Munkácsy az évek során Krisztus szenvedéstörténetének bemutatását továbbfejleszti. A tulajdonképpen három táblába sűrítő feldolgozáson lejátszódó események közismertek az Újtestamentumból. A központi szereplő, a történéseket generáló Krisztus megjelenítése a szinoptikus (együtt látó) evangéliumokban foglaltakkal egybehangzóan (és a János-evangélium ellenében), emberi vonásainak kiemelésével történik. Ezt az emberi jelleget, amelyet Ernest Renan igen népszerű Jézus élete című művében is erősít, Munkácsy megragadhatónak találja. Célja az Istenember érzelmi úton történő megközelítése és bemutatása. E gondolat szimbolikájának megértését a kompozíciók teatralitása csak fokozza. A Pilátus elé hurcolt Jézus perének (a lehetséges kimenetel miatti) feszültsége, a jelenlévő táborokat jellemző erőviszonyok egyértelmű egyenlőtlensége, az érezhetően közelgő, elkerülhetetlennek tűnő dráma súlya Munkácsy számára átérezhető. Már festői alkatánál fogva is kellő fogékonysággal reagál. Igaz, hogy igen nagy számú figura szerepeltetésével hozza létre a kompozíciót, de a szereplők érzékletes jellemábrázolásával előtérben tudja tartani a pszichologizáló szándékot, amely megmenti az ábrázolást a sematizálódástól. (Az ekkor működő pogány filozófusok által e tárgyban megfogalmazottakkal a kép szemlélésekor nem kell feltétlen törődnünk, még akkor sem, ha tudjuk, hogy a korabeli hatalom mennyire megrettent a tevékenységük eredményeképpen megindult változásoktól.) E műve, ahogyan sok másik is, az Egyesült Államokba kerül. „Minden évben húsvét időszakában a pennsylvaniai Philadelphiában, John Wanemaker áruházának impozáns »Nagy Csarnokában« tömegek gyűlnek össze, hogy abban az óriási nagy képben⁴ gyönyörködjenek, amely ragyogóan megvilágítva a második emelet magasságában van felfüggesztve. Közelében látható a művészről készült szoborportré.⁵Sok évtized elteltével, csupán 1995-ben kerül Magyarországra (de nem magyar tulajdonba) a Krisztus Pilátus előtt. Azóta rövid szünetekkel a Déri Múzeumban, az intézmény építésekor az Ecce homo számára kialakított teremben látható. A székesfehérvári kiállításban szereplő, a végleges kompozícióhoz készülő egyik első színvázlat a végleges megoldás minden lényeges elemét tartalmazza, és nagyrészt megegyezik az élő alakok felhasználásával készült tanulmányfotón⁶ már elképzelt kompozícióval.

Fotótanulmány a Krisztus Pilátus előtt című képhez (1879 körül; fotó, papír; 115 x 165 mm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 94.1.2)