Hírek

Aranykönyv-díjak

libri_aranyknyvHegyi Barbara, Müller Péter, Molnár Ferenc, Szabó Magda és Frei Tamás művei lettek a magyar győztesek

Bővebben...

Ilia Mihály rovata

Vári Fábián László kötetéről

"A könyv egyik legszínesebb, legszebb és néha megható része, hogy a szerző nemzetiségi sorstáraival van, akikkel néha szolidaritás alakul ki, önvédelem, egymás nehéz sorsának megérté...
Bővebben...

Görgey Gábor verseiről

„A kötetben található versek nagyobb részének az elmúlás a tárgya" - Ilia Mihály olvasónaplója az Alkatrészhullás / 2005-2009 című kötetről ...
Bővebben...

Lanczkor Gábor prózájáról

"A történetben mindvégig valami titok lappang, ezt nem csak a sztori, hanem a stílus is érzékelteti" (Ilia Mihály A mindennapit ma című könyvről) ...
Bővebben...

Rónay László beszélgetőkönyvéről

„Egy 20. századi magyar tudós intellektuális fejlődésének története ez a kis interjúkötet”  -  Ilia Mihály Rónay László „beszélgető-könyvéről” ...
Bővebben...

Déry Tibor balatonfüredi évei

Ilia Mihály új, olvasónapló jellegű jegyzetsorozatának következő könyvtárgya  Botka Ferenc Déry Tibor balatonfüredi éveit feldolgozó kötetete: "ha a boldogságot egy tájjal akarnám...
Bővebben...

Bejelentkezés



Tárca

Hartay Csaba tárcája

„Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium" ...
Bővebben...

Orcsik Roland tárcája

„A szerelő kivette az akkumulátort és azóta nem tudok életet lehelni a rádióba. tudom a kódot, de valamit rosszul csinálok. Nagymama vagyok, ehhez mérten kérem a kedves és érthető!!! s...
Bővebben...

Benedek Szabolcs tárcája

„Amikor megláttam a Batthyány-örökmécsesnél, megörültem, mert évek óta nem találkoztunk. Nem tudtam, mi van vele. Valójában sose tudtam." (tárca Hazai Attiláról) ...
Bővebben...

Poós Zoltán tárcája

„arról ábrándozott, hogy felpakolja az IFA-ra a Marshallt, maga mellé ülteti a Fender Statót, és elmegy a haverjaival fellépni Békéscsabára, a Téglába, vagy azon is túl, Tokióba, a Bu...
Bővebben...

Király Levente tárcája

„ilyenkor rendszerint kiabálni kezdett, hogy nem érti, miért épp egy teljesen bekattant asztrofizikust adtak mellé, aki abban hisz, hogy a Napon élet van, és hogy a fény az ő kisugárzásuk...
Bővebben...

Helyszíni tudósítások

Workaholic

„A narkós, az narkós marad, mondja Viktor, a kísértés örök, de igyekszem ellenállni" (Tóth Kata Kubiszyn Viktor békéscsabai könyvbemutatójáról) ...
Bővebben...

Térey könyvbemutatója

„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról) ...
Bővebben...

Nem szabad feledni

Soltész Márton helyszíni tudósítása a Nagy Gáspár-emlékkonferenciáról, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg május 17-én ...
Bővebben...

Szépirodalom és közélet

„a várakozás nagyságával, eufóriájával nem volt összhangban a rákövetkező több mint kijózanodás" (Farkas Wellmann Éva tudósítása Ács Margit békéscsabai estjéről) ...
Bővebben...

Itt a tavasz

Akkor csak úgy lazán, OJD-sen - ejszen vóna egy áthidaló megoldás. Nagy Hajnal Csilla helyszíni tudósítása a Szépírók Társasága tavaszi Ir(T)ás táboráról ...
Bővebben...

Hírcsatorna

Köszönjük

 

Statisztikák

Tartalom találatai : 7002711

Támogatóink

 

 

bekesmegyehu



nka



bekescsabahu

Akár a tévében PDF Nyomtatás E-mail






Grecsó Krisztián
Akár a tévében


Zách néni a belső falra mutat, ahol a lichthof zsírpapírral beborított ablaka van. Szélső fal, mondja, ott kapott találatot a ház. A gyerekek a szobában bicikliztek. Bólintok, ez elképesztő. Zách néni is bólint, az. Az orvos nem hitte el, hogy abban a szobában voltak a gyerekek, hogy leomlott a fal, és kiláttak a bolgárkertekre, a mai Palota felé, ahol akkor puszta volt, a háború előtt meg kertek, de ahogy lőni kezdtek, eltűntek a bolgárkertészek. Kinézhettek: a lyukon át a pusztára.

Átjöttem a szomszédba beállítani a tévét, és ez lett. Elképzelek egy üres mezőt a Rákos-patakig. Zách Aranka kiment az utcára a bombázás alatt, mérgében vagy félelmében, nem tudja eldönteni utólag. Elindult a két gyerekkel orvoshoz, sikítottak a Thököly úton a bombák, ahogy a filmekben. Így mondja Zách néni, olyan régen volt, és annyira hihetetlen, hogy efféle egy emberrel megtörténhet, hogy úgy emlékszik rá, mintha a tévében látta volna. Valami korhatáros filmben. Csak az a képtelenség, hogy mikor fölidézi, magát látja. Ő játssza a főszerepet.

Mutatom a tévén, hogy megvan az egyes. Rögzítve. Zách néni mosolyog, gondoltam, hogy maga ért hozzá. Egy asszony zokogva vitte le a rendelő mögött az óvóhelyre a gyerekét, a kertben nyílt a pince, és Zách Aranka látta a gyerek feje lógásáról, hogy már nem él, hiába a zokogós kapkodás, a kisfiú halott. Ő akkor még nem látott halott gyermeket, de elsőre fölismerte, hogy nem úgy lóg, mintha aludna. Lazább, tehetetlenebb volt, testrész lett a kinyúlt nyak, akár valami haszonállaté, a körhangra kilógatott libáé, hosszú, vékony selymes nyak, szőke pihékkel, és a kis gallér, keménygallér volt a hófehér ingjén, a rövidnadrág meg sötétkék szövet, élére vasalt. Valami ünnepség lehetett, gondolta Zách Aranka.

Mi legyen a hármas csatornán, kérdezem, de nem kapok választ. Odateszem a Dunát. Még éppen befértek ők is a légópincébe, Zách Aranka és a két gyerek, az ottani lakók csodálták őket, és haragudtak rájuk, mert szűken voltak, de nem mertek szólni, talán mert a két Zách gyerek tekintete megrémisztette őket. Kábák voltak a gyerekek, mintha hipnózis alatt lennének, két merev tekintetű, kikapcsolt robot. 

Híreket adnak a tévében, sivatag, por, kabátos katonák. Ötven csatorna van, mondom, soká tart, mire mindet mentem. Erre leül mellém, és ott folytatja. A halott gyerek édesanya őt nézte, meg a gyerekeit, nem ringatott, nem sírt, csak szorította a testet, hagyta, hogy lógjon a feje, markolta a vékony oldalát. Ő akkor megkérte az orvost, hogy vizsgálja meg az övéit. A férfi pulzust tapintott, semmi mást, és azt mondta, rendben, jól vannak, mi érte volna őket. Hát az, felelte Zách Aranka, hogy abban a szobában voltak, ahová becsapódott a bomba, három és fél méterre tőlük leomlott a fal.

Hagymát pucol a képernyőn egy idős, kiégett színésznő. A túró a földre borul. Eszembe jut a klasszikus mondat, „megeszik ezt még a pesti népek”.

Zách néni mesél tovább. Az orvos a kőporos arcú, gyerekekre nézett; ő azt nem hiszi. Akkor az a kérdés, hogy hallanak-e. Zách Aranka zenetanár gyomra abban a pillanatban vérezni kezdett, a vérzés tényét persze még nem tudta, csak, hogy kérlelhetetlenül fáj. Hogy neki, egy zongoristának süket gyerekei lesznek. A másik asszonyra nézett, aki egy pillanatig mintha ringatta volna a sajátját, aztán mereven ült. Mintha már akkor is emlék lett volna. Egy fotó, ami beleég Zách néni fejébe. Ott van még most, ötven év múlva. Az orvos azt mondta: „maga egy szerencsés asszony, Zách Aranka!” Ő meg próbálta érezni ezt, de nem sikerült. Megkérdezte az orvost, mi történt a halott fiúcskával.

A doktor azt felelte, születésnapja volt. Keserűen elmosolyodott, a születésnap magában nem halálos, a születésnap túlélhető. Két szobával arrébb volt, két egész szobával arrébb! A cselédszoba szélét kapta el a bomba, senkinek nem lett baja az ijedtségen túl. Andriskának sem, csak ijedtség. Kizárólag az ijedtség, ismételte meg az orvos, miközben Zách Aranka gyerekeit vizsgálta, és ekkor Aranka már tudta, amit az orvos néhány pillanattal később ki is mondott, csak előbb arról beszélt, hogy ő szegte meg a tortát, mert Andriska még ügyetlen volt hozzá, és most már ügyetlen is marad. Imádta a csoki tortát, az első falatot emelte a kis villával a kis szájához, mikor az elképzelhetetlenül hangos csattanás kitörte az ablakokat, és a levegőben megállt az evőeszköz.  

A színésznő gyűlölködik, önmagát is gyűlöli, adásban nem tud főzni, mert az életben sem volt kinek, nem lett gyereke, kinek főzött volna. Elég jó a színházi zsömle. Lementem a csatornát, és Zách nénire nézek. Mondja, mi a történet vége. Az orvos látta, ahogy a gyerek szeméből eltűnik élet, hogy bármilyen szakképzett, tapasztalt szakember, nem fogja tudni megmenteni, és a szeme láttára, a torta elfújása után egyszerűen belehal az ijedtségbe az ő egyetlen, első szülött fia. Ennyi, mondom. Nincs több adó.






Összes munkatársi tárca:

Szabó Tibor: Kisnapló. Fehér()folyás
Kiss László: Totti és én
Gyarmati Gariella: Gera Katalinról
Kiss Ottó: Az elmerült kert (III.)
Kiss László: Az én történelmem
Erdész Ádám: Az elhallgatott múlt nyomában
Grecsó Krisztián: Nők, szöcskék
Szabó Tibor: Kisnapló. Fiamnak
Kiss Ottó: Az elmerült kert (II.)
Kiss László: Búcsúzó
Elek Tibor: A pályakezdés zavarai
Gyarmati Gabriella: A Munkácsy-életmű... VI.
Erdész Ádám: Húsz év után
Grecsó Krisztián: Érkezési oldal
Kiss Ottó: Az elmerült kert (I.)
Kiss László: Valami a fülnek
Szabó Tibor: azonosító: vendég; jelszó: nyugalom
Elek Tibor: Volt neki egy talapalatnyi földje
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű körüljárására képelemzések útján V.
Grecsó Krisztián: Don Quijote ebédel
Erdész Ádám: Egy elfeledett párbeszédről
Kiss László: A harmadik év
Kiss Ottó: Esztergom felett az ég
Szabó Tibor: Nyilatkozat
Elek Tibor: Szabadság(Ir)ód(i)a
Grecsó Krisztián: Kopogós viharsarki jelleg
Gyarmati Gabriella: Kohán György kiállítása
Erdész Ádám: Egy alföldi polgárház kapuja mögött
Elek Tibor: A békési szonettkirály
Szabó Tibor: Rövidítés
Kiss László: Második síelés
Kiss Ottó: Irgalom
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű (...) 5.
Grecsó Krisztián: Tánciskola
Szabó Tibor: Lesszdenziorou
Elek Tibor: Noé bárkája felé
Kiss László: A temetés
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű (...) 4.
Erdész Ádám: 942 kép
Kiss Ottó: A másik ország
Grecsó Krisztián: Családi csomagolás
Szabó Tibor: Alibi
Kiss László: Megtudja a halálhírt
Elek Tibor: Szavak, a magasban
Gyarmati Gabriella: Képzőművészeti kiállítások (...)
Erdész Ádám: Egy szelet közelmúlt
Grecsó Krisztián: Hungarusz-tudat
Szabó Tibor: Valami a télről
Kiss László: Rókázás
Elek Tibor: Siket irodalom?
Gyarmati Gabriella: Kohán és a "szoc. reál"
Erdész Ádám: Norvégok
Gercsó Krisztián: Nagymama ajándékba
Kiss Ottó: Ati és a holdvilág - Esti mese
Szabó Tibor: Testvérek, barátok
Kiss László: Őfelsége pincére
Gyarmati Gabriella: Csernus Tibor festményei először Békés megyében
Erdész Ádám: Bányászlámpa a templomkertben
Elek Tibor: 110 éve született Sinka István
Kiss Ottó: Feszt Berlin
Grecsó Krisztián: Főnökösdi
Kiss László: Fesztkörkép
Elek Tibor: Magyaróra
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű körüljárására képelemzések útján III.
Kiss Ottó: Mondta Feri
Szabó Tibor: Hámori Bianka hiába első
Grecsó Krisztián: Mínusz egy halál
Elek Tibor: Horgász irodalom
Erdész Ádám: Kolozsvártól Szegedig
Kiss Ottó: Nyári medveségek
Szabó Tibor: Fenekező angyalozás - eredményesen
Kiss László: A térképnek háttal
Grecsó Krisztián: Egy koldus adósa
Elek Tibor: Kívülállás vagy benne levés?
Gyarmati Gabriella: Bohus Zoltánról
Erdész Ádám: Majolenka
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű körüljárására képelemzések útján II.
Kiss Ottó: A giliszta és a kígyó
Szabó Tibor: Tavaszi minden
Kiss László: Első síelés
Grecsó Krisztián: Kerthelyiségre fel!
Elek Tibor: Primum vivere
Gyarmati Gabriella: Munkácsy Csabán és Colpachon
Erdész Ádám: Az ünnep színeváltozásai
Kiss Ottó: Matuzikné Amál berendezi
Szabó Tibor: Lőni a gépen a kékeket
Kiss László: Haza
Grecsó Krisztián:
Farsangi kiskáté
Elek Tibor: Konkrét halál
Erdész Ádám: Derelye és suvikszos csizma
Kiss Ottó: Az elviselhetetlen könnyűségről
Szabó Tibor: Miért kell egyáltalán verset írni?
Kiss László - Trip
Grecsó Krisztián - Hazai ízek
Elek Tibor- Ablak a kortárs magyar irodalomra

Főlap

Hozzászólások (0)
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!

 

Frissek

Maros András prózája

"Fogod magad, felteszed a facebook-ra, hogy főztél egy paprikás krumplit, egy órán belül harmincan lájkolják. Ne mondjátok, hogy nem esik jól!" ...
Bővebben...

Magyar Napló-hajó

A Magyar Napló Kiadó ismét megrendezi a hagyományos ünnepi könyvheti városnéző irodalmi hajóutat ...
Bővebben...

Aranykönyv-díjak

Hegyi Barbara, Müller Péter, Molnár Ferenc, Szabó Magda és Frei Tamás művei lettek a magyar győztesek ...
Bővebben...

Falusi Márton verse

„Papír-hősként én is elbuktam, / bedobozolva pincezugban / várom, hogy lelakjam a lakókat, / betűktől szapora vérük poshad." ...
Bővebben...

Workaholic

„A narkós, az narkós marad, mondja Viktor, a kísértés örök, de igyekszem ellenállni" (Tóth Kata Kubiszyn Viktor békéscsabai könyvbemutatójáról) ...
Bővebben...

Nagy László Emléktúra

A Noszlopi SE, a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány és a Magyar Írószövetség idén is megrendezi a Nagy László Emléktúrát ...
Bővebben...

Térey könyvbemutatója

„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról) ...
Bővebben...

Végh Attila versei

A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója

Fodor György olvasó-naplója Nagy Bandó András 575 haikut tartalmazó kötetéről

Bővebben...

David Benatar könyvéről

„a világban jelen lévő emberi szenvedés mérséklését, majd megszüntetését pedig a tudatosan választott kihalásban látja" (Koczka Szilárd írása David Benatar könyvéről, a Better Ne...
Bővebben...

Vatikáni napló

Sztakó Zsolt olvasó-naplója Karol Sidor Vatikánsky dennik (Vatikáni napló) című könyvéről ...
Bővebben...

A viskó

Limpár Ildikó olvasó-naplója William P. Young A viskó című regényéről ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója (összes)

Bene Zoltán Sárközi György könyvéről ...
Bővebben...

Szépirodalom

Maros András prózája

"Fogod magad, felteszed a facebook-ra, hogy főztél egy paprikás krumplit, egy órán belül harmincan lájkolják. Ne mondjátok, hogy nem esik jól!" ...
Bővebben...

Falusi Márton verse

„Papír-hősként én is elbuktam, / bedobozolva pincezugban / várom, hogy lelakjam a lakókat, / betűktől szapora vérük poshad." ...
Bővebben...

Végh Attila versei

A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából ...
Bővebben...

Kürti László versei

Kürti László töredékek, álomrulett, teafilter és telefonszóra című művei, melyek a legfrissebb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg ...
Bővebben...

Győri László versei

Az orosházi származású, Budapesten élő költő Horizont, Rendetlenség és Félhomály című művei a 2012/2-es Bárkából ...
Bővebben...

Színház

Várszínház 49. évad

A Shakespeare-bemutatók mellett többek közt Goldoni-, Székely János- és Erkel Ferenc-művekből, valamint jazz-, blues-, nép- és világzenei programokból válogathat a közönség nyáron Gyu...
Bővebben...

Három új magyar dráma

Farkas Wellmann Éva írása a XVII. Magyar Drámaíró Verseny gálaestjéről, Egressy Zoltán, Garaczi László és Szabó T. Anna darabjainak a bemutatójáról ...
Bővebben...

A drámaverseny cikke

Kihúzták a Magyar Nemzet Hétvége mellékletéből azt a - Rákosi Mátyás életét bemutató kiállításról szóló - cikket, melynek alapján Egressy Zoltánnak, Garaczi Lászlónak és Szabó...
Bővebben...

Niedzielsky Katalin blogja

Niedzielsky Katalin a 3. csapat próbafolyamatáról, Koltay Gábor Szabó T. Anna darabjából készülő rendezéséről ír (a színészek: Fehér Tímea, Gubik Petra, Katkó Ferenc, Kovács Edit, ...
Bővebben...

Tari Sarolta blogja

Tari Sarolta Egressy Zoltán darabjáról ír, melyet Marton László rendez és a 2-es csapat próbál: Csomós Lajos, Gulyás Attila, Kiss Ramóna,  Komáromi Anett, Liszi Melinda és Presits Tamá...
Bővebben...

Megkérdeztük

Szeghalmi Lőrinczet kérdeztük

„a regény elvarratlan szálai is jelzik, hogy a történetben maradt még tartalék" (a Szeghalmi Lőrincz álnéven publikált Levelek az árnyékvilágból című könyv szerzőjével Darvasi Fer...
Bővebben...

Megkérdeztük Fehér Bélát

„Az irodalom végül is komoly játék. Annyira komoly, hogy egy könyvben bármi megtörténhet" (Darvasi Ferenc beszélgetett a Kossuthkifli szerzőjével) ...
Bővebben...

Benedek Szabolcsot kérdeztük

"Nehéz eldönteni, hogy mi a lektűr és mi az úgynevezett magasművészet. Nem látok áthatolhatatlan határokat, sőt talán határokat sem" (Szepesi Dóra beszélgetése A vérgrófról) ...
Bővebben...

Temesi Ferencet kérdeztük

Szepesi Dóra beszélgetése Temesi Ferenc Bartók című könyvéről, amely júniusban, a Könyvhétre fog megjelenni az Alexandra Kiadó gondozásában ...
Bővebben...

Megkérdeztük a drámaírókat

Elek Tibor beszélgetett a XVII. Magyar Drámaíró Verseny résztvevőivel: Egressy Zoltánnal, Garaczi Lászlóval és Szabó T. Annával ...
Bővebben...

Kritika, esszé

A hétköznapok líraisága

„a történetek szereplői és a szereplők mondatai is ismerősek" (Huszár Tamara kritikája Tóth Krisztina Pixel című kisprózakötetéről) ...
Bővebben...

Hamiskártyások

Héjja Julianna Erika „Aki a vak szerencse pajzsa alatt izzadoz..." című tanulmánya, melyben egy az 1830-as években tevékenykedő, gyulai hamiskártyás társaságról ír ...
Bővebben...

Tejmozi

„egyik fő erénye éppen az, hogy nem bántóan kitárulkozó, nem elviselhetetlenül szenvedélyes, ömlengő vagy hatásvadász" (Darvasi Ferenc kritikája Balla D. Károly könyvéről) ...
Bővebben...

Verhovina madarai

„Épp, amikor a legsúlyosabb, legfontosabb szavak, mondatok, gondolatok kaphatnának figyelmet, végeredményben már fölösleges a beszéd" (Tóth Tünde kritikája Bodor Ádám könyvéről) ...
Bővebben...

Felszabadult költészet

Farkas Wellmann Éva kritikája a 2012/2-es Bárkából Lövétei Lázár László Zöld. 12 ecloga című könyvéről, mely az Erdélyi Híradó Kiadónál jelent meg ...
Bővebben...

Beszélgetések

Beszélgetés Géczi Jánossal

„Egy irodalmi ambícióval megáldott vagy megvert ember, aki biológus, rögtön identitászavarokkal találja szemben magát. És értetlenséggel" (Szabó Tibor Benjámin interjúja) ...
Bővebben...

Beszélgetés Oravecz Imrével

„anyámat kifejezetten idegesítette, hogy én olvasok, nem hogy meséket mesélt volna nekem" (a Kossuth-díjas íróval Kiss László beszélgetett) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 20.

„A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája címmel készülök kiadni egy monografikus jellegű tanulmánykötetet" (Németh Zoltán válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 19.

„Négy művészeti monográfiám kézirata feküdt a kiadók asztalán, amiből három meg is jelent" (Banner Zoltán válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 18.

„Ami biztosnak tűnik a pályán: két új verseskötet, a Fáradt kadenciák és A holdtól megvakult kutya. Két színházi bemutató: a Kóbor csillag Debrecenben, a Szamár a templom tetején a ...
Bővebben...

Képzőművészet

Szentendre-Fót

Wehner Tibor beszéde, amely Borgó festőművész dr. Hann Ferenc emlékének szentelt kiállításának a megnyitóján hangzott el Szentendrén ...
Bővebben...

Gnandt János 60

Banner Zoltán beszéde, melyet a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett Gnandt János-kiállítás megnyitóján mondott el ...
Bővebben...

holó Hóbel László képeiről

„holó Hóbel egy olyan világot keres, amely tökéletes áttetsző, amelynek nincs árnyéka. Keresi, még akkor is, ha ilyen nem létezett és vélhetőleg nem is fog" (Szilágyi András írása)...
Bővebben...

Új kiállítás a Jankayban

Szilágyi András írása a hatvanéves Szeverényi Mihály festőművész a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett, ünnepi tárlatáról ...
Bővebben...

Arnóti András kiállításáról

"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...

Utolsó hozzászólások