Tárca



Grecsó Krisztián
Nagymama ajándékba




Lajos bácsi délután a lombfűrészt applikálta fel a seprűnyélre. Nehéz volt kimódolni, hogyan álljon. Merőlegesen lett volna a leghasznosabb, akkor flottul lehetne levágni vele az utcai fenyő csúcsát. Így, hosszában nem volt praktikus, ámde úgy festett, mint egy kiegyenesített kasza. „Dózsa katonája vagyok én”, kuncogott magában Lajos bácsi, és már előre élvezte Özvegy Barnáné dühöngését. Mit fog szólni a vénasszony, ha meglátja a megcsonkított fenyőt!?
Lajos bácsi ősszel találta ki zord bosszúját. Hallotta, hogy Barnáné a labdarózsákkal diskurál a ház előtti kiskertben. Roppant dühös volt rá, amiért az asszony kisajátította magának az utcafronti virágágyásokat és fákat. Régen minden lakó – legfőképpen Lajos bácsi – kapálgatott keveset a sorok között, ám az utóbbi időben ez a hobbi Barnáné privilégiuma lett. Lajos bácsi alpári megtorlást eszelt ki: kárt fog tenni a puccos kertben! A vénasszony összeroppan, ha meglátja a felében elvágott fenyőfát. Csak azt nem tudta, hogyan csinálja. A lencsési lakótelep egy önálló kisváros, karácsony délutánján lélek sem mozdul az utcában, de a szemek és fülek nyitva vannak. És ő, Imreh Lajos, nyugdíjas postaigazgató nem bukhat le!
Kifundálta, hogy első emeleti lakása ablakából fog lenyúlni, előbb madzagot köt a csúcsra, majd egy botra erősített fűrésszel elvágja a törzset, és behúzza a zsákmányt a konyhaablakon át. Mindezt a szenteste korai vaksötétjében.
Lajos bácsi sokkal többet szenvedett a fenyőcsúcs levágásával, mint gondolta. Meghűlt, és az ingyen lett karácsonyfa mellett sem fűtötte a káröröm. Rosszul aludt, nehéz szívvel várta a reggelt, elképzelte, hogy Barnáné jajveszékel az utcán. Déltájban már fölöttébb nyugtalan volt, és egyre rosszabb bőrben. Szúrt a torka, égett a háta és a tüdeje, percenként fújta az orrát. Ivott volna egy meleg teát, de elfogyott a filter. Hallgatózott. A földszintről jajveszékelés helyett tányércsörgés és önfeledt nevetgélés hallatszott fel. Lajos bácsi feje lüktetni kezdett, és valami köhögő roham is rátört, mikor csöngettek.
Barnáné kivirulva toporgott az ajtóban. – Képzelje, újságolta az asszony, valaki félbevágta az utcai fenyőt az ablakom előtt! Lajos bácsi zavartan tagadott, micsoda feltételezés, ő nem látott semmit. – De én nagyon is láttam, kontrázott Barnáné. Ez a fenyő takarta el eddig a konyhai ablakom elől a kilátást. Képzelje, így megláttam az unokámat az utcán!
Lajos bácsi értette is, nem is, mi történt, szégyenkezve fogadta el Barnáné invitálását a karácsonyi ebédre. Odalent paprikás lisztbe forgatott sültponty illatozott, a gázon lassan melegedett a töltött káposzta, vagy ahogy Lajos bácsi gyerekkorában hívták: szárma. A kancsóban fahéjas forralt bor, az asztalon damasztterítő, házi sütésű, aranybarna bejgli, vastagon diós és mazsolás-mákos töltelékkel. Egy fiúcska a térdéhez tolatott háromkerekű biciklijével. Az asztalnál egy fiatalasszony és egy jól megtermett, pocakosodó férfi. Lajos bácsi be akart mutatkozni nekik, de a férfi kéznyújtás helyett megölelte. – Nem ismer meg?, kérdezte. Lajos bácsi zavarában ivott egy korty forró, erős bort. Égette a torkát, de vérré vált benne, mindjárt jobban lett. Nem tudott gondolkodni. – Barna Gábor vagyok, közölte a férfi, és lopva Özvegy Barnánére nézett. – Maga vágta félbe a fenyőt?, kérdezte. Lajos bácsi röstelkedve tagadott: – dehogy!
Özvegy Barnáné szemében meghízott egy könnycsepp, kipukkadt, aztán a vékony könnypatak leszaladt az arcán. – Tíz éve nem jártak nálam a fiamék! És most megláttam őket az ablakból, mondta. Soha ennél szebb ajándékot nem kaptam! Lajos bácsi szótlanul nézte szomszédasszonyát. Hogy el ne bőgje magát, felkapta az unokáját. – A te Jézuskád mit hozott nekem?, kérdezte tőle pimaszul a kisfiú. – Egy nagymamát, felelte Lajos bácsi, és hogy meg ne lássák a könnyeit, kinézett a derekánál kettémetszett, utcai fenyő csonkjára.






Kapcsolódó:

Kiss Ottó: Ati és a holdvilág - Esti mese
Szabó Tibor: Testvérek, barátok
Kiss László: Őfelsége pincére
Gyarmati Gabriella: Csernus Tibor festményei először Békés megyében
Erdész Ádám: Bányászlámpa a templomkertben
Elek Tibor: 110 éve született Sinka István
Kiss Ottó: Feszt Berlin
Grecsó Krisztián: Főnökösdi
Kiss László: Fesztkörkép
Elek Tibor: Magyaróra
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű körüljárására képelemzések útján III.
Kiss Ottó: Mondta Feri
Szabó Tibor: Hámori Bianka hiába első
Grecsó Krisztián: Mínusz egy halál
Elek Tibor: Horgász irodalom
Erdész Ádám: Kolozsvártól Szegedig
Kiss Ottó: Nyári medveségek
Szabó Tibor: Fenekező angyalozás - eredményesen
Kiss László: A térképnek háttal
Grecsó Krisztián: Egy koldus adósa
Elek Tibor: Kívülállás vagy benne levés?
Gyarmati Gabriella: Bohus Zoltánról
Erdész Ádám: Majolenka
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű körüljárására képelemzések útján II.
Kiss Ottó: A giliszta és a kígyó
Szabó Tibor: Tavaszi minden
Kiss László: Első síelés
Grecsó Krisztián: Kerthelyiségre fel!
Elek Tibor: Primum vivere
Gyarmati Gabriella: Munkácsy Csabán és Colpachon
Erdész Ádám: Az ünnep színeváltozásai
Kiss Ottó: Matuzikné Amál berendezi
Szabó Tibor: Lőni a gépen a kékeket
Kiss László: Haza
Grecsó Krisztián:
Farsangi kiskáté
Elek Tibor: Konkrét halál
Erdész Ádám: Derelye és suvikszos csizma
Kiss Ottó: Az elviselhetetlen könnyűségről
Szabó Tibor: Miért kell egyáltalán verset írni?
Kiss László - Trip
Grecsó Krisztián - Hazai ízek
Elek Tibor- Ablak a kortárs magyar irodalomra

2007. november 12.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Ütőér
Márton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcái
Versek
Kántor Zsolt: Tandori Dezső 80 gombjaKerényi Kata verseiVörös István: A Hamletgép vándoréveiGömöri György versei
Prózák
Hernyák Zsóka: TobzoskaTóth Krisztina: A csizma öltöztetSándor Zoltán: Jelenetek egy kivándorló életébőlLackfi János: Beatles ledarálva
Kritikák
Csehy Zoltán: Színek könyveBejárni az írás terét - Krasznahorkai László: A Manhattan-tervMegtalált kötet - Csillag Tamás Megtalált országáról Az értelmezés füstcsíkjai - a Lözsurnál dö Lüniverről
Esszék, tanulmányok
A néző identitása: Mi József Attila Hamletnek?Hamlet: drámák és szövegkönyvek Kazinczy Ferenc Hamlet-fordításárólObjektív helytörténet szubjektív szemszögből
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA