„Nincs bizonyíték arra, hogy valóban olyan volt-e az elmúlt egy évem, mint ezekben a bejegyzésekben – de az biztos, hogy ezeknek a bejegyzéseknek-fotóknak immár „dokumentum”-értékük van, mint a Gertrude Stein-portrénak az alábbi versben (...)” - Lövétei Lázár László búcsúzó tárcája a Bárkaonline-on.
Szándékunk szerint a pályázatra beérkező művek nem banalizálják az adott ünnepet, hanem tartalommal töltik meg: azt mutatják meg, hogy ezek a jeles napok mitől különlegesek, mitől lehetnek kiemelten fontosak egy gyereknek is, úgy, hogy közben nemcsak a tisztelet, hanem a játék hangján is szólnak.
Lehet-e, kell-e beszélni gyerekeinknek az Európa felé tartó menekültekről? És ha igen, akkor mit mondjunk? Az Illegálról Nagy Eszter írt a Papírhajónak.
„A televíziót lezárom. Magányos ember néha a levegőbe beszél, de a szavak magamnak is furcsák, s kicsit elgondolkozom ezen. Reggel. Szokásos munkák, rendrakás, stb. Hermina, te mindig nyolckor hívsz telefonon Franciaországból.” Géczi János Utalólapjai.
„s nem térdeplek le eléd könyörögve, / hogy taníts bármi kétes gyönyörökre, / lehetsz királynő, lehetsz kurtizán, / a szépség felül áll minden vitán.” Mogyorósi László versei a Bárkából.
Temesi Ferenc Kossuth-díjas író műve a szó legnemesebb értelmében vett szerelmesregény – ám több is ennél. A gimnazista Márk és Ilona szerelmének alakulása, majd közel ötvenévnyi álom utáni felébredése a 49/49. Most csabai olvasóihoz is ellátogat a szerző, Elek Tiborral beszélgetnek a könyvről, közben pedig az Antovszki Band idézi meg a korszak zenéit.
„Nincs bizonyíték arra, hogy valóban olyan volt-e az elmúlt egy évem, mint ezekben a bejegyzésekben – de az biztos, hogy ezeknek a bejegyzéseknek-fotóknak immár „dokumentum”-értékük van, mint a Gertrude Stein-portrénak az alábbi versben (...)” - Lövétei Lázár László búcsúzó tárcája a Bárkaonline-on.
Az MMA Kiadó Közelképek írókról című kismonográfia-sorozatának három új kötetét mutatták be február 27-én a Vigadóban. Márkus Béla Szilágyi István, Jánosi Zoltán Oláh János, Cs. Nagy Ibolya Király László monográfiáinak premierjén a könyvek szerzői mellett jelen volt Király László Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, Szász László irodalomtörténész és Bíró Gergely szerkesztő is. Szepesi Dóra tudósítása.
Csík Mónika költő, író és Sándor Zoltán író, újságíró volt vendégünk a Békéscsabai Jókai Színházban, a Jókai szalonban február 25-én este. A szerzőkkel Farkas Wellmann Éva költő, a Bárkaonline szerkesztője beszélgetett.
Gondolnánk-e, hogy a zombi, amely hagyományosan az elnyomott tömegek metaforikus megformálása, egyszerre csak egy Bildungsroman központi karaktere lesz? Daryl Gregory: Stony Mayhall második élete című regényét Limpár Ildikó ajánlja az Olvasónapló közönségének.
„Élt egyszer egy Író, maga is Olvasó”, így vezeti be a Bevezetés a szépirodalomba című kötetét Esterházy Péter, egyenlőségjelet téve a két minőség közé. E mostani, posztumusz könyvének címét látva viszont feltehető a kérdés: ki itt az olvasó, kié az ország?
„Ezek nem megtörtént próbák, mégis színházi helyzetek. Nincsenek ilyen rendezések, nincs ilyen Hamlet, nincs ilyen Haramiák, nincs Káli holtak, ez az egész nincs, csak a Saul fia van, de az meg tabu, nem?…” Térey Jánossal Elek Tibor beszélgetett.
„Az, hogy a Shakespeare-szonettek, egyes mondatok és kifejezések ennyire inspirálnak, személyes asszociáció-sorokat hoznak fel belőlem, azt jelzi, hogy ez a versvilág nagyon mélyen átjárta az én mai beszédmódomat is.” Az idei Shakespeare Fesztivál íróvendége Kodolányi Gyula volt, akivel Elek Tibor irodalomtörténész beszélgetett.
„Ezek itt a lélek tájai, belső tájak. Még akkor is, ha sokszor földrajzilag pontosan leképezhető maga a vidék. Bálványos, Szent Anna-tó, Katrosa.” Fekete Vincét legújabb kötetéről Farkas Wellmann Éva kérdezte.
„Bár a történet két botcsinálta párkapcsolati tanácsadó barátságát követi kilenc éven át, a fejezeteket Beethoven kilenc szimfóniájának szerkezetét és hangulatát követve írtam meg.” Vámos Miklóst Ménesi Gábor kérdezte.
„Ha jól csinálod, egyszer elég is fiatalnak lenni.” – lehetne ez a kiragadott mondat a mottója a 49/49 címen megjelent életrajzi ihletésű szerelmesregénynek, amely egyben mintegy öt évtizedet felölelő korrajznak is tekinthető. Temesi Ferencet Szepesi Dóra kérdezte.
Csík Mónika költő, író és Sándor Zoltán író, újságíró volt vendégünk a Békéscsabai Jókai Színházban, a Jókai szalonban február 25-én este. Vajdaságból érkezett vendégeink a rendezvényt megelőzően, videokameránk előtt is meséltek egy keveset: Csík Mónika a gyermekversek rejtelmeiről, Sándor Zoltán pedig arról, hogy mi minden foglalkoztatja a történetmesélés során.
