Tárca




Gyarmati Gabriella
Kísérlet a Munkácsy-életmű körüljárására képelemzések útján V.




       A Munkácsy-vándorkiállítás, amely változó összetételű műegyüttessel, de továbbra is Pákh Imre magángyűjteményének középpontba állításával nyílt és zárt Esztergomban (majd 25 ezer látogatót vonzva), jelenleg a székesfehérvári Városi Képtár-Deák Gyűjteményben várja az érdeklődőket. A 2008. augusztus 1-jén megnyílt tárlat szinte első látogatója az a hajléktalanokból álló csoport volt, akiket a hatalmas és nagy értékű műegyüttes tulajdonosa, az Egyesült Államokban élő v. Pákh Imre kalauzolt. (Tudnunk kell, hogy Pákh Imre tulajdonát képezi – közgyűjtemények által is megirigyelhető módon – Munkácsy teljes festészeti hagyatékának több mint öt százaléka.) E nem mindennapi és tagadhatatlanul elgondolkodtató gesztus analizálását mellőzve egy olyan ember történetét feldolgozó festmény rövid elemzését közlöm, aki életét nagyrészt a szegények gyámolításának szentelte. Jézusról van szó.

          Krisztus Pilátus előtt / vázlat (1881; olaj, vászon; 91,5 x 134 cm;  M. Munkácsy; v. Pákh Imre gyűjteménye, USA)

  

      Az 1870-es évek végén Munkácsy és a karrierjének egyengetését nem érdek nélkül vállaló, ezért olykor alkotói orientációját is alakítani kívánó Charles Sedelmeyer olyan látványos és közérthető témát keres, amely híven szolgálja a festő művészi hírnevének öregbítését, valamint az egyébként is virágzó műkereskedelmi üzlet helyzetének még további javulását.1 Az újabb nagy erőpróbára készen álló Munkácsyval egyetértésben választja Sedelmeyer témaként „minden idők legnagyobb vértanúját, Krisztust, az Istenembert”2.

       Munkácsy bibliai tárgyú kompozíciókban korábban nem gondolkodik, így az első Krisztus-kép előkészítése igen nagy koncentrációt és körültekintést kíván tőle. Jó darabig csupán érleli az elképzelést, és a művészettörténet hasonló tematikájú alkotásainak megismerésén fárad. A vallásos pátosz megjelenítésének lehetőségeit szintén komolyan meg kell fontolnia. Előbbiek mellett figyelemmel kíséri a keletkutatás és a régészet akkori eredményeit, amelyek segítik a környezet, az architektúra, a kellékek és a viselet megválasztásában. Csupán zárójelben jegyzem meg, hogy Krisztusa arcához viszont nem a hagyományos zsidó karaktert kívánja mintaként alkalmazni. Nagyrészt az előbbiek nyomán lesz „az orientalizáló historizmus leginkább ünnepelt mestere…”, melynek lényegét Sinkó Katalin ekképpen foglalja össze: „Az orientalizáló biblikus képek a korszak keletkutatóinak nézeteire reflektálnak, miszerint az életmód, a szokások, a viselet és háztartás terén Észak-Afrikában, Szíriában, Palesztinában vagy a törököknél a bibliai idők óta majdnem minden változatlanul maradt fenn, így tehát a keleten végzett kortárs stúdiumok voltaképpen az »ókori« adottságokat találják.”3

       Munkácsy az évek során Krisztus szenvedéstörténetének bemutatását továbbfejleszti. A tulajdonképpen három táblába sűrítő feldolgozáson lejátszódó események közismertek az Újtestamentumból. A központi szereplő, a történéseket generáló Krisztus megjelenítése a szinoptikus (együtt látó) evangéliumokban foglaltakkal egybehangzóan (és a János-evangélium ellenében), emberi vonásainak kiemelésével történik. Ezt az emberi jelleget, amelyet Ernest Renan igen népszerű Jézus élete című művében is erősít, Munkácsy megragadhatónak találja. Célja az Istenember érzelmi úton történő megközelítése és bemutatása. E gondolat szimbolikájának megértését a kompozíciók teatralitása csak fokozza. A Pilátus elé hurcolt Jézus perének (a lehetséges kimenetel miatti) feszültsége, a jelenlévő táborokat jellemző erőviszonyok egyértelmű egyenlőtlensége, az érezhetően közelgő, elkerülhetetlennek tűnő dráma súlya Munkácsy számára átérezhető. Már festői alkatánál fogva is kellő fogékonysággal reagál. Igaz, hogy igen nagy számú figura szerepeltetésével hozza létre a kompozíciót, de a szereplők érzékletes jellemábrázolásával előtérben tudja tartani a pszichologizáló szándékot, amely megmenti az ábrázolást a sematizálódástól. (Az ekkor működő pogány filozófusok által e tárgyban megfogalmazottakkal a kép szemlélésekor nem kell feltétlen törődnünk, még akkor sem, ha tudjuk, hogy a korabeli hatalom mennyire megrettent a tevékenységük eredményeképpen megindult változásoktól.) E műve, ahogyan sok másik is, az Egyesült Államokba kerül. „Minden évben húsvét időszakában a pennsylvaniai Philadelphiában, John Wanemaker áruházának impozáns »Nagy Csarnokában« tömegek gyűlnek össze, hogy abban az óriási nagy képben4 gyönyörködjenek, amely ragyogóan megvilágítva a második emelet magasságában van felfüggesztve. Közelében látható a művészről készült szoborportré.5Sok évtized elteltével, csupán 1995-ben kerül Magyarországra (de nem magyar tulajdonba) a Krisztus Pilátus előtt. Azóta rövid szünetekkel a Déri Múzeumban, az intézmény építésekor az Ecce homo számára kialakított teremben látható. A székesfehérvári kiállításban szereplő, a végleges kompozícióhoz készülő egyik első színvázlat a végleges megoldás minden lényeges elemét tartalmazza, és nagyrészt megegyezik az élő alakok felhasználásával készült tanulmányfotón6 már elképzelt kompozícióval.


Fotótanulmány a Krisztus Pilátus előtt című képhez (1879 körül; fotó, papír; 115 x 165 mm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 94.1.2)


       Már erről az ábrázolásról is leolvasható az a türelmes önmérséklet, amely nélkül a XIX. század utolsó két évtizedében aligha lehet realista vallásos képet festeni. Miközben a képet nézzük, talán mellékesnek tűnhet, hogy Krisztust, az Istenembert személyének és viselkedésének megítélésekor a próféciák vagy a ténymegállapítás szemszögéből közelítjük meg. A lényeg, hogy olyan új erők szimbólumaként áll Pilátus előtt, amelyek új közös életeszményt keresnek. Az alkotás folyamatának vizsgálatára a három, Krisztus-támát feldolgozó kép előkészítő tanulmányai jó lehetőséget biztosítanak. A Krisztus Pilátus előtt Krisztus alakja különösen sok kérdést vethet fel a mester számára, a céljainak leginkább megfelelő karakter megtalálásához hosszú utat kell bejárnia. Az ismert Krisztus-vázlatok azt mutatják, Munkácsyban csak lassan érlelődik meg, hogy a választott ábrázolási séma (átható kék szem, középen elválasztott világosbarna, vállra omló, hullámos haj, ugyanilyen színű szakáll) milyen jellemet, karaktert és tekintetet kapjon. A ruha színét is megváltoztatja, a végleges fehér mellett zöldbe és vörösbe is felöltözteti főszereplőjét. Azt sugallja, hogy az áldozat, amit meghozni készül, a dolgok és a világ megértéséből fakad; sorsának be kell teljesülnie. Tekintete szigorú, ő maga határozott, kemény ember, aki megedződött a világban. A végleges változat Krisztusa – Lipp Tamás érzelmi alapú megközelítése szerint – „éteri tisztaságú, törékeny aszkéta”7, akit veszett kutyákként acsarkodó ellenségei vesznek körül; az Istenember az emberevő emberek között.





 


1 Perneczky Géza szerint: „Munkácsy külső karrierjének iránya a szuperprodukciók felé tartott… (…) Munkácsy első Krisztus-képének, a Krisztus Pilátus előttnek a története – utólag visszatekintve rá – kísértetiesen hasonlít egy modern filmprodukció elkészítésére és forgalmazására.” (PERNECZKY 1970. 35.) A szerzőnek igazat kell adnunk, bár az a mód, amit Sedelmeyer a mű népszerűsítésére választ, a XIX. század végén nem tekinthető sem újdonságnak, sem egyedinek.

2 Idézi: VÉGVÁRI 1958. 211.

3 SINKÓ 2005. 66–67.

4 417 x 636 cm

5 MAASS 1988. 41.

6 „… Munkácsy is használta a fotótechnikát nagy élőképeinek a megkomponálása közben, és műterme, az odahelyezett fantasztikus rekvizitumokkal, kitömött lovakkal, kosztümökkel, bibliai reminiszcenciákkal, vagy sátorral és erdőt imitáló növényi vegetációval olyan volt, mint egy kezdetleges filmstúdió.” PERNECZKY 2005. 61.

7 LIPP é. n.






Bibliográfia:

LIPP é. n.

Lipp Tamás: A sátán körzője. Krisztus Pilátus előtt.

In: http://mek.oszk.hu/01300/01358/html/szuletes.htm


MAASS 1988

Maass, John: Munkácsy Amerikában. A Krisztus Pilátus előtt új megvilágításban. In: Művészettörténeti Értesítő XXXVII. 1988/1–2. 41–44. p.


PERNECZKY 1970

Perneczky Géza: Munkácsy. Corvina Kiadó, Budapest, 1970.


PERNECZKY 2005

Perneczky Géza:Halhatatlan akadémizmus? Jegyzetek Munkácsy festészetéről. In: Munkácsy-olvasókönyv. Szerkesztette: Markója Csilla. Enigma, XII., 2005/43–44. 55–63. p.


SINKÓ 2005

Sinkó Katalin: Munkácsy vallásos képei és a századvég „szent-realizmusa”.In: Munkácsy a nagyvilágban. Katalógus. Szerkesztette: Gosztonyi Ferenc. Magyar Nemzeti Galéria − Szemimpex Kiadó, Budapest, 2005.61–86. p.


SINKÓ 2005

Sinkó Katalin: Munkácsy vallásos képei és a századvég „szent-realizmusa”.In: Munkácsy a nagyvilágban. Katalógus. Szerkesztette: Gosztonyi Ferenc. Magyar Nemzeti Galéria − Szemimpex Kiadó, Budapest, 2005.66–67. p.


VÉGVÁRI 1958

Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958. 398. p. CCLVI képmelléklet




 




Összes munkatársi tárca:

Erdész Ádám: Egy elfeledett párbeszédről
Kiss László: A harmadik év
Kiss Ottó: Esztergom felett az ég
Szabó Tibor: Nyilatkozat
Elek Tibor: Szabadság(Ir)ód(i)a
Grecsó Krisztián: Kopogós viharsarki jelleg
Gyarmati Gabriella: Kohán György kiállítása
Erdész Ádám: Egy alföldi polgárház kapuja mögött
Elek Tibor: A békési szonettkirály
Szabó Tibor: Rövidítés
Kiss László: Második síelés
Kiss Ottó: Irgalom
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű (...) 5.
Grecsó Krisztián: Tánciskola
Szabó Tibor: Lesszdenziorou
Elek Tibor: Noé bárkája felé
Kiss László: A temetés
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű (...) 4.
Erdész Ádám: 942 kép
Kiss Ottó: A másik ország
Grecsó Krisztián: Családi csomagolás
Szabó Tibor: Alibi
Kiss László: Megtudja a halálhírt
Elek Tibor: Szavak, a magasban
Gyarmati Gabriella: Képzőművészeti kiállítások (...)
Erdész Ádám: Egy szelet közelmúlt
Grecsó Krisztián: Hungarusz-tudat
Szabó Tibor: Valami a télről
Kiss László: Rókázás
Elek Tibor: Siket irodalom?
Gyarmati Gabriella: Kohán és a "szoc. reál"
Erdész Ádám: Gercsó Krisztián: Nagymama ajándékba
Kiss Ottó: Ati és a holdvilág - Esti mese
Szabó Tibor: Testvérek, barátok
Kiss László: Őfelsége pincére
Gyarmati Gabriella: Csernus Tibor festményei először Békés megyében
Erdész Ádám: Bányászlámpa a templomkertben
Elek Tibor: 110 éve született Sinka István
Kiss Ottó: Feszt Berlin
Grecsó Krisztián: Főnökösdi
Kiss László: Fesztkörkép
Elek Tibor: Magyaróra
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű körüljárására képelemzések útján III.
Kiss Ottó: Mondta Feri
Szabó Tibor: Hámori Bianka hiába első
Grecsó Krisztián: Mínusz egy halál
Elek Tibor: Horgász irodalom
Erdész Ádám: Kolozsvártól Szegedig
Kiss Ottó: Nyári medveségek
Szabó Tibor: Fenekező angyalozás - eredményesen
Kiss László: A térképnek háttal
Grecsó Krisztián: Egy koldus adósa
Elek Tibor: Kívülállás vagy benne levés?
Gyarmati Gabriella: Bohus Zoltánról
Erdész Ádám: Majolenka
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű körüljárására képelemzések útján II.
Kiss Ottó: A giliszta és a kígyó
Szabó Tibor: Tavaszi minden
Kiss László: Első síelés
Grecsó Krisztián: Kerthelyiségre fel!
Elek Tibor: Primum vivere
Gyarmati Gabriella: Munkácsy Csabán és Colpachon
Erdész Ádám: Az ünnep színeváltozásai
Kiss Ottó: Matuzikné Amál berendezi
Szabó Tibor: Lőni a gépen a kékeket
Kiss László: Haza
Grecsó Krisztián:
Farsangi kiskáté
Elek Tibor: Konkrét halál
Erdész Ádám: Derelye és suvikszos csizma
Kiss Ottó: Az elviselhetetlen könnyűségről
Szabó Tibor: Miért kell egyáltalán verset írni?
Kiss László - Trip
Grecsó Krisztián - Hazai ízek
Elek Tibor- Ablak a kortárs magyar irodalomra

2008. augusztus 11.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Fekete Vince könyvbemutatója BékéscsabánElhunyt Zudor JánosAz MMA ösztöndíjasainak találkozója a Pesti VigadóbanÁtadták az Arany János- és a Gérecz Attila-díjat
Ütőér
Márton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcái
Versek
Grecsó Krisztián: VattacukorHalmai Tamás verseiCsillag Tamás verseiBertók László versei
Prózák
Tóth Krisztina: A csizma öltöztetSándor Zoltán: Jelenetek egy kivándorló életébőlLackfi János: Beatles ledarálvaRhédey Gábor novellái
Kritikák
Az értelmezés füstcsíkjai - a Lözsurnál dö Lüniverről Századfordulós akcióregényTörténetek háború után - Horváth László Imre könyvéről Képzelt futás belső tájban
Esszék, tanulmányok
Kazinczy Ferenc Hamlet-fordításárólObjektív helytörténet szubjektív szemszögbőlA valamikori szlovák településből többnemzetiségű, multikulturális város?Csabensis - Háromszáz mozaikból összeillesztett nagy történet
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA