„Szilasi nem terápiás céllal írta meg ezt a szöveget, nem betegségének művészi módon való feldolgozása vezette, legfontosabb célja a megértés volt.” Szilasi László Luther kutyái című regényét mutattuk be január 14-én a Sík Ferenc Kamaraszínházban. A szerzővel Szil Ágnes beszélgetett, az est krónikása: Dávid Péter.

Jenei Gyula Mindig más című verseskötetének bemutatóját november 27-én rendezték meg a Magyar Írószövetségben. A költővel Pécsi Györgyi kritikus, irodalomtörténész beszélgetett. Szepesi Dóra tudósítása.

Gondolnánk-e, hogy a zombi, amely hagyományosan az elnyomott tömegek metaforikus megformálása, egyszerre csak egy Bildungsroman központi karaktere lesz? Daryl Gregory: Stony Mayhall második élete című regényét Limpár Ildikó ajánlja az Olvasónapló közönségének. 

„Élt egyszer egy Író, maga is Olvasó”, így vezeti be a Bevezetés a szépirodalomba című kötetét Esterházy Péter, egyenlőségjelet téve a két minőség közé. E mostani, posztumusz könyvének címét látva viszont feltehető a kérdés: ki itt az olvasó, kié az ország? 

„Ezek nem megtörtént próbák, mégis színházi helyzetek. Nincsenek ilyen rendezések, nincs ilyen Hamlet, nincs ilyen Haramiák, nincs Káli holtak, ez az egész nincs, csak a Saul fia van, de az meg tabu, nem?…” Térey Jánossal Elek Tibor beszélgetett. 

„Az, hogy a Shakespeare-szonettek, egyes mondatok és kifejezések ennyire inspirálnak, személyes asszociáció-sorokat hoznak fel belőlem, azt jelzi, hogy ez a versvilág nagyon mélyen átjárta az én mai beszédmódomat is.” Az idei Shakespeare Fesztivál íróvendége Kodolányi Gyula volt, akivel Elek Tibor irodalomtörténész beszélgetett.

„Ezek itt a lélek tájai, belső tájak. Még akkor is, ha sokszor földrajzilag pontosan leképezhető maga a vidék. Bálványos, Szent Anna-tó, Katrosa.” Fekete Vincét legújabb kötetéről Farkas Wellmann Éva kérdezte. 

„Bár a történet két botcsinálta párkapcsolati tanácsadó barátságát követi kilenc éven át, a fejezeteket Beethoven kilenc szimfóniájának szerkezetét és hangulatát követve írtam meg.” Vámos Miklóst Ménesi Gábor kérdezte. 

„Ha jól csinálod, egyszer elég is fiatalnak lenni.” – lehetne ez a kiragadott mondat a mottója a 49/49 címen megjelent életrajzi ihletésű szerelmesregénynek, amely egyben mintegy öt évtizedet felölelő korrajznak is tekinthető. Temesi Ferencet Szepesi Dóra kérdezte.