Üzenet a palackban

 

friedrich-schiller

 

Szalai Zsolt

 

Öröm roppant körben

 

Korábban még gyakran előfordult, hogy a költők örültek, sőt lelkesedtek, és akkora lendülettel álmodták meg az életet, mintha az magától értődő természetességgel hozta volna magával a vágyak beteljesülését. A szabadságvágy egyszersmind a lehetőségek valóságként történő kinyilatkoztatásáig merészkedett. A szép ívű ódákban feloldódott az idő. A hiány kilőtte őket az örökkévalóságba, és agyukban-szívükben úgy feltolultak az egyetemes értékek, hogy aztán már nem lehetett egykönnyen kizökkenteni őket. Ha papírt vettek elő, sorokra dobálták szét azt az élményt, amit átéltek a felfokozott rajongásban.

Persze, hogy nagyok és szentek a szavak, ha az ideálist mindennapinak szeretnénk. Azt nem lehet csak úgy, megunva megszokni, a jóért tűrni és hódítani, tenni és hódolni kell. Elviselni és legyűrni a csalódást a szerelemért, a gyászt a boldogságért, a szegénységet a vagyonért. A változáshoz bátorság kell, a békéhez pedig megbocsátás. A kételyből kell kiküzdeni és tisztelni az igazságot, és mindvégig kitartóan hinnünk abban, ami felé törekednünk kell. Hódolva, de nem szemlesütve, alázattal, de nem térdre rogyva, büszkén, és nem hajbókolva, bizalommal és nem árulással közelíteni a célhoz, hogy ne a könnyen jött mámort higgyük gondviselésnek.

Ha felismerjük önmagunkat a másban, amikor megértjük, a sok hogyan egy, hogy a roppant kör lakói vagyunk, a természet és a lélek mindenféle misztériumaiba veszünk, az olyan istenülés, ami megbékíti és az élet ünnepeltjévé avatja az embert. Azért keresünk társat, barátot, szerelmet, hogy az egyetemes harmóniában megélt boldogságot közvetlenül is meg tudjuk osztani másokkal. Kell ennél kívánatosabb üdvösség? A hegyi beszéd szentimentális remixe ez. „Ám ki ezt még el nem érte, / sírva fusson el szegény.

 

Friedrich Schiller: Az örömhöz (a vers, németül és magyarul):

 

http://www.magyarulbabelben.net/works/de/Schiller,_Friedrich/An_die_Freude/hu/11597-Az_%C3%B6r%C3%B6mh%C3%B6z

 

Összes Üzenet a palackban

 


 

Főoldal

 

2014. június 10.
Kiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcáiCsík Mónika tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Molnár Lajos verseiGéczi János verseiZalán Tibor verseiGergely Ágnes: Az ausztriai lépcsősor
Haász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalanKötter Tamás: Izgalmas életek
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png