|
Friss Bárka
|
Kiss László tárcái
|
|
|
A punk Babits – Gál János: Az eltűnt hírnév nyomában
|
|
|
Friss Bárka
|
„Ketten ülünk – és bámulom. / Fűszeres, finom, délolasz. / Lehetnék az, akire várt, tudom; / De az én falvam szikár még, dúlt, kopasz.” Farkas Kornél versei.
„Uram, tudhattad volna, / hogy tudhattam volna, / hogy Uram.” Halmai Tamás Iancu Laura-paródiája.
„Az eltűnt hírnév nyomában bebizonyította, hogy a költő alaposan elsajátította a verselmélet alapjait, és képes azokat a gyakorlatba átültetni. Első kötete valódi irodalmi lázadás és kulturális kritika, ám teljes egészében a hagyományból kiindulva állít a középpontba egy olyan értéket, amelyet hűen tud képviselni.” Baráth Tibor kritikája Gál János kötetéről.
„Az év légiutas-kísérője nagy tétekkel játszik: felsorolhatatlan a megjelenített témák, karakterek száma, és a szokatlan, többszörösen megcsavart szerkezeti megoldások is izgalmas játékot eredményeznek.” Szabados Attila kritikája Darvasi László könyvéről.
„khloé azonban ismét megrázta a fejét, nem énekelek, mert kalitkába zártál. a faun erre eldobta a butykosát, és körbemutatott, ez sokkal szűkebb, sokkal kényelmetlenebb kalitka, mint a tiéd, úgyhogy énekelj, hogy ép szívvel kibírjam.” Török Ábel a Hajóhídon.
„Tudjuk, hogy miért írunk? Persze, hogy nehéz írni, nem kétséges. Legtöbben nem is írnak – és nagyon jól teszik.” A Magvető Caféban február 16-án rendezett születésnapi könyvbemutatón Dávid Anna kiadóigazgató és pályatársak is köszöntötték az ünnepeltet. A kötetből Bezerédi Zoltán színművész olvasott fel részleteket, a szerzővel Szegő János szerkesztő beszélgetett. Szepesi Dóra tudósítása.
Nagy sikerű karácsonyi felolvasóesttel zárta a Körös Irodalmi Társaság az idei évet a Békéscsabai Jókai Színház Vigadójában. 14 szerző olvasott fel, a szakmai zsűri és a közönség is díjazott. Íme, az eredmények, képekkel:
„…az idővel viaskodik (…) a versbeszélő, szembekerül azzal, hogy a múlt nem múlik el nyomtalanul: „Ezt hozta a hó, a takaró / hirtelen felvillantotta / az elmúlt dolgokat, mindent, / amire ráesett.” (A kőkerítés túloldalán). Méhes Károly verseskötetét Ragályi-Szabó Dávid ajánlja.
„Van, aki folyton vezényli tekintetét, hol ide, hol oda néz. És van, aki már-már pilinszkysen széket hoz magának, kezét az asztalra helyezi, arcát támasztva mereven néz a semmibe." Kovács Újszászy Péter új kötetét Szélyes-Pál Dániel ajánlja.
„Előbb azt hittem, szakmai ártalom, múló bolondéria csupán. Aztán rájöttem, hogy másról van szó. Elmondásra váró történetekről. Olyanokról, amelyeket nekem kell szavakká formálnom, s amelyek engem is alakítanak közben. Idestova harminc esztendeje a saját bőrömön tapasztalom, hogy az irodalom útvesztő, óvóhely, játszótér. Pokol. Purgatórium. Paradicsom.” Beszélgetés Szakács István Péterrel Simó Márton beszélgetett.
„Számomra csak harmónia van Perlrott festészetében. Amit a kortársak esetleg diszharmóniának éreztek, az valójában egy újfajta, másfajta harmónia volt.” Gyarmati Gabriella interjúja Perlrott Csaba Vilmosról Szarvas Péterrel és Basics Beatrixszal.
„Nálunk a teljes cég home oficeos a pandémia óta. A tehenyek ki sem mozdulnak a pajtából, nem járnak a csordába, hanem csak várják, hogy a fater enni dugjon nekik, hogy tejelni tudjanak. A kutyát megkötöttük, s megmagyaráztuk neki, hogy a lánc nem akadály, hanem lehetőség egy másfajta életre.” Gothárd Krisztián Fekete Vince-paródiája.
„Petőfi Sándor többnyire pontosan azt fejezte ki, ami az ő idejében a leghaladóbb tartalom volt, elsősorban politikai verseiben. Ezeket hazafiasnak szokták nevezni. A forradalom biztosan jót tesz a magyar ugarnak, mindenki lelkesedett érte – elvben.” Idén a Bárka minden számában olvashatunk Petőfi Sándorral kapcsolatos verseket, prózákat – ezúttal Vámos Miklós Egy (-két) gondolatát.
„A gyökerek közösek voltak családom többi festőjével: hasonló értékrend, hasonló konyha, ugyanaz a szülőföld, mégis az életutunk és az azt kanyarító tapasztalatok másképp alakultak. Nem festhetünk egyformán. Abból a vízből merítünk, amit a bennünk lévő kútban találunk.” Mayer Hella képzőművészt Abafáy-Deák Csillag és Kölüs Lajos kérdezték.
„Sok hétköznapi téma helyet kapott a könyvben, például a betegség, ami persze sokakat elborzaszt, nem akarnak róla hallani-beszélni, holott mindennapos, elég csak az elmúlt néhány évünkre gondolni. És van olyan, hogy egyszerűen muszáj foglalkozni vele, különben felemészt.” Szöllősi Mátyást Szepesi Dóra kérdezte.
„Úgyszólván a szemem előtt ment végbe egy fokozatosan lefelé tartó, elképesztő fogyási folyamat, ahogyan előbb a szavaikból, a nyelvből kihátrálnak, majd a tudatuk is cserbenhagyja őket, az értelem legutolsó szikrája is kihuny belőlük. Alámerülni az ő életükbe, plusz ebbe a bomló tudatba, és felhozni onnan a legutolsó tükörcserepeket is.” Fekete Vincét új könyvéről, a Halálgyakorlatokról Szepesi Dóra kérdezte.
Petőfi Sándor és unokatestvére, barátja, a mezőberényi Orlai Petrics Soma festőművész 200 évesek. Kettejük kapcsolatáról Farkas Wellmann Éva mondott felvezetőt, a környékbeli költők róluk, illetve művészetükről írtak verseket. Az április 14-ei est egy rövid videóban.
„A gyökerek közösek voltak családom többi festőjével: hasonló értékrend, hasonló konyha, ugyanaz a szülőföld, mégis az életutunk és az azt kanyarító tapasztalatok másképp alakultak. Nem festhetünk egyformán. Abból a vízből merítünk, amit a bennünk lévő kútban találunk.” Mayer Hella képzőművészt Abafáy-Deák Csillag és Kölüs Lajos kérdezték.
„Sok hétköznapi téma helyet kapott a könyvben, például a betegség, ami persze sokakat elborzaszt, nem akarnak róla hallani-beszélni, holott mindennapos, elég csak az elmúlt néhány évünkre gondolni. És van olyan, hogy egyszerűen muszáj foglalkozni vele, különben felemészt.” Szöllősi Mátyást Szepesi Dóra kérdezte.
