Nem kötelező

 

A „kötelező” olvasmányokat szabadon értelmező rovatunkat néhány éve főként középiskolás diákok és pedagógusaik számára találtuk ki, hogy segítsük, színesítsük a munkájukat. Most újra közzéteszünk néhányat közülük, az online oktatás kiegészítéseként.

 

  Zrinyi.jpg

 

Czifrik Balázs

 

Jedik a 16. századi magyar irodalomban,

 avagy a Szigeti veszedelem című eposz

 

Réges-régen egy távoli galaxisban… kezdődhetne akár így az a „mese”, amelynek főszereplője I. Szulejmán. Az Oszmán Birodalom feje nem kevesebbet akart, mint hogy a világot leigázza és mindenkit alattvalójává tegyen. Sikeres keleti hódításai után hatalmas seregét, amely megközelítőleg 200 ezer főt számlált, nyugat felé fordította. Sikert sikerre halmozott, az ember- és szablyafolyam feltartóztathatatlanul hömpölygött országról országra, és minden várat, falut fölemésztett. Hogy stílszerűek maradjunk, úgy tűnt, a sötét erők hódításának semmi sem tud ellenállni, egészen addig, míg a sereg Szigetvár alá nem ért.

A majd 500 évvel ezelőtti történetet Zrínyi Miklós hadvezér-költő Szigeti veszedelem címen írta meg. Természetesen a nyelvezet miatt nem könnyű egy 21. századi középiskolásnak megértenie a 15 énekből álló eposzt, de „különös” egybeesések okán mégiscsak érdemes belevágni.

Számos párhuzamot találunk a 2000-ik év utáni könyvek és filmek világának történeteivel, hőseivel és mítoszaival. A hadviselés tudománya és logikája azt diktálta volna, hogy a szigeti védőknek ellenállás nélkül fel kellett volna adniuk a várat, hiszen 200 ezer török sorakozott föl az alig 2000 főt számláló védőkkel szemben, és ebbe a 2000-be már a nők és a gyerekek is beleszámoltattak.

A várkapitány Zrínyi Miklós azonban nem volt „ésszerű”, és a halált választotta. Egyrészről a katonai hősiesség, másrészről a keresztény és iszlám világ harca, harmadrészről, de legfőképpen a magyar állam megmentésének ügye motiválta döntését. Zrínyi és a várvédők halála realista szempontokat mérlegelve értelmetlen volt, de a nagy történetek és mítoszok nem a realista szempontok alapján születnek.

Dédunokája, a hadvezér-költő Zrínyi Miklós a történetben pontosan ezt a valóságon felüli szálat látta meg, mint ahogy Tolkien és George Lucas is azt a történetet írta meg és forgatta le, amely alapján olvasók és nézők milliói váltak eggyé A Gyűrűk Ura és a Csillagok háborúja reménytelennek tűnő vállalkozásaiba fogó szereplőivel.

Valójában a várkapitány Zrínyi Miklós a 16. század Európájának volt a Luke Skywalkere vagy Aragorn királya, I. Szulejmán annak a kornak volt a szó szerinti császára, egyben Sauronja. Ha pedig el akarjuk képzelni, milyen érzés lehet szembenézni a végeláthatatlan túlerővel, a török seregek sátrainak ezreivel, a harci ricsaj elviselhetetlenségével, gondoljunk csak a Helm szurdokbeli ostromra A Gyűrűk Urából.

Ha esetleg ezek után még mindig a nyelvi akadályoknál ragadnánk le, akkor jelezném, hogy ezzel a problémával nem vagyunk egyedül, ugyanis a maga korában az író Zrínyi Miklós sem egykönnyen boldogult a magyar nyelvvel. Erről így ír: „Török, horvát, deák szókat kevertem verseimben, mert szebbnek is gondoltam ugy, osztán szegény az magyar nyelv: az ki historiát ir, elhiszi szómat.” A magyar nyelv akkor is szegényes volt, csak éppen nem azért, mert külső hatásokra leépült volna, ellenkezőleg, nem volt olyan belső hatás, amely fejlesztette volna.

Talán ez lehet a pont, ahol Te, kedves olvasó összekapcsolódsz a reménytelennek tűnő vállalkozást végrehajtó várkapitány Zrínyivel, a hadvezér és költő dédunoka Zrínyi Miklóssal, és legyőzöd a nyelvi akadályokat, amely saját történelmedtől választ el. Megérted azt a különleges helyeztet, hogy a török világ miért ennél a jelentéktelennek tűnő kis magyar várnál emelt emléket I. Szulejmánnak, és hogyan vezet 2000 ember küzdelme, ha nem is egy birodalom bukásához – hiszen ez az eposz a valóságot beszéli el –, de mindenképpen a világ hajdanvolt egyik legnagyobb birodalmának gyásznapjához.

 

*


Új rovatot indítunk, főként középiskolás diákok és pedagógusaik számára, melyben a kötelező olvasmányokat egy-egy tanári gyakorlattal is rendelkező irodalmár értelmezi újra. Első alkalommal Czifrik Balázs írt a Szigeti veszedelemről, írását szeptember 7-én, a vár ostromának utolsó napjára emlékezve tesszük közzé. 

 


Főoldal

2012. szeptember 05.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázatot hirdet az idei PesTextLáng Zsolt nyerte a Libri irodalmi díjat, a közönségdíj Grecsó Krisztiáné1% a Körös Irodalmi TársaságnakKihirdették a megújult fordítástámogatási pályázat első nyerteseit
Ütőér
Bék Timur tárcáiKarácsonyi Zsolt tárcáiVári Fábián László tárcáiMolnár Krisztina Rita tárcái
Versek
Fodor Veronika verseiMarczinka Csaba verseiFellinger Károly versei Falusi Márton versei
Prózák
Darvasi László: Egy tehén halálaFiatal írók a bezártságban - Csorvási Noémi: Fontos, hogy ne essünk ki a ritmusbólFiatal írók a bezártságban – Biró Sára: Egy rendszer összeomlása Molnár Krisztina Rita: Gombosdoboz
Drámák
Csík Mónika: Az ember tragédiája - Nyolc és feledik színDarvasi László: Karády zárkájaAcsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A Szellemúrnő
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum
Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA