Fedélzeti napló

 
Fedélzeti napló

 

2015

 

Február 23-án Márton László legújabb, A mi kis köztársaságunk című regényét mutattuk be a Békéscsabai Jókai Színház szalonjában. Az est házigazdája és a szerző beszélgetőtársa Elek Tibor volt, aki a helyi utalásokkal bíró történet legkülönbözőbb vetületeire kérdezett rá.

Február 20–21. közt zajlott Szentesen a Versírók és versmondók III. találkozója, melyet Baka István emlékére rendeznek meg néhány éve. A rendezvényen számos neves szerző, főszerkesztő vett részt, valamint versmondók a Kárpát-medence legkülönbözőbb pontjairól.

A Bárka részéről Elek Tibor és Farkas Wellmann Éva vett részt a találkozón.

Február 9-én a Jókai Színház színészklubjában tartottuk a Schlachtovszky Csaba–Győrei Zsolt szerzőpáros Emmuska című regényének bemutatóját. Az estet Kiss László vezette, és két színészvendég is közreműködött a drámaivá alakított szöveg megelevenítésében: Komáromi Anett és Tege Antal a két szerzővel együtt olvastak fel részleteket.

Január 17-én az Ibsen Stúdiószínházban szerveztük meg az előző évet lezáró és az újat megnyitó rendezvényt, az Ünnepi Bárka-estet. A két felvonásból álló műsor első részében Elek Tibor, a folyóirat főszerkesztője értékelte az elmúlt évet; röviden beszélt a hat megjelent számról, valamint a műhelyhez kapcsolódó eseményekről. Farkas Wellmann Éva, a Bárkaonline szerkesztője pedig a szeptemberben megújult online felületet mutatta be a jelenlevőknek.

Tavaly töltötte 60. életévét Zalán Tibor, aki mind a Bárkához, mind a Jókai Színházhoz erős szálakkal kötődik – őt köszöntötték többen is a jelenlevő szerzők közül egy rövid ünnepi kitérő erejéig.

A két új Bárka-díjas Vári Fábián László és Ménesi Gábor lett, akikkel laudáció helyett Elek Tibor és Kiss László beszélgetett.

A díjakat Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere adta át, s beszélt egyúttal a város és a folyóirat szoros kapcsolatáról.

A második felvonás az új Bárka-számé és szerzőié volt; többen jelen is voltak, fel is olvasták műveiket: a díjazott Vári Fábián László, Zalán Tibor, Kiss László, Szil Ágnes, Dávid Péter.

A tematikus egységek között az országos szinten elismert, hagyományőrző népzenei együttes, a Békés Banda muzsikája és János Hajnalka éneke biztosította a jó hangulatot.

 


 

2014

 

A december 20-án, szombaton tartott 2014-es évzáró- és egyúttal karácsonyi felolvasóest az angyal témájáról szólt. A Körös Irodalmi Társaság elnöksége azzal a kéréssel fordult alkotó tagjaihoz, hogy írjanak és olvassanak fel verset, rövidprózát az angyal jegyében, de magát a szót ne használják, ne írják le. Az Ibsen Stúdiószínházban felolvasott irodalmi műveket szakmai zsűri és a közönség is értékelte, a díjazott alkotások szerzői nagy értékű könyvutalványban részesültek. A felolvasók között voltak: Banner Zoltán, Csicsely Mihály, Dávid Péter, Józsa Péter, Kiss Ottó, Kiss László, Kopcsák Róbert, Szathmári Dominik, Szil Ágnes, Szilágyi András és Zsidov Magdolna. Az est házigazdája Elek Tibor irodalomtörténész, a KIT elnöke volt; a felolvasások közötti szünetekben Vozár M. Krisztián zongoraművész és Cseh István gitárművész játékát hallgathatták a jelenlevők.

A szakmai zsűri döntése alapján első helyezett lett Banner Zoltán, második Kiss László, harmadik Dávid Péter. A közönség szavazatai alapján is az első helyezést Banner Zoltán kapta, második Szathmári Dominik, harmadik Szil Ágnes lett.

December 8-án a Jókai Szalonban találkozhatott a békéscsabai közönség Fekete Vincével. A Kézdivásárhelyen élő sokoldalú alkotó, költő, prózaíró, tárcanovellista, parodista, gyermekirodalmi művek szerzője, a csíkszeredai Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettese, a Magyar Művészeti Akadémia nemrég megválasztott új tagja többször szerepelt már Békéscsabán, különböző alkalmakkor, de ez volt az első önálló estje. A költő pályáját, a legutóbbi verseskötetét (Védett vidék, 2010) és friss prózakötetét (Udvartér, 2014), melyekben nemcsak az erdélyi táj, a székely kisváros világa iránti elköteleződéssel, de a létezés nagy kérdéseivel való illúziótlan szembenézéssel is találkozhatunk, Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka főszerkesztője mutatta be. A szerző felolvasásaival, a kérdésekre adott, mélyre ásó válaszaival belopta magát az érdeklődők szívébe.

Október 29. és 31. között Marosvásárhelyre, a Sütő András-műhelykonferenciára látogattunk, ahol az elmúlt évtizedek egyik legnépszerűbb írójának életműve került főszerepbe. Két napon keresztül, négy szekcióban adtak elő az erre felkért irodalomtörténészek, kutatók; utolsó nap pedig Sütő személye került fókuszba: szülőházát és sírhelyét is meglátogatták az emlékezők. Elek Tibor az Anyám könnyű álmot ígér című Sütő-könyvet mint életműbeli korszakhatárt értékelte. A személyesség, a személyes érdekeltség irányából kereste a mű termékeny újraolvasásának lehetőségeit. A konferenciáról és az azt kísérő rendezvényekről Farkas Wellmann Éva írt összefoglalót, mely a Bárkaonline-on két részletben olvasható.

Október 20-án Ferdinandy György írói estjét tartottuk, szintén a Jókai Szalonban. A hosszú ideig emigrációban élt írónak idén jelent meg A francia asszony című prózakötete, mely – válogatás lévén – jó alkalmat jelentett az életmű áttekintésére is. Ferdinandy Györggyel Kiss László beszélgetett: faggatta az idegen nyelven való pályakezdésről, az emigrációban töltött évekről, az újbóli, magyar nyelvű indulásról, Puerto Rico világáról. Ferdinandy felidézte különböző kényszerállásait, oktatói pályáját, a Szabad Európa Rádióval való együttműködését, s végül jelenlegi elfoglaltságairól is szót ejtett.

Október 10. és 12. között zajlott Hévízen a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság idei konferenciája, a Hévízi Tanulmányi Napok. A rendezvénysorozat központi témája a család volt; ehhez kapcsolódtak az előadások, melyek a legkülönbözőbb szempontok alapján családtörténeteket elevenítettek meg. 10-én külön program keretén belül mutatkozhatott be három folyóirat: az Opus és a Hévíz folyóiratok mellett a Bárka is a meghívottak közé tartozott. Elek Tibor főszerkesztő mutatta be a nyomtatott folyóiratot, beszélt a szerkesztési elvekről, valamint kifejtette álláspontját a manapság igen aktuális kérdésben, az online-print vitában. A Bárkaonline-t Farkas Wellmann Éva szerkesztő mutatta be, aki a későbbiekben a Lilla-díjat is megnyerte a társaság verspályázatán.

Szeptember 29-én Orbán János Dénest láttuk vendégül a Békéscsabai Jókai Színház szalonjában.  A meghívás apropóját a költő legújabb kötete jelentette, melyben Janus Pannonius-átköltéseit adta közre, A költő, a ringyó és a király címmel. De természetesen szóba került a teljes pályakép, a már-már irodalomtörténetnek számító indulás a ’90-es években, a kortárs magyar irodalom helyzete, a készülő művek is. A szerzővel Farkas Wellmann Éva beszélgetett.

Június 20-án a szokásosnak mondható könyvhétzáró irodalmi délutánjára invitálta szerkesztőségünk barátait, szerzőit, munkatársait. A Szlovák Tájház udvarán megtartott kötetlen est ezúttal is kitűnően sikerült – előbb Elek Tibor kérdéseire válaszolva Sarusi Mihály mutatta be legújabb köteteit, majd a legfrissebb Bárka-számot Elek Tibor, Kőszegi Barta Kálmán, Kiss László, Sass Ervin és Szabó László közreműködésével mutattuk be. A rögtönzött versíró versenyt, melynek témája az életöröm volt, Sass Ervin nyerte, a Körösök Gyöngye Díjat Farkas Wellmann Éva vihette haza.

Június 13-án a 2014. évi Ünnepi Könyvhét békéscsabai könyvbemutatóira került sor a Jókai Szalonban: Dávid Péter „Itt van a’ legvégső óltára Pallásnak”. Az Erdélyi Kéziratkiadó Társaság és az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság története című kötete kapcsán a XVIII. századi Erdély művelődéstörténetébe avatta be a szép számú érdeklődőt; Elek Tibor Irodalom és nemzeti közösség címmel megjelent, válogatott és új esszéket tartalmazó könyvéről beszélt; Farkas Wellmann Éva ugyancsak a klasszicizmus kori Erdélybe kalauzolta a hallgatóságot: Irodalom és közönsége a 18. században. Verestói György munkássága című kötete látott napvilágot; a gyerekirodalmat ketten képviselték: Kiss Ottó mindjárt két kötettel jelentkezett ebben az évben, a Szusi apó álmot lát és az Ati repülni tanul egyaránt hamar közönségkedvenccé vált, Péter Erika Színházikója ugyancsak meleg fogadtatásban részesült.

A könyvheti koraest moderátora Kiss László volt.

Május 26-án Nagy Koppány Zsolt volt a Békéscsabai Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság (és a Bárka) vendége. A beszélgetés apropóját a szerző legutóbbi kötete, egy „történetközpontú történet”, a Nem kell vala megvénülnöd című regény szolgáltatta. A jó hangulatú esten Farkas Wellmann Éva kérdéseire Nagy Koppány Zsolt nem csupán új könyvéről, de írói módszereiről, pályájáról is mesélt.

Május 9-én a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium vendége volt a Bárka. A rendhagyó irodalomórán Farkas Wellmann Éva, Kiss László és Kiss Ottó vezette be a népes diákközönséget a kortárs irodalom és a folyóiratok világába. Lapunk szerkesztői-szerzői saját bárkás munkájukról is beszéltek, majd felolvastak műveikből.

Április 28-án Závada Pál Természetes fény című új regényének bemutatóját tartottuk a Békéscsabai Jókai Színház Ibsen Stúdiószínházában. Az estet Elek Tibor, a Bárka főszerkesztője vezette.

Április 10-én a Körös Irodalmi Társaság tagjai a 24 órás versfolyam keretében egy teljes órán keresztül olvastak fel verseket a Békéscsabai Jókai Színház szalonjában. A helyi költők, írók saját és kedvenc verseikből hoztak ízelítőt; díszvendégük Banner Zoltán volt.

Április 8-án a Munkácsy Mihály Múzeumban tartottuk a legfrissebb Bárka-szám bemutatóját. Az esten a lapszám szerzői közül Csillag Tamás és Szil Ágnes és Szilágyi András olvastak fel, Erdész Ádám a holokauszt témájú anyagokról beszélt, és hangsúlyosan volt szó képzőművészeti témákról: Gyarmati Gabriella, Ván Hajnalka és Bula Teréz közreműködésével. Az estet Elek Tibor vezette.

Március 31-én került sor Sarusi Mihály születésnapi köszöntő estjére a Csabagyöngye Kulturális Központban. Pályájáról, legutóbbi könyveiről, azok recepciójáról, valamint jövendő írói terveiről Elek Tibor, a Bárka főszerkesztője faggatta az írót.

Március 27 és 30. között zajlott a Békéscsabai Jókai Színházban a Magyar Drámaíró Versenyre, melyhez idén bábos szakosztály is csatlakozott. A drámaírás körülményeit, a próbákat, előkészületeket, reakciókat a Bárka blogíró-csapata követte nyomon és publikálta a Bárkaonline-on. A csapatok blogírói Kiss László, Farkas Wellmann Éva, Szil Ágnes és Varga Tamás voltak. A darabok bemutatóinak estjére, az egész versengést dokumentáló és az új művek szövegeit is közlő különszámot adott ki a Bárka.

Március 21-én Elek Tibor és Farkas Wellmann Éva képviselte a folyóiratot Budapesten, a Charta XXI Mozgalom márciusi Jean Monnet-estjén, melyet a Párbeszéd Házában rendeztek meg. A filmvetítéssel (Szomszédaink: Románia) egybekötött lapbemutatót kerekasztal-beszélgetés zárta.

Március 18-án a békéscsabai Belvárosi Gimnáziumban, április 14-én Körösladányban mezőberényi diákoknak, április 14-én a békéscsabai Andrássy Gyula Gimnáziumban, május 9-én pedig a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban tartott bemutatkozó órát a Bárka. Az ezen alkalmakkor érettségi tételként ismertetett folyóirat szerkesztősége vizuális (online) bemutatóval és felolvasásokkal is készült – a diákok pedig nem csak a helyszínen mutattak érdeklődést, hanem többen közülük aktív követőivé váltak folyóiratunknak.

Március 17-én Szilasi László a Csabagyöngye Kulturális Központba hozta el új regényét, a A harmadik hidat. A szerzővel Darvasi Ferenc, a Bárka munkatársa beszélgetett.

Március 10-én a Békéscsabai Jókai Színház adott helyet a Versünnep egyik elődöntőjének, melynek szervezésében a Bárka csapata aktív szerepet vállalt. A rangos versmondó fesztivál csabai fordulójából heten kerültek a költészet napi döntőbe, melyet a Nemzeti Színházban szerveztek.

Február 24-én, az év első kötetbemutatóján Sarusi Mihály új, Kopóirat című regényével ismerkedhetett meg a Jókai Szalon teltházas közönsége. A békéscsabai születésű, de már évek óta Balatonalmádiban élő, rövidesen 70. születésnapját ünneplő író műve iránti nagy érdeklődés bizonyára annak is szólt, hogy a regény a Kádár-kori besúgóhálózat máig titokzatos világába vezeti be olvasóját, ráadásul a helyszínei és részben szereplői is nagyon emlékeztetnek a Békés megyeiekre. Erdész Ádám történész, a Bárka társadalomtudományi rovatvezetője, a Békés Megyei Levéltár igazgatója Sarusi írói világában és az egykori diktatúra világában is jártas, szakavatott kérdései mind a mű, mind a kor bonyolultságára felhívták a figyelmet. Sarusi Mihály többek között elmondta, hogy nemcsak eredeti titkosrendőrségi jelentéseket használt fel regénye megírása során, de a besúgóhálózattal, a titkosrendőrség apparátusával kapcsolatos személyes élményeit is, s hogy akár ő is besúgó-szereplőinek sorsára juthatott volna, ha lelkiismerete ezt megengedi.

Január 25-én a Békéscsabai Jókai Színház Ibsen Stúdiószínházában a hagyományos Ünnepi Bárka-est keretében Elek Tibor főszerkesztő értékelte az elmúlt évet, a Bárka-számokat és a Bárka-műhelyhez kapcsolódó szerteágazó irodalmi tevékenységet, megemlítve az elmúlt év helyi és távolabbi irodalmi eseményeit. Vantara Gyula, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere, mielőtt átadta a Bárka-díjakat, elismerését és köszönetét fejezte ki a Bárka szerkesztőinek, amiért tevékenységükkel is hozzájárulnak a város hírnevének öregbítéséhez. Fekete Péter, a Jókai színház igazgatója, a Bárka felelős kiadója, a városvezetés, a színház és a folyóirat példás együttműködéséről beszélt. A 2013-as év Bárka-díjasait, Egressy Zoltán és Markó Bélát Kiss László és Elek Tibor kérdezte pályájáról, műveiről, mielőtt fel is olvastak azokból, amelyek a tavalyi Bárka-számokban megjelentek. Bartus Gyula színművész Zalán Tibor egyik versét, Farkas Wellmann Éva a karácsonyi irodalmi estre írt saját versét, Hartay Csaba, Péter Erika, Molnár Lajos, Kiss Ottó az idei első számban megjelent verseiket olvasták fel. Erdész Ádám az egyes szám társadalomtudományi írásairól beszélt, Kiss László a diákbarát Bárka-rovatokat (Nem kötelező és Üzenet a palackban) mutatta be. A pörgős est jó hangulatához a Berbécs zenekar Békés megyei és erdélyi dallamokkal járult hozzá.


2013

 

November 20-án a Gyulai Várszínház Kamaratermében vendégeskedett a Bárka. A folyóirat legutóbbi, ún. humor-számát a főszerkesztő, Elek Tibor mutatta be. A lapszám szépirodalmi blokkja a nyári, gyulai, VI. Irodalmi Humorfesztiválon nagy sikert aratott műveket közli. A Bárkát a szerkesztők közül még Kiss László, Lovász Andrea és Farkas Wellmann Éva képviselte. Zalán Tibor a Gyulán bemutatott A fáklya kialszik című drámájáról beszélt, de felolvasott legutóbbi verseskötetéből is (Holdfénytől megvakult kutya). Az estet a Berbécs zenekar fellépése tette hangulatosabbá, Tege Antal színművész humoros verseket és prózákat olvasott fel, népdalokat énekelt Soós Emőke.

November 11-én kortárs cigány irodalmi estet tartottunk a Jókai Színház Stúdiótermében, Összefonódás címmel. Az est vendége volt a József Attila-díjas Rostás-Farkas György költő, újságíró, akivel Kocsis Csaba költő, énekmondó beszélgetett. Az est során a hazai cigány szerzők műveiből hangzott el válogatás, és beszélgetésre is sor került a cigány irodalomról és kultúráról. A zenés rendezvényen Bai Károly versmondó és Miczura Károly prímás is fellépett.

Október 14-én Hartay Csaba Lerepül a hülye fejetek című új könyvét mutatta be Kiss László író, a Bárka szerkesztője Békéscsabán. A Jókai Szalonban tartott beszélgetésen elsősorban a szerző első regényéről esett szó, de a pályakezdés és a líra kérdései is szóba kerültek, annál is inkább, hogy eddig főként költőként ismerhettük Hartayt. Igaz, hogy a közönség jó része a Viharsarki Kattintós című humoros blogját is rendszeresen látogatja – Kiss László ennek ötleteiről sem felejtette el kérdezgetni. Az újonnan megjelent regény egyik különlegessége, hogy számtalan valós elemet tartalmaz; a hallgatóság soraiban igazi regényhősök is megbújtak.  

Szeptember 30-án Tallér Edina volt a Békéscsabai Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság vendége. Az estet Farkas Wellmann Éva költő, a Bárkaonline szerkesztője vezette, a szerző műveiből Kara Tünde Jászai-díjas színművésznő adott elő részleteket a szép számú hallgatóságnak. Noha a rendezvény apropóját a szerző újonnan megjelent regénye, a Lehetek én is adta, a beszélgetés átfogta az írónő eddigi változatos kulturális tevékenységeit: szóba került a televíziózás, újságírás, írószeminárium, valamint az első regény, a Húsevő is. A kitekintés pedig már a dráma, a színházi feldolgozás irányába vezetett.

Július 7-én voltaképp megismétlődött a három nappal azelőtti Versest programja, azzal a nem jelentéktelen különbséggel, hogy a felolvasók némelyikének ezúttal más kérdésre, kérdésekre kellett válaszolnia, s különösen, hogy két lírikussal kiegészült a Békés megyei költők (írók) csapata: Farkas Wellmann Éva és a helyi színeket képviselő Hartay Csaba is fellépett a Szarvasi Vízi Színházban rendezett ismét nagy közönségsikert aratott esten.

Július 4-én Versestre készülhetett az irodalomkedvelő békéscsabai közönség, olyanra, amelyet kisprózával fűszerezett a vendéglátó Békéscsabai Jókai Színház és az Ibsen Ház TeÁtrium udvara. Vozár M. Krisztián szellemes, ironikusan játékos zongorakísérete mellett Csillag Tamás, Dávid Péter, Kiss Ottó, Péter Erika és Szilágyi András mutatkozott be röviden, válaszolt az estet vezető Elek Tibor kérdésére, majd olvasta fel néhány versét. Kiss László egy prózarészlettel tette ugyanezt.

Június 7-én és 8-án zajlottak a békéscsabai könyvhét Bárkát érintő eseményei. A könyv legfontosabb hazai ünnepét lapunk szerzője, a Várad folyóirat főszerkesztője, Szűcs László nyitotta meg a békési megyeszékhelyen, s az ő kötetbemutatóját (Bolondok a parton, Gazoskönyv) még hét másik követte az Ibsen Szalonban. Elek Tibor Dányi Lászlót Az Áchim L. András utcai fiúk című könyvéről, Bagyinszki Zoltán fotográfust legfrissebb, borvidékeket bemutató munkájáról (Magyar borvidékek), Magyari Barnát pedig legutóbbi verseskötetéről (A lét horizontjai) faggatta. Ezt követően Hartay Csaba A jövő régészei, Szilágyi András a Zúzalék, Péter Erika a Másodvirágzás című verseskötetéről, míg Kiss Ottó Szusi apó erdőt jár című mesenovellájáról beszélt – Farkas Wellmann Éva kérdéseire válaszolva. A másnapi záró délután a békéscsabai könyvhét kedvelt eseménye: ezúttal is a Szlovák Tájház udvarán gyűlt össze a szépszámú érdeklődő, hogy ne csak egy rövid, pörgős Bárka-bemutatót nézzen és hallgasson végig (a 3. szám Békés megyei szerzőinek közreműködésében), de részt vegyen a rögtönzött versíró versenyen, s tapsolhasson a Körösök Gyöngye Díjat idén kiérdemlő Péter Erikának is.

Június 2-án Váradon szerepelt a Bárka a Holnap Fest keretében. Elek Tibor főszerkesztő, A nemzet közössége című esszéjéből Kiss Ottó és Farkas Wellmann Éva a verseiből olvasott fel az Ady Endre Múzeum közönségének. Az estnek bihari vendégei is voltak a 3. számot nyitó, helyi Szűcs László az Átutazóna és a Veszély-beszély című verseit, a Berettyóújfaluból érkező Kocsis Csaba a 2. számban megjelent, Pilátus a keresztúton című versét olvasta föl és versmegzenésítéseiből is előadott. Végül nagy meglepetést okozva és nagy sikert aratva Farkas Wellmann Éva kislánya, Kecseti Nóra elszavalta Kiss Ottó Barni-verseit.

Május 13-án Szil Ágnest, a 2012-ben alapított JAKkendő-díj első nyertesét és a győztes könyvet mutattuk be a Jókai Szalonban. A Tangram című, rövidprózákat tartalmazó kötetet a rangos zsűri több mint hetven pályamű közül ítélte a legjobbnak. Szerzőjét Farkas Wellmann Éva, a Bárkaonline szerkesztője faggatta; a Békésen élő íróval békéscsabai olvasói hivatalosan ez alkalommal találkozhattak először. Az esten szó esett debütről, műfajokról, alkotási módszerekről, mindarról, amit a rangos díj és az irodalom jelent a szerzőnek

Április 22-én a békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium látta vendégül a Bárkát. Az érettségire készülő diákokat, akiknek a folyóirat a tételeik között szerepel, a lap története, szerkezete, az online verzió és néhány szerkesztési kulisszatitok is érdekelte. Kérdéseikre Elek Tibor és Farkas Wellmann Éva adtak válaszokat.

Az április 10-11-én, szintén a Békéscsabai Jókai Színházban tartott 24 órás versfolyamban a Bárka és a Körös Irodalmi Társaság szellemi műhelyének tagjai is szerepeltek. A versmondások, -olvasások mellett egy fiatal, még kötet nélküli szerzőket bemutató irodalmi estet tartottak, melyen Bondár Zsolt, Csillag Tamás, Dávid Péter, Fodor György és Szávai Krisztina lépett a nagyobb közönség elé. Noha az öt szerző még nem rendelkezik saját könyvvel, nevük ismerősen hangozhat a Bárka és a Bárkaonline olvasói számára, hiszen verseik, kritikáik, helyszíni tudósításaik rendszeresen megjelennek felületeinken. Az estet dr. Elek Tibor főszerkesztő, irodalomtörténész moderálta.

Március 22-24 között zajlott a XVIII. Drámaíró Verseny a Békéscsabai Jókai Színházban. A Bárka csapata aktívan kapcsolódott be az eseménysorozatba: három állandó blogíróval és egy különszámmal. Az előadások próbafolyamatait Dávid Péter, Farkas Wellmann Éva és Kiss László követték figyelemmel, és tudósítottak rendszeresen a Színház honlapja és a Bárkaonline olvasói számára. Időközben elkészült a már hagyományossá vált Bárka különszám is, melyet a bemutatóra érkező közönség kézhez kapott.

Március 7-én immár hagyományosnak mondható iskolalátogatáson vett részt a Bárka a BÉKSZI Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagiskolájában – az érettségire készülés jegyében. A hagyományos bemutatkozó ellenére korántsem hagyományos lapbemutató és felolvasás tekintélyes létszámú diákközönségét Elek Tibor főszerkesztő, Kiss László szerkesztő és Kiss Ottó munkatárs vezette be a kortárs szépirodalomba.

Március 5-én három év után újra Budapesten mutatkozhatott be lapunk. Az Örkény könyvesboltban rendezett találkozó kortárs dráma és irodalom termékeny kapcsolatát mutatta föl, s a Békéscsabai Jókai Színház és a Bárka közös munkájából, együttműködéséből adott hangulatos ízelítőt a fővárosi közönségnek. A 2013. évi első Bárka-szám felolvasással fűszerezett bemutatása után Kara Tünde színész és Tege Antal színész-rendező mesélt a színház legfrissebb bemutatójáról, Árni Ibsen Mennyország című darabjáról. Elek Tibor köszöntőjén, Darvasi Ferencnek a Bárka színházi rovatát bemutató összefoglalóján, Farkas Wellmann Éva és Kiss Ottó versein, valamint Kiss László prózáján kívül Kara Tünde tolmácsolásában a Mennyország egy monológját is meghallgathatta a szép számú érdeklődő.

Február 11-én Kemény István első békéscsabai önálló estjére került sor. Az Ibsen Ház Jókai Szalonja csurig megtelt a 2010-ben Márai-díjjal is elismert költő látogatására, akivel Elek Tibor beszélgetett. A Bárka főszerkesztője legutóbbi, A királynál című kötetéről kérdezte a szerzőt, de a hagyományos költőszerepek megváltozásáról, mester-tanítvány viszonyról, hazafias-politikai költészetről és regényírásról is szó esett az esten.

Január 25-én a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepi irodalmi esten vehetett át Bárka-díjat három szerzőnk. Bedecs László, Fecske Csaba és Géczi János nem csupán a 2012-es évben gazdagította lapunkat színvonalas írásokkal, kritikával és tanulmánnyal, versekkel és elbeszéléssel – mindhárom alkotó évek óta a Bárka állandó szerzőjének tekinthető. Az ünnepi Bárka-esten Elek Tibor főszerkesztő értékelte a 2012-es évet, a friss Bárka-szám bemutatását pedig a díjazottak köszöntése és felolvasás kísérte. Bizonyos, hogy a Hangraforgó együttes muzsikája nélkül szegényebb lett volna a gyorsan eltelt két óra.

 


 

2012

 

December 14-én tartotta hagyományos évzáró karácsonyi felolvasóestjét a Körös Irodalmi Társaság. A mindig kellemes baráti együttlét elképzelhetetlen a vers- és prózaíróverseny, valamint a pogácsa- és borkínálat nélkül – ezúttal sem volt ez másként. A résztvevő alkotóknak a szeretet témájára kellett verset és rövidprózát írni úgy, hogy a szeretet szó ne szerepeljen a műben. A felolvasott szövegeket szakmai zsűri (Kara Tünde, Lonovics László, Zalán Tibor) és a közönség is értékelte. A szakmai zsűri alapján Dávid Péter, Farkas Wellmann Éva és Kiss László, a közönségszavazatok alapján Csicsely Mihály, Kiss Ottó és Péter Erika lett díjazott. A felolvasásokat Vozár M. Krisztián szellemes zongorajátéka kísérte.

December 4-én kettős könyvbemutató vonzott szép számú nézősereget az Ibsen Ház Jókai Szalonjába: Gerlóczy Márton Check-in, és Szabó Tibor Benjámin Kamufelhő című új novelláskötete volt terítéken. A két író jó hangulatú, kötetlen esttel örvendeztette meg közönségét. A kötetbemutatót Kiss László vezette.

November 16-án a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban vendégeskedett a Bárka. Lapunk a Karácsonyi János Római Katolikus Gimnázium által szervezett Simonyi Imre versmondó-, versillusztrációs és versmegzenésítő verseny gazdag kulturális programja kapcsán lépett fel ismét Gyulán. A Bárka szerkesztői és munkatársai (Elek Tibor, Farkas Wellmann Éva, Kiss László, Kiss Ottó) mellett két szerzőnk, a gimnázium két tanára, Dávid Péter és Tóth Kata is bemutatkozott a hálás és fogékony diákpublikumnak.

November 12-én csurig telt az Ibsen Ház nézőtere: Vámos Miklóst látta vendégül a Körös Irodalmi Társaság és a Jókai színház. A népszerű író Szitakötő című regénye apropóján látogatott Békéscsabára. A rendkívüli közönségérdeklődés mellett zajló, Elek Tibor moderálta beszélgetésen nem csupán a legújabb Vámos-műről esett szó, a szerző szokásához híven derűsen, anekdotázva mesélt pályájáról, nemzedékéről: életéről és irodalmáról.

November 9-én a háromnapos Debreceni Irodalmi Napokra kapott meghívást a Bárka. A Forrás folyóirattal közös bemutatóesten Elek Tibor és Farkas Wellmann Éva képviselte lapunkat.

Október 29-én az utóbbi hetek-hónapok egyik komoly könyvsikerét jelentő Megtagadva című regény szerzője, Kováts Judit látogatott el Békéscsabára. A történész-levéltáros írót és regényét a Magvető Kiadó képviseletében munkatársunk, Darvasi Ferenc mutatta be. A második világháború világába kalauzoló szövegből felolvasott részlet és a szerző már-már előadásszámba menő, gazdag történelmi anyagot felölelő válaszai színvonalas estet eredményeztek.

Október 15-én Márton Lászlót látta vendégül a Bárka és a Békéscsabai Jókai Színház – az idén újabb prózakötettel jelentkező írót Farkas Wellmann Éva költő, kritikus, online-szerkesztőnk kérdezte. Márton László lebilincselően mesélt az írói mesterségről, fordításról és tanításról. Az estet a vendég szuggesztív felolvasása tette különösen emlékezetessé.

Szeptember 29-én különleges irodalmi délutánnak adott helyet a Bárka-team egyik kedves találkozóhelye, a Szlovák Tájház: főszerkesztőjüket, ha a Körös Irodalmi Társaság felől nézzük, elnöküket, mentorukat, az 50 éves Elek Tibort köszöntötték barátai és tisztelői. A Banner Zoltán megálmodta és moderálta hangulatos összejövetel „hivatalos” programján Darvasi Ferenc, Erdész Ádám, Kiss László és Kiss Ottó emelt ki egy-egy számára is fontos szakaszt Elek Tibor pályájából, s kérdezte az ünnepeltet. Az „élő” irodalmat Banner Zoltán, Farkas Wellmann Éva és Zalán Tibor felolvasása jelentette.

Szeptember 27-én hazai pályán játszott a Bárka csapata: a 2012. évi 5-ös szám bemutatása a Cathy’s Bár és Kávéházban zajlott. Az év utolsó előtti lapszáma a Békéscsaba 1912 Előre SE századik születésnapjának állít emléket, ehhez méltó volt a jó hangulatú közönségtalálkozó is – Gyulai Ábrahám, azaz Ábrahám György Szigeti Csaba Pásztor-könyvéhez fűzött kommentárt, Darvasi Ferenc novellájával élete első Csaba-meccsét elevenítette fel, Kiss László, bár Csaba-meccsen ő is járt már, az Arsenalról olvasott fel egy jegyzetet, Sarusi Mihály prózájának tükrében az Előre múltját idézte, Sáfár Gyula, a Békés Megyei Levéltár igazgatóhelyettese pedig a klub történetét bemutató nagyszabású tanulmányát összegezte. Az estet Bartus Gyula, a Békéscsabai Jókai Színház Jászai-díjas színészének felolvasása színesítette Egressy Zoltán EB-blogjának részleteivel és Fecske Csaba verseivel.

Szeptember 24-én Vésztőn szerepelt a Bárka folyóirat. A Sinka István emlékére rendezett ünnepségen szerkesztőségünket a népi irodalomról szóló, a rendezvényen elhangzott előadásokra is reflektáló felvezetőjével Elek Tibor, valamint a Sinkához fűződő viszonyát felidéző, majd saját prózáját elővezető Kiss László és Kiss Ottó képviselte.

Augusztus 26-án, Békéscsabán Bárkával jöttem, nem virággal címmel Bartus Gyula, a Békéscsabai Jókai Színház Jászai Mari-díjas színművésze tartott önálló szavalóestet. (A műsort júliusban a Szarvasi Víziszínpadon is bemutatta.) Bartus a Bárka utóbbi négy évben közölt anyagából válogatta össze egyéni műsorának verseit, sőt, meglepetésként két régebbi, humoros, prózai szöveget is felolvasott. Az est első részében a gondolati líra dominált, a második blokkban pajzán, szórakoztató versek hangoztak el. A házigazda mindkét helyszínen Elek Tibor, a Bárka folyóirat főszerkesztője volt.

Augusztus 23-án Kőszegen, a Fesztivál a határon című Tranzit-tábor keretében versestet tartottak a FISZ és a Bárka közös szerzőinek részvételével. Az Itten ma donna választ című műsor moderátora Elek Tibor volt; meghívottjai: Farkas Wellmann Éva költő, valamint Kiss László és Szabó Tibor Benjámin írók.

Július 27-én a Szlovákiai Magyar Írók Társasága látta vendégül a Bárkát, a XIV. Fiatal Írók Táborában, Ipolyságon. A folyóiratot Elek Tibor és Farkas Wellmann Éva képviselte; elsősorban online változatot mutatták be a fiatal íróknak, Farkas Wellmann Éva második verseskötetéből (Az itt az ottal) olvasott fel. A táborban olyan irodalmi lapok is képviseltették magukat, mint a Szőrös Kő, Ambroozia, Palócföld és a Prae.

Július 12-én a gyulai Ladics-ház udvarán mutatkozott be a Bárka folyóirat: Darvasi Ferenc, Elek Tibor, Farkas Wellmann Éva, Kiss László, Kiss Ottó és Varró Dániel részvételével, a Dél-alföldi Talentum Akadémia nyári programján részt vevő fiataloknak. A felolvasó- és beszélgető est végén a diákok számos kérdéssel fordultak a bárkás szerkesztőkhöz, szerzőkhöz: irodalomelméleti témákat vetve fel, érdeklődve a kulisszatitkok iránt is. Zongora-improvizációkkal működött közre Vozár M. Krisztián.

Június 8-án és 9-én tartották meg a 83. Ünnepi Könyvhét békéscsabai rendezvényeit. A könyvheti megnyitó beszédet idén Temesi Ferenc tartotta, akinek Bartók című regényét is bemutatták az Andrássy utca Sétáló utcai részén. Ezután a megyei szerzők könyvpremierei következtek. A kínálat gazdag volt, hiszen a már említetteken túl (Darvasi Ferenc, Elek Tibor, Kiss Ottó) bemutatták Banner Zoltán, Baji Miklós Zoltán, Péter Erika, Sarusi Mihály és Sass Ervin kötetét, valamint a Ritka madár című antológiát. Másnap, szombaton a Szlovák Tájházban tartotta szokásos könyvhétzáró rendezvényét a Bárka. Bemutatásra került a lap új száma, melynek anyagairól Bontovics Ilona, Darvasi Ferenc, Elek Tibor, Kiss László és Szilágyi András beszélt. Külön bemutatták itt Banner Zoltán Hátra ne nézz! című verseskötetét, és köszöntötték az idén 80. éves szerzőt. A Körösök Gyöngye-díjat Darvasi Ferenc kapta, míg a szintén hagyományos versíró versenyt Fodor György nyerte meg.

Június 8-án a bárkások a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár vendégei voltak. Kiss László mutatta be Darvasi Ferenc és Elek Tibor már említett kötetét, valamint Kiss Ottó Liliputi trónkövetelők és Focisták kézikönyve című könyvét. Kiss László elmondta, hogy az ilyen bemutatókon mindig igyekszik az ember összefűzni a szerzőket, közös kérdéseket tenni fel, de három olyannyira különböző világról van szó, hogy felesleges volna erőltetni ezt. Darvasi Ferenc kritika- és prózaírás viszonyáról, irodalmi előképekről, futball- és vonatszenvedélyéről mesélt, mielőtt felolvasott volna kötetéből. Elek Tibor az irodalmi kánon(ok) természetéről, közélet és irodalom viszonyáról, közelmúltbeli irodalompolitikai ügyekről is vallott, majd felolvasta egy vitairatát. A két komolyabb tónust képviselő bemutató után Kiss Ottó hozta a humort a könyvtárba új könyveivel. Beszélt arról, mit ír mostanában, hogy születik egy gyerekeknek szánt kötet, miként dolgoz át régebbi szövegeket.

Június 6-án mutatták be Békéscsabán a Jókai színház dramaturgjaként is dolgozó költő, Zalán Tibor friss, Fáradt kadenciák című verseskötetét a Jókai Szalonban. Előbb a helyi Színitanház 1. éves hallgatói, Merő Béla rendező tanítványai kaptak szót, akik egy rendkívül energikus, hangulatos zenés keresztmetszetét nyújtották a kötetnek: négy Zalán-kadenciát dolgoztak fel énekkel, beszéddel, dobbal, gitárral, hegedűvel, csörgővel és dorombbal. Elek Tibor röviden meginterjúvolta a közönség előtt Merő Bélát is – hogy aztán a „főszereplővel”, Zalán Tiborral beszélgessen. A költő és az irodalomtörténész régi jó barátok, ami érződött az oldott hangulatú beszélgetésen is. Zalán elmondta, hogy a Fáradt kadenciákkal élete egy rossz szakaszát zárta le. Beszélt a műfaji sajátosságokról, arról, miként próbálta eltávolítani magától a versekben megírt témát. Elmondta, hogy ha lett volna mottó a kötet élén, bizonyosan a Kocsi-út az éjszakában című versből vette volna – hogy aztán végül arról is valljon: lassan bele kellene vágnia az öt kötetesre tervezett Papírváros című regényfolyam harmadik részébe.

Június 5-én Nagyváradon vendégszerepelt a Bárka folyóirat három szerkesztője, Darvasi Ferenc, Elek Tibor és Kiss László a Várad kulturális folyóirat által szervezett Holnap Fest rendezvénysorozat keretében. Az Ady Endre Emlékmúzeumban megtartott, bensőséges hangulatú esten Szűcs László, a Várad főszerkesztője beszélgetett a bárkásokkal. Az első téma az volt, hogy egy internetes irodalmi portál versenyképes-e a nagy múltú, print lapokkal. Majd arról beszélt Elek Tibor, mit is jelent Békés megyében irodalmi műhelyt működtetni – hogy aztán bemutassa a Bárka legfrissebb, 3-as számát, melyben az élvonalbeli szerzők jól megférnek a Békés megyeiekkel. Ezután rögtönzött könyvbemutatók következtek: Darvasi Ferenc Elválik című novelláskötetéből olvasott fel, Elek Tibor Állítások és kérdések című kritika-, esszé- és tanulmánygyűjteményéről beszélt, hogy aztán a sort Kiss László zárja, aki A térképnek, háttal című könyvéből osztott meg néhány tárcát a közönséggel.

Május 14-én Ács Margit volt a Békéscsabai Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság vendége a Jókai Szalonban. Ács Margit sokoldalú ember: prózaíró, esszéista és kritikus, akivel Elek Tibor, lapunk főszerkesztője nem csak a friss, Kontárok ideje című novelláskötetéről, hanem az egész pályájáról beszélgetett. Természetesen szóba került a Szépirodalmi Kiadó is, ahonnan a szerző indult, mint lektor, és ahol többek között Vas Istvánnal, Réz Pállal és későbbi férjével, Domokos Mátyással találkozhatott nap mint nap; nem beszélve Pilinszky Jánosról és Nagy Lászlóról, akik rendszeresen bejártak a szerkesztőségbe. Nem lehetett megkerülni Ács Margit politikai szerepvállalását sem, aki VIII. kerületi MDF-elnök is volt a rendszerváltozás után. De a fő téma azért a Kontárok ideje volt, melyben éppen a nyolcvanas évek végét és a kilencvenesek elejét igyekezett történetekbe fűzni az írónő, így az tulajdonképpen a rendszerváltozás regényének tekinthető.

Május 4-én három fiatal, de magának már hírnevet szerzett fiatal költő, az egyaránt Zelk Zoltán-díjas Acsai Roland és Győrffy Ákos, valamint a Medáliák-díjas Varga Zoltán Tamás volt a Bárka két szerkesztőjének, Darvasi Ferencnek és Kiss Lászlónak a vendége a Jókai Szalonban. Minthogy három vidéki származású alkotóról van szó, akiknek a szemléletmódja közelít a panteizmuséhoz, nem csoda, hogy az első kérdés a természethez fűződő viszonyukat vizsgálta. A bensőséges hangulatú esten előbb Acsai Roland kapott szót, aki beszámolt finnországi és norvégiai útjairól, illetve azok hatásáról a költészetére, életére. A közelgő könyvhétre esszékötettel jelentkező Győrffy Ákos arról is beszélt, hogy számára jelenleg legalább ugyanannyira fontos a zenekara, a Bajdázó, mint a költészet. Varga Zoltán Tamástól pedig nem csak már meglévő könyvéről, hanem az újabb verseinek születéséről is hallhattunk, valamint arról, hogyan képes a líra történeteket is megjeleníteni.

Április 23-án a Kossuth-díjas Bodor Ádám prózaíró volt a Jókai Szalon vendége, Elek Tibor beszélgetett vele. Mivel Bodor még nem járt Békéscsabán, nem pusztán a legújabb, 2011-es Verhovina madarait mutatták be a felek, hanem igyekeztek a teljes életmű keresztmetszetét nyújtani. A kiindulási pont az volt, mit is jelent erdélyi írónak lenni. Rögtön eljutottunk aztán az etnikailag sokszínű Máramarosig, addig a vidékig, ami elsőként ragadta meg Bodor képzeletét, és amelyet újra és újra megjelenít műveiben. Az alkotótól Bartus Gyula, a Jókai színház művésze olvasta fel előbb a Milyen is egy hágó? című írást, majd egy részletet a Verhovina madaraiból. Szóba kerültek még olyan kérdések is, hogy kis- és nagypróza miként válik el Bodornál, ha egyáltalán elválik; illetve, hogy olvasható-e trilógiaként a Sinistra körzet, Az érsek látogatása, valamint a Verhovina.

Április 12-én a békéscsabai Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola végzős diákjai előtt lépett fel a Bárka folyóirat, annak apropóján is, hogy érettségi tételként szerepel az iskolában. Az iskola tornatermében megtartott rendezvényen előbb Elek Tibor és Darvasi Ferenc beszélt a Bárkáról és a BárkaOnline-ról, majd Farkas Wellmann Éva, Kiss László és Darvasi Ferenc olvastak fel műveikből.

Április 11-én, a Költészet napján Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Házban lépett fel a Bárka folyóirat nagy érdeklődés, mintegy száz fős közönség előtt. A bárkások közül előbb többen is felolvastak egy-egy nem saját, de általuk nagyra tartott verset, majd az est további részében Darvasi Ferenc, Farkas Wellmann Éva, Kiss László és Kiss Ottó is felolvasott saját műveiből.

Április 2-án Fehér Béla, Príma- és Pulitzer-díjas író látogatott el Békéscsabára, akivel Darvasi Ferenc író, kritikus, a Bárka folyóirat szerkesztője beszélgetett. Az est témája hangsúlyozottan nem az életmű, hanem Fehér legújabb könyve, a Kossuthkifli című hazafias kalandregény volt. Az Ede a levesben című, Cserna-Szabó Andrással közösen jegyzett gasztrokrimi is csak néhány mondat erejéig került szóba, hiszen azt Cserna-Szabó február 27-én bemutatta már Kiss Lászlóval az Ibsen Étteremben. Előbb a műfajt járták körül a beszélgető felek, hiszen a Kossuthkifli egyszerre bűnügyi-, kaland-, gasztro- és utaztató regény, majd azt is megtudhatták, hogy Fehér mindennek tartja ezt a munkáját, csak történelmi regénynek nem.  Darvasi Ferenc kérdései leginkább az alkotói módszerre, az anyaggyűjtés fázisaira vonatkoztak, de a közönség arról is tudomást szerezhetett, hogy min dolgozik a Kossuthkifli óta a Magyar Nemzet állandó tárcistájaként is ismert művész.

Március 21-én a békéscsabai Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskolában vendégszerepelt a Bárka folyóirat. A rendezvényen nem csupán a folyóiratnak és az internetes oldalának a bemutatása történt meg, hanem alkalmi kötetbemutatók részesei is lehettek a diákok, hiszen Farkas Wellmann Éva Az itt az ottal és Darvasi Ferenc Elválik című könyve is terítékre került.

Március 19-én a Békés megyei Gyomaendrődről származó Gergely Ágnes, Kossuth- és Príma-díjas költő, próza- és esszéíró, műfordító volt a Jókai Szalon vendége. A meghitt hangulatú esten Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka folyóirat főszerkesztője kérdezte Gergely Ágnest, aki egyéniségével, kedves humorával, őszinteségével és műveinek tolmácsolásával előadóként és beszélgetőpartnerként is belopta magát a közönség szívébe. Elek Tibor nem is vállalkozott a rendkívül gazdag életmű átfogó jellemzésére, inkább igyekezett a költői-írói világ irodalmi forrásvidékeihez, a helyi kötődésekhez, a kettős, zsidó és magyar lét tapasztalataihoz kapcsolni a beszélgetés menetét. Aki eljött, izgalmas, elgondolkodtató diskurzusnak lehetett a szem- és fültanúja.

Február 27-én a gasztroirodalom jelesei, Cserna-Szabó András és Darida Benedek látogattak Békéscsabára, az Ibsen Éttermébe, ahol Kiss László, a Bárka szerkesztője beszélgetett velük. A rendhagyó esten a helyben készült palóclevesből is fogyaszthattak az érdeklődők. Elsősorban az Ede a levesben című esszékötetet, másrészt a beszédes című Jaj a legyőzötteknek, avagy süssünk-főzzünk másnaposant mutatták be Csernáék a közönségnek.  Nem hiába gasztrokrimi az Ede a levesben alcíme: az est során - többek közt a madártejről és az Újházi tyúkhúslevesről - számtalan megkövült vélekedést, hiedelmet, tévedést, jól hangzó legendát leplezett le a két irigylésre méltó felkészültségről tanúbizonyságot tevő vendég.

Február 23-án a Gyulán, az Erkel Ferenc Gimnáziumban megrendezésre került Implom József Helyesírási Versenyen vendégszerepelt a Bárka szerkesztősége, melynek tagjai ezúttal humoros szövegeikkel álltak a hallgatóság elé. Előbb Elek Tibor beszélt a nyomtatott folyóiratról, valamint az online felületről, aztán jöhetett a felolvasás. Kiss László és Darvasi Ferenc kisprózával, Kiss Ottó gyerekverseivel örvendeztette meg a közönséget. Zárásként Elek Tibor Kiss Judit Ágnes és Lackfi János a gyulai irodalmi humorfesztiválon elhangzott szövegeit tolmácsolta.

Február 20-án Markó Béla volt a Kortárs magyar írók sorozat következő vendége, a helyszín ezúttal a Jókai színház Ibsen Házában található szalon volt. Markó hangsúlyozottan nem mint politikus, hanem mint költő volt jelen. Elek Tibor faggatta őt a kiváló hangulatú, kávézós, teázós esten. Miközben a már majd negyven éves alkotói pálya összes szakasza szóba került, a szonettektől a haikukon át a gyerekversekig, Bartus Gyula színművész és az erdélyi költő előadásában is meghallgathattunk néhány verset. Irodalom és képzőművészet, irodalom és filozófia kapcsolata is felmerült, valamint annak a titka, hogyan lehet a leginkább kötött formákban a legnagyobb szabadságot keresni és elérni.

Január 30-án Géczi János író, költő, esszéista volt a Békéscsabai Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság vendége a Kortárs magyar írók sorozatban a teátrum Kisvigadójában. Szabó Tibor Benjámin, a BárkaOnline munkatársa beszélgetett a rendkívül sokoldalú és produktív szerzővel. Géczi különleges figurája a magyar irodalomnak, hiszen biológusként, kultúrantropológusként, művelődéstörténészként is számon tartják, és akkor még nem is soroltunk fel mindent, amivel foglalkozik. A laza, ámde tartalmas esten szóba kerültek az író Békés megyei gyökerei, de az olyan, az irodalmi estektől általában hiányzó témák is, mint a természet szeretete, az ázsiai emberek gondolkodásmódja. A beszélgetés apropója nem egy könyv, hanem az egész eddigi életmű volt. A 2012/1-es Bárkában megjelent versek mellett a Viotti négy vagy öt élete című regény egy részletét is felolvasta a szerző.

Január 16-án rendezték meg az Ünnepi Bárka-estet, melyen, az előző év értékelése és a folyóirat legújabb számának bemutatása mellett, a Bárka-díjak is átadásra kerültek. 2011-es művei alapján Fekete Vince költő, prózaíró, a Székelyföld folyóirat szerkesztője, valamint Kiss Judit Ágnes költő, író, drámaíró kapták meg a pénzjutalommal és Kiss György szobrász- és éremművész kisplasztikájával járó jutalmat. Elek Tibor főszerkesztő évértékelőt tartott, majd a két díjazottal beszélgetett. Az új lapszámból Bartus Gyula színművész olvasta fel Géczi János, Gergely Ágnes, Kiss Anna és Markó Béla verseit, valamint Szilágyi András és Szpisják Hajnalka saját műveiket. Végezetül a 2011-es Magyar Kultúra Napi pályázat nyertes írásai, Fodor György, Becsy András, Kőszegi Barta Kálmán, Banner Zoltán, Csapody Kinga és Nagy Mihály Tibor alkotásai hangzottak el. A hangulatteremtésről a Berbécs zenekar gondoskodott moldvai és csángó dalokkal.



 

2011

 

December 8-án fergeteges irodalmi esten vehetett részt az Ibsen Ház Stúdiójában az a legvisszafogottabb becslések szerint is legalább 100-120 néző, aki meghallgatta a székely humor fenegyerekeit. Fekete Vincével, Muszka Sándorral és Orbán János Dénessel korábban is találkozhattak már a Békés megyeiek. Most az Iszkiri a guruzsmás berbécs elől. Székely irodalmi antológia című kiadványt mutatták be - amely egyébként azóta már majdnem teljesen el is fogyott, újranyomását tervezik. A bő vérű történetek, ahogy azt várni lehetett, nagy sikert arattak. Orbán János Dénes rögtön a székely élet nehézségeiről, kegyetlenségéről szóló szöveggel ágyazott meg az estnek, a túlélés esélytelenségét ecsetelve a ragadozókkal teli Székelyföldön, majd Fekete Vince következett, aki a székely ember természetéről olvasott fel, mely pompáson összecsengett OJD Erdély-paródiájával. Ezután lépett a mikrofonhoz Muszka Sándor, aki valóságos stand up comedyvel kápráztatta el közönségét. Persze nem csak ezeket a szövegeket hallhattuk, ennél jóval többet, de az egy és háromnegyed óra pillanatok alatt elrepült, úgy magával ragadták a hallottak a nézőket. Az esthez a talpalávalót a Berbécs zenekar szolgáltatta.

November 28-án Békéscsaba testvérvárosából, Székelyudvarhelyről érkezett két költő a Jókai színházba, Bálint Tamás és Farkas Wellmann Éva, akikkel Darvasi Ferenc beszélgetett. Bálint és Farkas Wellmann a fiatal erdélyi írógeneráció legtehetségesebb tagjai közé tartoznak, mindketten két kötetet jelentettek meg eddig, és számos díjat nyertek már. Könyveik az Erdélyi Híradó Előretolt Helyőrség sorozatában jelennek meg. De nem csak származásuk és köteteik száma rokonítja őket, hanem számtalan tematikus és formai jegy. Előszeretettel publikálnak kötött formájú költeményeket, szerepverseket, és amennyire kapcsolhatók is a transzközépnek hívott, Orbán János Dénes nevével fémjelzett erdélyi irányzathoz, annyira különböznek is annak szerzőitől. A közös jegyek feltérképezése után bemutatásra került Bálint Tamás Visszaút a fekete folyón és Farkas Wellmann Éva Az itt az ottal című kötete. Nem lehetett elmenni természetesen a székelyudvarhelyi indulás, a játékosság, az irónia, a szerepversek, a személyesség mellett sem, valamint, hogy hová vezet az út a második kötet után, mire számíthatnak az olvasók a két szerzőtől a jövőben. Az est bevezetéseként és zárásaként Soós Emőke énekelt, akit a békéscsabai közönség leginkább bábművészként ismerhet.

November 14-én Kiss László beszélgetett Oravecz Imre Kossuth-díjas alkotóval. Ha a Szvoren-est inkább a szakmázásé volt, úgy ez pedig az oldottabb hangú, szélesebb körű diskurzusé. Szóba került itt az irodalmon túl számtalan terület, lett légyen szó a biológiáról, a földrajzról, az Amerikai Egyesült Államok történetéről, a szerző lakhelyéről, Szajláról és családjának történetéről. Kezdetként Gulyás Attila, a Békés Megyei Jókai Színház színművésze mondta el Oravecz Illyés Gyula Szajlán című versét a Halászóember című kötetből. Mivel a vendég még nem lépett fel Békéscsabán, nem pusztán egyetlen alkotása, hanem gyakorlatilag a teljes életműve került most bemutatásra - különös tekintettel prózai műveire. Természetesen szó esett a készülő regényről, az Ondrok gödre folytatásáról, a Kaliforniai fürjről is. A szerző felvázolta a mű történelmi hátterét, a szövegben szereplő olajmunkások életéről is mesélt, illetve arról, hol tart éppen a munkában, majd fel is olvasott belőle. Az est zárásaként pedig két vers hangzott el, a Tavasz című a Halászóemberből és a Nyugtatás A megfelelő napból.

Október 10-én tartotta meg a nyári rendezvényszünet utáni első estjét a Békés Megyei Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság, amikor is Szvoren Edina prózaíró látogatott el Békéscsabára a Kortárs magyar írók sorozat keretében. Szvoren ugyan még csak egy kötettel rendelkezik, de az osztatlan szakmai elismerésben részesült, ezt jelzi, hogy szerzője megkapta a Bródy Sándor-, a Déry Tibor- és a Gundel-díjat is. A Pertu című könyv alkotójával Darvasi Ferenc, a Bárka folyóirat szerkesztője beszélgetett. Szvoren Edina elmondta, hogy nem csak a kritika tartja őt vérbeli kisprózaírónak, hanem ő saját magát is - nem tervez regényt, novellák, illetve tárcák írásával tölti az idejét mostanában is.  Őszintén beszélt róla, hogy eleinte az okozta számára a legnagyobb nehézséget, hiszen rengeteg regényt olvasott, hogy túl sokat akart elmesélni egy-egy történetben, olyasmit is, ami inkább már regényben állná meg a helyét, rövidebb terjedelmű műben nem. A műhelytitkokba is beavatta az érdeklődőket: hogyan, milyen aprólékosan dolgoz ki egy-egy novellát, mennyire egy-egy mondat íve, nyelvezete határozza meg a következőt, és nem a szöveg témája.

Az ünnepi könyvhét alkalmából a Bárka folyóirat több színes programmal várta az érdeklődőket. Elsőként a Békés megyei Battonyáról származó, jelenleg a fővárosban élő költő, író, Poós Zoltán könyvét, a Táskarádiót mutatta be a szerző és Elek Tibor június 2-án, csütörtökön. A rendhagyó estet a békéscsabai fiatalok egyik legkedveltebb szórakozóhelyén, az Elefánt Sörözőben tartották meg. A beszélgetést az Elefánt Band színesítette: a helyi fiatalokból álló zenekar a könyvben is szereplő együttesektől játszott dalokat. A hangulatos esten szóba került a magyar könnyűzene minden szelete a mainstreamtől az undergroundig, a személyes kedvencektől az objektíve kiemelkedő előadókig, a megyei szinten jelentős eseményektől, helyszínektől az országosan is rangos klubokig, fesztiválokig.

Másnap, 3-án, pénteken tartották meg a könyvhét hivatalos nyitórendezvényét, melynek helyszíne a Csaba Center volt. Idén Banner Zoltán művészettörténész, költő mondott megnyitó beszédet, mely a 2011/4-es Bárkában és a BárkaOnline-on is olvasható. Ezután a megyei vonatkozású könyvek bemutatójára került sor a Jankay Galériában Elek Tibor és Darvasi Ferenc moderálásával. Elsőként Kőszegi Barta Kálmán Kései kuruc című vaskos történeti munkájáról esett szó, amely egy Erdélyből elszármazott ügyvéd, Nagy György életművét dolgozza fel. Sass Ervinnek Nincs, ami a kincs című kötete 100 haikut tartalmaz, melyet a szerző kilenc ciklusra osztott. Szilágyi András válogatott tanulmány- és kritikakötete, a Fedő és fedett rétegek Békés megyei képzőművészek alkotásairól szól. Józsa Péter a szerelem, a háború és a tenger motívumaira építő, Megálmodott történetek című elbeszéléskötete kapcsán az álmok jelentőségéről beszélt. Sarusi Mihály nem lehetett jelen, A csabai Szajnán című könyvét ezért kiadója, Kőszegi Barta Kálmán mutatta be. A kínálatban az egyedüli gyerekverskötet Péter Erika Csupa csigája volt. A nagycsoportostól a kisiskolás korig ajánlott könyvben a csigák emberi tulajdonságokkal felruházva szerepelnek. A Bárka szerkesztőségének tagjai közül Elek Tibornak, Kiss Lászlónak és Kiss Ottónak is jelent meg kötete idén. Elek Tibor Székely János monográfiája, mely eredetileg doktori disszertációnak készült, második kiadásban látott immár napvilágot. Kiss László a 2006 és 2010 közt jórészt a Gyulai Hírlapban megjelent szövegeket tartalmazó, A térképnek, háttal című tárcagyűjteményével, másrészt a Kis és egyéb világok című kritikakötetével szerepelt a rendezvényen. Kiss Ottó pedig A másik ország című regényével volt jelen, mely kapcsán műfaji kérdésekről is beszélt.

Június 4-én tartották meg a könyvhétzáró irodalmi délutánt Békéscsabán, a Szlovák Tájházban. A remek időben, szép számú közönség előtt zajló eseményen először a 2011/3-as lapszám került bemutatásra, melyből Nagy Mihály Tibor, Péter Erika és Szilágyi Tibor olvasta fel szövegeit, illetve Darvasi Ferenc, Elek Tibor és Kiss László beszélt a további szövegekről. Ezen a rendezvényen már jelen volt Sarusi Mihály is, akinek Hun fohász és A csabai Szajnán című kötetét a szerző és Elek Tibor mutatta be egy hol inkább szakmázva, hol pedig sztorizva. Az ilyenkor szokásos versíró verseny sem maradhatott el. A vállalkozóknak ezúttal a Körös témájában kellett szöveget írniuk. A vetélkedő 2. helyén hármas holtverseny alakult ki Banner Zoltán, Bartus Gyula és Nagy Mihály Tibor között. Az első helyezést Kiss László nyerte el, mint ahogy a Körösök Gyöngye Díjat és a vele járó kiváló bort is. Derűs, barátságos, beszélgetős este volt - ahogy tavaly, úgy idén is a szezon egyik legszerethetőbb csabai irodalmi rendezvénye.

Április 18-án a Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola végzős diákjai előtt lépett fel a Bárka folyóirat, annak apropóján is, hogy érettségi tételként szerepel az iskolában. Az iskola tornatermében megtartott rendezvényen előbb Elek Tibor főszerkesztő ismertette a diákokkal a lap törekvéseit, pozícióját az irodalmi piacon. Ezt követően Darvasi Ferenc beszélt a folyóirat internetes felületéről, a BárkaOnline-ról. Hogy ne csak száraz ismeretátadásról legyen szó, arról Farkas Wellmann Éva és Kiss László gondoskodott. A székelyudvarhelyi származású Farkas Wellmann Éva régebbi és újabb versei közül olvasott fel néhányat a közönségnek, míg Kiss László A térképnek, háttal című kötetéből osztott meg néhány tárcát a fiatalokkal.

Április 18-án egy másik irodalmi program is zajlott Békéscsabán: az érdeklődők Kiss Ottó A másik ország című regényének bemutatóján vehettek részt a Békés Megyei Jókai Színházban, ahol a szerzőt kollégája, Kiss László kérdezte az új könyvről. A két Kiss nem először beszélgetett egymással, talán ennek is volt köszönhető az est oldott hangulata, sokszínűsége - melyen Kiss Ottó személyében nem csak egy kiváló prózaírót, hanem az embert is megismerhették a nézők. Közben pedig a könyv cím- és névadásainak rejtelmeibe is beavatást nyerhettünk, megtudhattuk, hogy milyen a valóságban létező alakok bújnak meg a történet hátterében, egy-egy figurában, mint ahogy azt is, miként dolgozta fel a régió történelmét a szerző a könyvben.

Április 4-én Bartis Attilával ismerkedhetett meg a Békés Megyei Jókai Színház közönsége a Stúdióban. A világhírű alkotóval a BárkaOnline egykori szerkesztője, jelenlegi munkatársa, Szabó Tibor Benjámin beszélgetett. Hogy Bartis Attila szigorú, komoly, kemény ember, aki a szavait megválogatja, felelőtlenül nem jelent ki semmit, bebizonyosodott az esten, ahol minden egyes felvetésre, mélyen átgondolva a kérdést, megfontoltan válaszolt. Először az erdélyi évekről, Marosvásárhelyről esett szó, majd a Budapestre településről, a Kemény István költővel köttetett, életre szóló barátságról, valamint az alkotó két új kötetéről, az Amiről lehet című beszélgetőkönyvről (melynek társszerzője a már említett Kemény), valamint A csöndet úgy fotógyűjteményről, mely a naplóképek alcímet kapta. És akinek mindez nem volt elég, az még a Romlás című drámáról, a cenzúra természetrajzáról és a legendás miskolci könyvheti beszédéről is hallhatott pár mondatot a vendégtől.

Március 25-től 27-ig rendezték meg a XVI. Magyar Drámaíró Versenyt, melynek a Békés Megyei Jókai Színház adott otthont. A szervezők a szokásoknak megfelelően három szerzőt kértek fel idén is, hogy az újságból kihúzott hír alapján darabot szerezzenek. 2011-ben a Magyar Nemzetre esett a választás, éspedig a Cunami áldozata lett a magyar paprika című cikkre, amely alapján Karafiáth Orsolya, Kiss Ottó és Zelei Miklós írt egyfelvonásost egyetlen éjszaka alatt. Az elkészült szövegeket Nagy Viktor, Szalay Kriszta, illetve Szalma Dorotty állították színpadra, gyakorlatilag egyetlen napos „próbafolyamat" után. A legjobb darab Zelei Miklós műve, A sivatag rózsája lett. A legjobb rendezés díját Nagy Viktor nyerte el, aki Kiss Ottó Várakozók című drámáját állította színpadra. A rendezvényre a Bárka folyóirat különkiadványt jelentetett meg, melyben a három dráma is megtalálható.

Március 21-én Grecsó Krisztián volt a Békés Megyei Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság vendége. A rendezvényre zsúfolásig megtelt a Vigadó épülete, ahol Darvasi Ferenc, a BárkaOnline szerkesztője beszélgetett a prózaíróval, aki tulajdonképpen hazatért Békéscsabára, hiszen egy évtizedig tevékenykedett itt a Bárka szerkesztőjeként. A nagyobb ívű irodalmi programokkal szemben most csupán egyetlen műre, a szerző legújabb, Mellettem elférsz című regényére koncentráltak a beszélgető felek. Az esten a közönség megismerkedhetett Grecsó írásainak legújabb sajátosságaival, az egyszerűbb nyelvezettel, a mágikus jegyeket immár teljesen nélkülöző, a realisztikusságra kihegyezett prózával. A könyv kiindulási alapjáról, a családi fotókról is sokat elárult a szerző, valamint arról, mennyiben nyugszik valóságos alapokon és mennyiben fiktív a könyv története. Az estet majdnem egy órán át tartó dedikálás zárta...

Március 7-én több program is várta az érdeklődőket a Jókai Színházban. Előbb Dávid Botond fotóművész A láthatatlan férfi című kiállítását tekinthette meg a közönség a színház galériájában. Dávid Botond képeiről, egyet leszámítva, hiányoznak a férfiak, legfeljebb csak a sugárzó női tekintetekben jelennek meg. Előbb Molnár Előd és Varga Valentin gitároztak, majd Murányi Sándor Olivér író nyitotta meg a kiállítást. Ezt követően a Stúdiószínházban a fotóművészhez hasonlóan székelyudvarhelyi testvérpár, Murányi Tóni, gitáros-énekes és Murányi Sándor Olivér estje következett. A házigazda Elek Tibor volt, aki nem csak saját pályájáról kérdezte a prózaírót, hanem az erdélyi Előretolt Helyőrség-csapatáról, annak szellemiségéről is. A szerző Vinumdo című novelláját Bartus Gyula színművész olvasta fel. A kellemes hangulatról Murányi Tóni gondoskodott groteszk dalaival, melyek nagy tetszést arattak a közönség körében.

Február 22-én Lackfi János vendégszerepelt Békéscsabán, a Stúdiószínházban, akivel Darvasi Ferenc kritikus, a BárkaOnline szerkesztője beszélgetett. Lackfi különösen sokoldalú alkotó, gyakorlatilag az összes lehetséges műfajban kipróbálta már magát: verses- és fordításköteteinek se szeri, se száma, de regényt, kisprózát, mesét, drámát, blogot is ír. Mindezek mellett folyóiratot szerkeszt, egyetemen tanít és a DUNA TV-ben műsort vezet(ett) Penge címmel. Lackfinak a szülei is irodalommal foglalkoznak, így ő gyakorlatilag az anyatejjel szívta magába a költészet szeretetét, és a versfaragás soha nem tűnt számára misztikus dolognak. A gyermekei számára se tűnik annak, lányai szintén írnak, és rengeteg ötletet adnak neki az alkotás során. Az est vendége elmondta, hogy van olyan mesekönyve, melynek létrehozásakor a gyermekei találták ki, milyen téma szerepeljen az egyes fejezetekben. Lackfi, ahogy arról meggyőződhettünk az est folyamán, mindenből játékot csinál, attitűdjével a régebbi korok irodalmát is közel tudja hozni az emberekhez. Legfőbb célkitűzéseinek egyike az irodalmat újra élővé és aktívvá tenni, megszerettetni azt a fiatalokkal.

Január 31-én Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnökével beszélgetett Elek Tibor, a Bárka főszerkesztője a Jókai Színház Stúdiószínházában. A József Attila-díjas alkotónak már hét kötete megjelent, gyakorlott folyóirat- és kiadói szerkesztő, és néhány hónapja egy tekintélyes irodalmi szervezet vezetője - bőven akadt hát téma. Mint az est vendége elmondta, József Attilát, Rákos Sándort, Szabó Lőrincet, Nagy Lászlót, Illyés Gyulát, Vas Istvánt, Kálnoky Lászlót mind elődeinek tartja, de mentoraként Kárpáti Kamilra tekint. Megértette, hogy a költőnek abba a személyiségbe kell belekapaszkodnia, amelyet magának gyúrt, és azokat a maszkokat kell magára rántania, amelyeket saját, aktuális olvasmányélményeiből kreált. Szentmártoni a Magyar Írószövetség elnökeként rá váró összetett feladatokról is beszélt. Nem szabad megengedni, mondta, hogy a minőségi oktatás és a tradicionális kultúra elsikkadjanak. Nyitni kell széles befogadói rétegek felé, megtartva a szellemi szabadságot és a kvalitásba vetett hitet. Nem engedhető meg, hogy az irodalomművelés és -értés csak a szigorú szakmai körökként működő közösségek privilégiuma legyen. Igény van a letisztult formákra, érthetőségre, szellemi váteszekre, irodalmi alkotókörökre.

Január 20-án, a Magyar Kultúra Napja alkalmából két rendezvényt is tartottak Békéscsabán. Előbb a 60. életévét idén januárban betöltött Lonovics László festőművész, grafikus kiállítását tekinthették meg az érdeklődők a Jókai Színház galériájában. A festményekről és Lonovics munkásságának értékeiről Banner Zoltán művészettörténész beszélt. A megnyitó után az Ibsen Házban folytatódott a program, ahol a Körös Irodalmi Társaság tartott felolvasóestet. A KIT elnöksége december végén azzal a felhívással fordult alkotó tagjaihoz, hogy írjanak olyan verset vagy rövidprózát, esetleg rövid esszét, amely valamilyen módon kapcsolódik a Magyar Kultúra Napjához. A több mint kér órás esten Csapody Kinga nyerte el a közönségdíjat, ebben a kategóriában Banner Zoltán végzett a második, Nagy Mihály Tibor a harmadik helyen. A szakmai zsűri - melynek tagjai Elek Tibor, Kiss Ottó és Zalán Tibor voltak - Fodor Györgyöt ítélte elsőnek, a második Becsy András, a harmadik Kőszegi Barta Kálmán lett.


2010

 

December 11-én a Vigadóban került megrendezésre az Ünnepi Bárka-est, a folyóirat immár hagyományosnak nevezhető évadzáró ankétja, melyet most Antovszki Tamás pazar gitárjátéka színesített. Nyitásként Elek Tibor főszerkesztő értékelte a lap idei évét, számait, a Bárka körével végzett irodalmi és irodalomszervezői tevékenységét, és ismertette a folyóirat törekvéseit. Darvasi Ferenc szerkesztő a BárkaOnline rovataiból ajánlott friss, érdekes anyagokat, a honlap szerkezetének bemutatása közben. Kónya István, Békés Megye Képviselő-testületének alelnöke barátságos, személyes hangvételű köszöntőjében méltatta a Bárka sikereit, hangsúlyozta a sok éves eredményes együttműködést a lap és a közgyűlés között, valamint a testület további támogatásáról biztosította a Bárkát. Elek Tibor ezután röviden ismertette a Bárka-díj történetét, majd az ünnepélyes átadásra került sor. Az idei díjazottak - mindkét alkotót évtizedes kapcsolat köt a folyóirathoz - Tóth Krisztina költő, író, műfordító és Becsy András költő lettek, akiket a főszerkesztő laudált. A két szerző a világhírű Kiss György bronz kisplasztikáját kapta meg, valamint pénzjutalomban részesült. A frissen díjazott Becsy András három versét olvasta föl a 2010/6-os Bárkából. Az ünnepi rendezvény egyben a 6-os lapszám bemutatója is volt, és egy kis előzetes is, hiszen a rendezvényre Székelyudvarhelyről érkező Farkas Wellmann Éva majd a 2011/1-es számban szerepel a verseivel. Zalán Tibor egy korábbi Bárka-számban megjelent Kilobbant nap című versét Bartus Gyula színművész előadásában hallgathattuk meg. A megyei kulturális élet sok-sok szereplője képviseltette magát itt: Erdész Ádám, Banner Zoltán, Baji Miklós Zoltán, Magyari Barna, Csillag Tamás, Darvasi Ferenc és Kiss László is szót kapott hosszabb-rövidebb időre. Banner Zoltán, Magyari Barna és a Bárka új felfedezettje, Csillag Tamás verseket olvasott fel, Erdész Ádám a 2010/6-os szám Műhely-rovatának társadalomtudományi témájú írásairól beszélt. Baji Miklós Zoltán a 6-os számot illusztráló, webdesignerként dolgozó, békéscsabai származású Kazár Fatimáról beszélt élvezetesen, Darvasi Ferenc és Kiss László pedig a 2010-es Békés megyei könyvtermésről beszélt a hallgatóságnak. A bő két órás, kiváló hangulatú estet közös pogácsázás, borozás zárta.

November 22-én Háy János volt a Körös Irodalmi Társaság és a Békés Megyei Jókai Színház vendége a Stúdiószínpadon. A szép számú közönség előtt lezajlott, jó hangulatú, mintegy másfél órás esten Darvasi Ferenc, a Bárka szerkesztője kérdezte a szerzőt, aki hol humorosabban, hol meg a mélységekbe menően vallott műveiről. A nézők egy sokoldalú alkotóval ismerkedhettek meg, aki a líra, a dráma és a próza területén is letette már a névjegyét. Hogy mi a titka annak, hogy mind a mai napig műveli mindhárom műnemet? Ha az egyikben megfáradna a hangja, áttér egy másikba, ott igyekszik megújulni, hogy aztán vissza-visszatérjen lírához, epikához, drámához is idővel. Elsőként a Palatinus Kiadónál 2009-ben megjelent, Egymáshoz tartozók című kötet került szóba, mely az emberi életút felénél járó és onnan visszatekintő művész vallomásaként is felfogható. Háy elmondta, hogy a novellát tartja a prózaműfajok királynőjének, hiszen az éppen annyira érzékeny, mint a vers, és mégis próza, amiben egyetlen felesleges sor sem maradhat, és nagyon tud hatni. Aztán A gyerek című regény került górcső alá. Felmerült a kérdés, hogy mennyiben tekinthető tipikusnak a könyvben szereplő, lecsúszó fiú élettörténete, miközben olyan műhelytitkokra is fény derült, miképpen, milyen munkamódszerrel alkot Háy. Arról is szó esett, hogy milyen megfontolások vezérlik őt egy-egy borító vagy fülszöveg elkészítésében - mert a szerző maga készíti a könyveihez ezeket is. A legújabb drámákról is eldiskurál a két „szereplő", és az Egy szerelmes vers története című verseskötetről, majd, zárásként, a jövőbeli tervekre térnek ki. Háy tele van ambíciókkal, ötletekkel, munkával, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy idén a Palatinusnál jelennek majd meg a rajzai könyvben, a Magyar Színházban bemutatója lesz a Háromszögek című darabjának, és kötetet kíván kiadni a Népszabadságban havonta megjelenő novelláiból - arról nem is beszélve, hogy a közeljövőbeli tervei közt egy regény megírása is szerepel.

November 8-án Király Levente költőt, írót, a Magvető Kiadó szerkesztőjét ismerhette meg a békéscsabai közönség. A Kisvigadóban rendezett esten Kiss László kérdezte alkotásairól a szerzőt. A beszélgetés rendkívül változatosra sikerült, hiszen szóba került az indulás, a líra, a próza, de a bábjáték-írás, néhány olvasmányélmény és még a szerkesztői munka rejtelmei is. Király Levente több alkalommal is felolvasott, elhangzott például egy Parti Nagy Lajosra hajazó szöveg az Így irtok én című paródiakötetéből is. Az est fókuszában a Hová menekülsz, Király Levente új novelláskötete állt, melybe az utóbbi 7 év során írott kisprózáiból 14 darabot válogatott be a szerző.

Október 19-én Garaczi László író, drámaíró vendégszerepelt a színház Stúdiójában. A szerzőt Darvasi Ferenc kérdezte korábbi műveiről is, de leginkább az új kötetéről, az Arc és hátraarcról, mely az alkotó lemúr sorozatának a harmadik darabja. Míg az első két kötet, a Mintha élnél és a Pompásan buszozunk! a gyermek- és az ifjúkorba kalauzolja el az olvasót, az új regény a katonaság világába nyújt betekintést. Garaczi elmondta, hogy nagy kihívást jelentett számára a témában már meglévő könyvekkel való párbeszéd megteremtése, és bár a szöveg személyes élmények sorozatának tűnik, de talán ebben az alkotásában van a legtöbb fikció. Szóba kerül az est folyamán az is, mennyit változott a Garaczi-próza: a kezdeti asszociatív prózapoétikától hogyan jutott el az író a hagyományosabb történetmesélésig.

Szeptember 28-án Szilasi László író, irodalomtörténész volt a Békés Megyei Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság vendége a Jókai Színház Stúdiójában. A Szegeden élő és az ottani egyetemen tanító Szilasi gyakorlatilag hazajött a városba, hiszen itt élt egyetemista koráig. Elek Tiborral mutatták be új kötetét, a Szentek hárfája című regényt, amely azért is lehetett különösen érdekes a helyi közönség számára, mert története a békési megyeszékhelyen játszódik, még ha a város Árpádharagos fedőnéven is szerepel a könyvben. Szilasi elmondta, hogy tulajdonképpen nem Csabáról van szó nála, hanem arról a vízióról, amit számára a település jelent. Nem a valóságot akarta tükröztetni, hanem saját, az itteni terekhez kötődő képzeletvilágát „helyzetbe hozni". A regény megírását hatalmas kutatómunka előzte meg, s az írás folyamán valójában a gonosz sorsa izgatta őt, és az, hogy a történet minél inkább a sajátja legyen. Elek és Szilasi október 5-én Gyulán, a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban is bemutatták a könyvet.

Szeptember 27-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban lépett fel a Bárka az Irodalmi Lapok sorozat keretében. A folyóiratot Elek Tibor, Darvasi Ferenc, Kiss László és Kiss Ottó képviselte, Csehy Zoltán költő, műfordító, irodalomtörténész pedig egyenesen a Felvidékről érkezett a rendezvényre. Előbb Elek Tibor ismertette a lap történetét, hitvallását, profilját, majd Csehy Zoltán beszélt verseiről és a műnemek közti átjárhatóságról. Csehy felolvasását követően Darvasi Ferenc mutatta be a BarkaOnline-t, majd Elek Tibor beszélt a friss lapszámról. Havas Judit, a rendezvény szervezője elszavalta Zalán Tibor versét az aktuális lapszámból. Kiss László, Kiss Ottó és Darvasi Ferenc is felolvastak műveikből a jó hangulatú est folyamán.

Szeptember 21-én tartották meg Pinczés István új Godot-ra várva-fordításának felolvasószínházi bemutatóját a Békés Megyei Jókai Színház Stúdiószínházában. A fordítás az idehaza eddig nem használt angol szövegváltozat alapján készült, amely nagyban különbözik az ismert, francia drámaváltozattól. A szöveget a Jókai Színház művészei olvasták fel. Felolvasószínház keretében ritkán látunk olyan felkészült előadókat, mint most: a csabai színészek (Tege Antal, Csomós Lajos, Jancsik Ferenc, Hodu József és Szabó Lajos) nem pusztán felolvastak, hanem olykor, amennyire a produkció jellege engedte, el is játszották a jeleneteket. Hogy miért kellett újra lefordítani Beckett darabját, az is kiderült a bemutató utáni, bensőséges hangulatú beszélgetésen, amelyen Elek Tibor faggatta a darab fordítóját, rendezőjét. Pinczés többek között elmondta, hogy Beckett maga is elnagyoltnak érezte a francia verziót, a későbbi, angol változat viszont már arányosabb szerkezetű, változatosabb a stíluseszközök tekintetében, és megmunkáltabb.

Június 19-én a Múzeumok éjszakáján a tavalyi évhez hasonlóan nagy érdeklődéssel kísért felolvasóesttel szerepelt a Bárka-csapat a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. Elek Tibor az éppen a múzeumi falakon látható Robert Capa fotókiállítás és Bárka friss számában Kunkovács Lászlótól közölt fotóanyag párhuzamairól értekezett, Banner Zoltán, Kiss László és Szabó Tibor Benjámin a helyhez és a témához illő verseiből, illetve prózáiból olvasott föl.

Június 4-én és 5-én a békéscsabai könyvhét gazdag programkínálatával találkozhatott a kultúraszerető publikum. A könyvhetet június 4-én Sarusi Mihály nyitotta meg Békéscsabán, vele és Poós Zoltánnal Elek Tibor, Sass Ervin, Szilágyi András költőkkel, Kőváry E. Péter prózaíróval Kőszegi Barta Kálmán, Becsy András költővel és az első kritikakötetével jelentkező Darvasi Ferenccel Kiss László beszélgetett a Csaba Center multikulturális aulájában. Másnap a Szlovák Tájház udvarán hangulatos irodalmi délután zárta a rendezvénysorozatot, a Bárka friss számának bemutatójával, a jelen lévő Békés megyei alkotók felolvasásaival, játékos, rögtönzött versíró versennyel - s az elmaradhatatlan pogácsával, zsíros kenyérrel, borral.

Június 2-án az OMart könyvesbolt meghívására Gyomán kötött ki a Bárka és a Körkörös antológia. A baráti hangulatú est különlegessége volt, hogy Elek Tibor bevezető szavait követően Darvasi Ferenc első ízben mutatkozhatott be prózaíróként szülővárosában. Rajta kívül Hartay Csaba verseivel, Kiss László pedig novellarészlettel szórakoztatta a csordultig telt könyvesbolti kávézó közönségét.

Június 1-jén, a közeledő könyvhét jegyében, Battonyán vendégszerepeltek lapunk szerkesztői a Körkörös című antológia bemutatása alkalmából. A Népek Barátsága Könyvtárral az utóbbi években kialakult remek kapcsolat egy újabb jó hangulatú irodalmi esttel gazdagodott. A szép számú érdeklődő előtt megtartott beszélgetésen Elek Tibor ismertette a Körös Irodalmi Társaság antológiájának jellemzőit, majd felolvasás következett: Banner Zoltán verseiből, Darvasi Ferenc és Kiss László prózájából adott ízelítőt, Elek Tibor pedig egy rövid részlet kiemelésével kritikagyűjteményeire irányította a figyelmet.

Május 21-én Székelyudvarhelyen vendégszerepelt a Bárka. Előbb a Tamási Áron Gimnázium igény fogékony és érdeklődő diáksága, majd a zsúfolásig megtelt Városi Könyvtár közönsége előtt mutatta be a lapot és törekvéseit Elek Tibor, Banner Zoltán és Darvasi Ferenc. A felolvasások sorát mindkét helyen a lap helyi, székelyudvarhelyi szerzői is gazdagították: Farkas Wellmann Éva verseiből, Lőrincz György kisprózáiból adott elő.

Május 12-én Térey Jánost látta vendégül a Békés Megyei Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság. A sok műfajú alkotót lapunk online magazinjának szerkesztője, Darvasi Ferenc faggatta pályájáról, az első kötetektől a nagyszabású Ultráig vezető útról. Térey János beszélt líraszemléletéről, inspiráló olvasmányélményeiről, költészeti hagyományról és kortárs líráról, de az est folyamán fordításai, verses regényei és színházi munkái is szóba kerültek.

Május 3-án a Közös Pont Egyesület vendége volt a Bárka Békéscsabán, a Szünet Internet Kávézóban. A családias hangulatú esten Banner Zoltán, Darvasi Ferenc, Elek Tibor és Kiss László képviselte lapunkat. Előbb a Közös Pont mutatkozott be, ezt követte a Bárka: Elek Tibor és Darvasi Ferenc ismertette a nyomtatott és az elektronikus lap profilját, szerkezetét; majd Banner Zoltán, Kiss László és Darvasi Ferenc olvasott fel alkotásaiból.

Április 26-án a marosvásárhelyi Látó folyóirat vendégszerepelt a Békés Megyei Jókai Színház Stúdiójában. A lapot nem kisebb egyéniségek szerkesztik, mint Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Demény Péter és Vida Gábor, ami már önmagában garancia volt rá, hogy a közönség remekül szórakozzon. A négy vendég előbb egy-egy vendégszöveget olvasott fel, majd saját műveik következtek, hogy végül a lap történetéről, az aktuális számokban rejlő érdekességekről is beszámoljanak az érdeklődőknek.

Április 15-én a füzesgyarmati Báthory István Középiskola és Szakiskola vendége volt a Bárka. Kezdésként Elek Tibor főszerkesztő mutatta be a középiskolások számára a folyóiratot. Tőle Darvasi Ferenc vette át a stafétabotot, aki a barkaonline.hu-val ismertette meg a jelenlévőket. Az irodalmi délutánt felolvasás zárta: előbb Kiss László szerkesztő, prózaíró olvasott fel egy elbeszélést, majd a lap egyik gyakori szerzője, az idén Bárka-díjat nyert Hartay Csaba következett néhány versével, végezetül pedig Darvasi Ferenc egy tárcanovellával.

Április 12-én az Indiából nemrég hazatért Tóth Krisztina költő, író volt Kiss László vendége a Jókai Színházban. A bensőséges, hangulatos esten természetesen szóba kerültek az ázsiai emlékek is. Kiderült, hogy a szerzőnőt mind az életben, mind az írás folyamán az apró, elsőre mellékesnek tűnő dolgok, momentumok érdeklik inkább. De szóba került a tárca- és a novellaírás rejtélye, különbözősége, továbbá a lírai munkák is.  Tóth Krisztina két tárcát és három verset is felolvasott a beszélgetés alatt.

Április 7-én az erdélyi irodalom provincializmusával szembeforduló egykori Előretolt Helyőrség emblematikus alakjai mutatkoztak be Békéscsabán. Az Elek Tibor vezette esten Lövétei Lázár Lászlót, Fekete Vincét, Molnár Vilmost, Orbán János Dénest, illetve az őket felfedező, patronáló Szőcs Gézát hallhattuk beszélni és felolvasni. Szó esett az erdélyi „irodalmi rendszerváltozáson" túl a most 40 körüli generáció egykori, jelenlegi és jövőben várható teljesítményéről, valamint a fellépésüket kísérő botrányokról is. A rendezvény egyben a Székelyföld folyóirat bemutatkozása is volt, Lövétei Lázár László, Fekete Vince és Molnár Vilmos mesélt a lap szellemiségéről, legfrissebb számairól, publikációiról.

Március 29-én Esterházy Péter és Dés László volt a vendégünk a Békés Megyei Jókai Színház Vigadójában. Az est a 125 éve született Kosztolányi Dezsőre való emlékezéssel is telt. Elek Tibor és Esterházy Péter felvezető beszélgetése után a Bevezetés a szépirodalomba és a Harmonia caelestis szerzője legújabb munkájából, az Esti Kornélból olvasott fel részleteket, mely a Könyvhétre fog megjelenni. De az élvezeteknek itt még nem volt vége, Dés László is elkápráztatott minket játékával. Szaxofonon előadott darabjait mind-mind az est során hallható Esterházy-textusokra improvizálta. A két jeles művész vendégszereplése csaknem 250 fős közönséget vonzott a színházba.

Március 9-én a Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola végzős diákjainak mutatkozott be lapunk. A „Keri" nem először bizonyult kitűnő partnernek: a több száz diák előtt megtartott rendezvényen Kiss László szerkesztő foglalta össze, amit a lapról tudni érdemes, és egy novellarészletet olvasott fel; Banner Zoltán a magyar nyelvről és erdélyiségről beszélt, majd verseit osztotta meg a hallgatósággal; Fodor György a haikuról rögtönzött előadást, majd ugyancsak verseiből adott ízelítőt.

Február 25-én Gyulán az Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskolában, az Implom József Helyesírási Verseny Kárpát-medencei Döntőjének programsorozata keretében szerepelt a Bárka folyóirat. A lap és a Bárkaonline bemutatása után Banner Zoltán, Kiss László és Kiss Ottó olvasott fel a műveiből a népes, mintegy száz főt kitevő közönség előtt. A jó hangulatú estet Elek Tibor a Szavak a magasban című esszéjével zárta.

Február 22-én Lányi András volt a vendégünk. A konzervatívoknak túlságosan liberális, a liberálisoknak túlságosan konzervatív gondolkodót Elek Tibor kérdezte a Békés Megyei Jókai Színház Vigadójának kistermében. A Porcelán az elefántboltban című kötet kapcsán szóba került Lányi zöldmozgalmakban vállalt szerepe, politikai szerepvállalása , a Hölgyek titkára című regénye kapcsán a szélesebb körben talán kevéssé ismert irodalmi munkássága. A gyakorlatilag az alkotó egész életművét, pályaképét bemutató est végén a közönség tagjainak kérdésfeltevésre is akadt lehetősége, mellyel többen éltek is.

Február 7-én az Új Színház vendégeként mutatta be Budapesten folyóiratunk a 2010/1-es lapszámot. A rendezvény, melyre megtelt a galéria teljes nézőtere, rendkívül sokszínűre sikerült. A közönséget köszöntötte Domokos László, Békés Megye Önkormányzata elnöke is. Az estet Elek Tibor vezette le, az online-t Szabó Tibor Benjámin mutatta be. Az első blokk a 80. születésnapját ünneplő Csoóri Sándor személye köré épült. Bartus Gyula, a Jókai színház színművésze Csoóri Sándornak a lapban megjelent verseit, a költőhöz írt verseit pedig Iancu Laura és Tóth Erzsébet olvasta fel, míg Ekler Andrea a Csoóri Sándor rendszerváltozás utáni esszéiről írott tanulmányának alapgondolatait tárta a közönség elé. A két részt elválasztó szünetben Hodozsó Norbert játszott Bartókot zongorán. Az est második felében rövid beszélgetés után Tóth Krisztina és Csehy Zoltán olvasták fel költeményeiket, valamint Darvasi Ferenc és Zalán Tibor beszéltek a friss lapszámban megjelent írásaikról.

Január 28-án újfent a Vigadóba hívta a Bárka és a Körös Irodalmi Társaság az irodalom szerelmeseit, éspedig azért, hogy egy nem kisebb szerzővel, mint a Kossuth-díjas vajdasági Tolnai Ottóval találkozzanak. A német, francia és szerb nyelvre is lefordított írót, költőt Elek Tibor faggatta egy amolyan rendhagyó, asszociatív és anekdotákban bővelkedő művelődéstörténeti óra keretében. A felolvasásokkal kísért, változatos esten szó esett Palicsról, az alkotó lakhelyéről, a jugoszláviai magyar irodalom nagy nemzedékéről és a délszláv irodalom hatásáról; valamint jelen és múlt feszültségéről, folytonosságáról.

Január 24-én rendeztük meg az Ünnepi Bárka-estet a Békés Megyei Jókai Színház Vigadójában, népes közönség előtt. Előbb Elek Tibor köszöntötte a jelenlévőket és értékelte az előző évet, külön kitérve az egyes lapszámokra és a magunk mögött hagyott rendezvényekre, majd Szabó Tibor Benjámin avatta be a barkaonline.hu rejtelmeibe a hallgatóságot. Az est keretében átadtuk a 2009. évi kiemelkedő szerzői teljesítményekért járó Bárka-díjakat is. Az idei jutalmazottak Iancu Laura költő, prózaíró, Csehy Zoltán költő, műfordító, irodalomtörténész és Hartay Csaba költő, újságíró voltak, akiket Elek Tibor, Szabó Tibor Benjámin és Kiss László interjúvoltak meg a publikum előtt röviden. Az est második felében a friss, 2010/1-es Bárka-számot mutattuk be. Banner Zoltán, Becsy András és Kiss Ottó verseiket olvasták fel, Darvasi Ferenc és Zalán Tibor a lapban megjelent publikációjukról beszéltek. Bartus Gyula színművész Csoóri Sándor és Becsy András verseit mondta el. Az est bővelkedett a muzikális ínyencségekben is: Galambos Hajnalka Vozár M. Krisztián zongorakíséretében Puccini áriákat énekelt, Kempf Márta moldvai csángó dalokat adott elő, Hodozsó György zongoraművész pedig Liszt Mephisto keringőjét játszotta el.


 

2009

  

December 11-én Vésztőn mutattuk be a KörKöröst - a helyi művelődési házban megtartott esten a gyönyörű versfeldolgozásokat játszó VEJSZE Verséneklő Együttes muzsikája mellett a vésztői „házigazdák", Bíró László és Magyari Barna szövegeit, illetve Banner Zoltán verseit és Kiss László prózáját hallhatta a közönség. Az ünnepi hangulatú könyvbemutatót Elek Tibor vezette.

December 7-én a Londonban élő Gömöri Györgyöt látta vendégül a Körös Irodalmi Társaság és a Békés Megyei Jókai Színház. A költővel életútjáról, munkájáról, léthelyzetéről, országunk „külső" képéről Bárka-díjas barátunk, a Jókai színház dramaturgja, Zalán Tibor beszélgetett. Az est szép pillanatai közé tartozott a költő verseinek felolvasása egyfelől Bartus Gyula színművész, majd személyesen Gömöri György „tolmácsolásában".

November 30-án a Gyulai Várszínház kamaratermében mutattuk be a KörKörös antológiát. Az esten a Körös Irodalmi Társaság gyulai tagjai olvasták fel vagy szóltak a kötetben publikált szövegükről, Elek Tibor moderálása mellett: a Gyulán szokásosan hálás közönség Becsy András, Erdész Ádám, Fodor György, Kiss László, Kiss Ottó, Szabó László, Szabó Tibor Benjámin és Szávai Krisztina írásait hallhatta. A KörKörös bemutatását zenéjének különleges hangulatával, erős szövegvilágával a gyulai Percek kérdése zenekar tette izgalmassá.

November 28-án a Békéscsabai Keresztyén Ifjúsági Egyesület meghívásának tett eleget a Bárka szerkesztősége. A középiskolások számára kiírt verspályázat (melynek három zsűritagja Banner Zoltán, Fekete Gy. Viktor és Kiss László volt) eredményhirdetését követően Elek Tibor bemutatta a legfrissebb, „hatos" Bárkát, majd Banner Zoltán, Kiss László és Kiss Ottó olvasott fel írásaiból. Kellemes, baráti hangulatú este volt, melyen a gyönyörűen éneklő Gyaraki Líviát Vozár M. Krisztián kísérte zongorán.

November 23-án a szomszéd országok kulturális értékeit bemutató programsorozatba illeszkedő irodalmi estnek lehetett szem- és fültanúja a Békés Megyei Jókai Színház stúdiószínházába összegyűlt szép számú közönség. A Szlovák és magyar irodalom Szlovákiában címen prezentált szűk másfél óra során Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke, Tóth László költő, valamint Vida Gergely szólt a szlovákiai magyar irodalom fogalmáról, történeti-kulturális beágyazottságáról és a nemrégiben indult Opus című folyóiratról - ízelítőt adva saját munkásságából is.

November 7-én immár megszokottan nagy érdeklődés mellett ünnepelte a Körös Irodalmi Társaság fennállásának tízedik évfordulóját a Békés Megyei Jókai Színházban. Az alkalomra Kiss László és Szabó Tibor Benjámin válogatásában megjelent a 33 Békés megyei alkotó műveiből válogató Körkörös című antológia. A hangulatos irodalmi esten a társaság elnöke, Elek Tibor értékelte az elmúlt évtizedet, mutatta be a kötetet. Fekete Péter, a színház igazgatója és a megyei önkormányzat képviseletében Balogh József térségi tanácsnok is köszöntötte a jelenlévő alkotókat, akik közül huszonegyen fel is olvastak műveikből.

Október 26-án rég várt hármasfogat érkezett a Körös Irodalmi Társaság és a Békés Megyei Jókai Színház meghívására Békéscsabára: Bakos Kiss Károly és Vári Fábián László szerkesztők-költők mellett a kárpátaljai Együtt című lap felelős kiadója és „igazgatója", Dupka György tette tiszteletét Békéscsabán. Dupka György a nehezen átlátható, feszültségektől terhes kárpátaljai közéletről szólt, az összetartozás kötelékeinek megtartásáról, a közös fellépés erejéről, s kitért a kisebbségi jogok sárba tiprására is. Vári Fábián László valóságos kárpátaljai költészeti panteont mutatott be, s akár Bakos Kiss Károly, ízelítőt adott verseiből.

Október 10-én Pécsett, a Művészetek és Irodalom Házában mutatkozott be lapunk, a IV. Országos Folyóirat Fesztiválon, a Café Babel szervezőgárdájának meghívására. A zavarba ejtően nagy érdeklődésre tekintettel, a Bárka az ExSymposionnal karöltve tartotta meg kora-estjét. A pécsi találkozón Elek Tibor a 2009/5-ös Bárkáról, a nyáron a gyulai várszínházban megrendezett irodalmi humorfesztiválról és a folyóvíz-tematikájú novellapályázatról szólt, Kiss László és Szabó Tibor Benjámin pedig egy-egy rövid prózarészlettel szórakoztatta a publikumot.

Október 5-én az Erkel Ferenc Művelődési Központ „Kultúra kávéház" szegletében lépett fel a Bárka. Az est apropóját egyfelől a Kazinczy-év kapcsán középiskolások számára kiírt nyelvi-műveltségi vetélkedő, másfelől maga a jubileumi esztendő szolgáltatta. A többségében gyulai gimnazisták előtt megtartott rendhagyó irodalomóra a lap online felületének, valamint a 2009/5-ös „humorszámnak" a bemutatásával vette kezdetét, majd a szerkesztők közreműködésével zárult: Kiss László egy legendás gyulai antiművész, Németvárosi Attila verseit osztotta meg a hallgatósággal; Kiss Ottó hamarosan megjelenő gyerekverskötetéből szemezgetett; Szabó Tibor Benjámin egy tárcáját olvasta fel - Elek Tibor moderálása mellett.

Október 1-jén Darvasi Lászlót látta vendégül a Békés Megyei Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság. A máris nagy sikerű új regény, a Virágzabálók szerzőjét Szabó Tibor Benjámin, lapunk szerkesztője kérdezte. A hangulatos, közönségszórakoztató esten szó esett Szív Ernőről, a tárcaírásról, az írói szobamagányról, de természetesen mindenekelőtt a Virágzabálókról - regénytechnikáról, idősíkokról, nyelvről, valamint arról: hogyan és miért ír a „vidéki" ember, ha Pesten él, szegedi tematikájú regényt Amerikában.

Június 20-án a Múzeumok éjszakája békéscsabai rendezvényeinek keretében a Munkácsy Mihály Múzeumban mutatkozott be a Bárka a megye közönségének. A szerkesztőség vendége Banner Zoltán költő, művészettörténész volt, akinek a Múzeumok éjszakája kapcsán írt nagyverse zárta az estet, s voltaképpen az év első felét is.

Június 12-én a Körös Irodalmi Társaság (KIT) hagyományos „szezonvégi" délutánja zárta a 80. Ünnepi Könyvhetet Békés megyében. A találkozó szomorú pillanatait jelentette az emlékezés korán eltávozott barátunkra, Pánics Ferencre.
A KIT rendezvényeinek jól bejáratott koreográfiája van: lapszámbemutató és felolvasás, bor, Körösök Gyöngye-díj átadása, pogácsa, rögtönzött versíróverseny, sör. Ezt a rendet színesítette a Zerge Közhasznú Egyesület és a KIT által a Vizek éve alkalmából kiírt Folyóvizeink fedőnevű novellapályázat díjazottjainak laudálása.

Június 5-én Békéscsabán folytatódott a kibővített diskurzus: beszédek, dedikálások, könyvdömping. Köles István alpolgármester köszöntő szavai után Lőrincz György nyitotta meg hivatalosan a békéscsabai könyvhetet, amelynek legfőbb helyszínéül a Márvány cukrászda szolgált. Kapkodhatta fejét a kellemes atmoszférájú teraszon kávét szürcsölgető vendég, és bárki, aki arra tévedt: láthatta-hallhatta szólni Lőrincz Györgyöt Besúgó voltál, szívem című „dokumentatív" regényéről; Havasi Attilát, akinek egybegyűjtött műfordításai (Trifladisznó) - az elővezetett ízelítő alapján - remek fogadtatás előtt állnak; Szabó Tibor Benjámint, akinek regényét ezúttal Elek Tibor népszerűsítette. Az irodalmi program második blokkjában Kiss László Kőszegi Barta Kálmánt önéletrajzi elemekben gazdag regényéről (Ecetes szilva) és újonnan publikált verseiről (Töxár), Elek Tibort Gion Nándorról, Bíró-Balogh Tamást pedig Tollvonások címen megjelent izgalmas irodalomtörténeti munkájáról kérdezte. Ha van második blokk, kell lenni harmadiknak is - kora este a Cathy\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\'s kávézóban gyűltek egybe Békéscsaba székelyudvarhelyi vendégei: Farkas Wellmann Éva költő, Lőrincz György író, Szakács István Péter író és Zsidó Ferenc író. Az erdélyi írócsoport baráti hangulatú beszélgetésének moderátora Elek Tibor volt - a szövegeket értelmező-színesítő zene ezúttal is kiváló ötletnek és mindenekelőtt kitűnő választásnak bizonyult: a Kecmec trió vagány dzsessze nem csak vájt fülűeknek nyújtott élményt.

Június 4-én Gyulán indult a Bárka könyvheti menete. Ambrus Lajos megnyitóbeszéde után a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Elek Tibor beszélgetett az íróval újonnan kiadott Eldorádójáról, majd Kiss László kérdezte Elek Tibort legújabb, Gion Nándor művét földolgozó monográfiája, Szabó Tibor Benjámint pedig 47 - Démonok ideje című regénye kapcsán.

Május 21-én a Gyulai Várszínház adott otthont a Bárka lapszámbemutató estjének. Gazdag program, feszes tempó - így jellemezhető a szűk másfél óra. Miután Elek Tibor főszerkesztő röviden bemutatta 2009/3-as számot, Gedeon József pedig a színház idei gazdag programkínálatát sorolta, Fodor György ismertette haikuról írott tanulmányát, élményszerűen, gazdag példaanyaggal alátámasztva az elhangzottakat. Szabó Tibor Benjámin a megújult felépítéséről, a portál átalakításának körülményeiről szólt, Becsy András limerickekkel szórakoztatta a szép számban egybegyűlt publikumot. Az estet Kiss László novellarészlete és Kiss Ottó újabb gyerekversei zárták. A Hasítás rockantológiát bemutató nagy sikerű békéscsabai est pazar visszhangja adta az ötletet, hogy az elhangzott művekhez zenét ezúttal is az Antovszki Band szolgáltasson: the show must go on.

Május 14-én Cserna-Szabó Andrást látta vendégül a Körös Irodalmi Társaság és a Békés Megyei Jókai Színház. A Puszibolt szerzőjének beszélgetőtársa Kiss László szerkesztő volt. A jelenlévők oldott, laza, jó humorú beszélgetést hallhattak: a novelláskönyv fogadtatásáról, a vele kapcsolatos műfaji kérdésekről, általában íróságról és műhelymunkáról, mindenekelőtt azonban gasztronómiáról - miközben természetesen a pályakezdés, a Sárkányfű és a „generációs irodalom" sem maradhatott ki.

Április 20-án Szabó T. Anna József Attila-díjas költő és Dragomán György József Attila-díjas író voltak a Békés Megyei Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság vendégei a Kortárs magyar írók című beszélgetéssorozat keretében. Az ismert házaspárt Kiss László és Szabó Tibor Benjámin faggatták az alkotótevékenység és a párkapcsolat összeegyeztethetőségéről, a családi élet és az irodalmi munka egymásba fonódásáról, párhuzamairól és konfliktusairól. A Stúdiószínházban rendezett, családias, jó hangulatú est végén Szabó T. Anna olvasott fel műveiből.

Március 28-án a nyolcvanéves Kányádi Sándort láttuk vendégül, szintén a Jókai Színház vigadójában. Nyitásként Elek Tibor köszöntötte születésnapja alkalmából  A Magyar Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztjével kitüntetett költőt, majd bemutatta a Bárka, Kányádit köszöntő, 2009/2. számát. A kb. kétszáz fős publikum lelkesedésével kísért nagyszabású ünnepi író-olvasó találkozón Kányádi Sándor korát meghazudtoló frissességgel, elevenséggel szórakoztatta és nevelte közönségét. Közel másfél órás önálló produkciója (amit ő soványbeszédnek nevezett) nemcsak költői ars poeticáját rajzolta meg, de mutatta sajátos, önironikus világlátását is, felszínre engedte bölcsességét. Az elmesélt történetekbe saját versszövegeket ágyazott a mester, nem felolvasta, elmondta a költeményeket, féltéglás verseknek nevezve őket, olyan műveknek, amelyekkel a mellét szokta döngetni. Könnyed, önmagát sem kímélő humora magával ragadta a nézőket.  Az adomázós, anekdotázós est programját a Békés Megyei Jókai Színház színművészeinek (Bartus Gyula, Kovács Edit) versmondásai, valamint János Hajnalka népdalénekes előadása színesítette. A hosszúra nyúlt est végén kígyózó sorok álltak Kányádi asztalánál, szinte seregnyien kértek dedikálást, fejezték ki személyes jókívánságaikat.

Március 20-án Závada Pál volt a Békés Megyei Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság vendége. A Történelem és irodalom című esten Elek Tibor kérdezte a Kossuth-díjas írót a múltba utazás motivációiról, a történelmi regény műfajáról, közösségi gyökereink fontosságáról. Závada hangsúlyozta, hogy a történelmi regény is regény elsősorban, minden, amihez nyúl, fikcióvá változik, csupán a histografikus kulisszák valóságazonosak. Társadalomtörténetileg igazolható pályán játszom, mondta. Fontosnak, érdekesnek tartja múltunk feltárását, de imaginárius világokat épít azért, topográfiai pontosságra törekvésének legfőbb jellemzője, hogy a visszatérő motívumok (például a fotózás) és a szereplők felől értelmezi regényei terét. Szó esik archívumokról, fényképekről, a megörökítés formáiról, a beszélgetésben nagyon sok tótkomlósi történet kerül elő. Az est második blokkja vetítés. Radó Gyula közelmúltban befejezett,  Arctalan árnyak című dokumentumfilmjének ötletét és forgatókönyvét Závada jegyzi, ő a narrátor is a filmben. A dokumentarista alkotás egy tótkomlósi zsidó fotográfus család történetét (sikereiket, hányattatásaikat és pusztulásukat) követi nyomon hátrahagyott munkáik felmutatásával, értelmezésével, körbebeszélésével. Az est harmadik részében a vendég legutóbbi, Idegen testünk című regénye kapcsán szerkesztésről, poétikáról esett szó, a történelmi helyzetek tipizálásról. Závada Pál bepillantást engedett írói műhelyébe is, röviden bemutatta aktuális munkáját, a Nemzeti Színház számára ír (szintén erős történelmi kötésekkel bíró) színdarabot. A Jókai Színház Vigadótermében telt ház előtt futó programot dedikálás, kötetlen beszélgetés követte.

Március 18-án a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola Trefort Ágoston Tagintézményében tartott irodalmi délutánt a Bárka csapata. A mintegy nyolcvan diák előtt futó program csúcspontjaként Elek Tibor főszerkesztő nyilvánosság előtt először köszöntötte József Attila-díjasként lapunk munkatársát, Kiss Ottó költőt, írót. Sajátos (de nem egyedülálló) szempont szervezte a produkció felépítését: a Bárka érettségi tétel az iskolában. Elek Tibor lapbemutató kiselőadása után a megjelent szerkesztői-munkatársi közösség tagjai ízelítőt adtak műveikből, Kiss László a Szindbád nem haza megy című első kötetéből olvasott fel egy prózarészletet, Kiss Ottó gyerekversekkel szerepelt, Szabó Tibor Benjámin az egyik online-tárcáját olvasta, a program zárásaként pedig Elek Tibor osztotta meg a publikummal egyik (net)naplójegyzetét.

Február 16-án Kiss Judit Ágnes költőt, írót láttuk vendégül a Békés Megyei Jókai színház egyik próbatermében. A lendületes, fiatalos felolvasóesten a művésznő mesélt erotikus lírájának inspirációiról, pályadíjas regényének (A keresztanya) keletkezési körülményeiről, arról, hogy mennyiben segíti alkotói munkáját a ló és lovaglás szeretete, valamint arról is, hogy milyen viszony fűzi a feminista irodalomhoz. Az estet diavetítés és felolvasások gazdagították. Vendégünkkel Szabó Tibor beszélgetett.

Január 27-én Ünnepi Bárka-estre hívtuk olvasóinkat, szerzőinket, partnereinket a Békés Megyei Jókai Színház Vigadótermébe. A rendezvényen Elek Tibor főszerkesztő értékelte a lap elmúlt évi munkáját, bemutatta eredményeit, tájékoztatást adott 2009-es terveinkről, feladatainkról. A Békés Megyei Közgyűlés elnöke, Domokos László országgyűlési képviselő mint a Bárka fenntartója köszönte meg a szerkesztőség elvégzett munkáját, további támogatásáról biztosítva a lapot. Az est központi eseményeként átadtuk a 2008. évi kiemelkedő szerzői teljesítményeket elismerő Bárka-díjakat. Ezúttal Tőzsér Árpád költő és Darvasi Ferenc kritikus kapta a kitüntetést. Az alkotók tevékenységét Elek Tibor laudálta, a pénzjutalommal és Kiss György kisplasztikájával járó díjakat Domokos László adta át. Az esten bemutattuk a 2009/1. lapszámunkat, és a díjazottak mellett helyi szerzőink közül is többen (Kiss László, Nagy Mihály Tibor, Szabó Tibor, Szilágyi András, Zalán Tibor) felolvastak műveikből. 

Január 12-én a Békés Megyei Jókai Színház Vigadójában telt ház előtt mutattuk be a Hasítás című, rocknovellákat közlő antológiát. Az estet Elek Tibor vezette, vendégei a kötet helyi érdekeltségű szerzői (Grecsó Krisztián, Kiss László, Kiss Ottó), valamint Egressy Zoltán író, drámaíró, és Tóth Krisztina költő, író voltak (utóbbi szerkesztőként is jegyzi a gyűjteményt). A lendületes, bő másfél órás programot az Antovszki Band élő zenéje nyitotta, majd Elek Tibor kötetértékelője következett. Ezután a megjelent szerzők emlékeztek vissza rockélményeikre, zenekaraikra és arra, milyen helyet foglalt el fiatalságukban a rock \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\'n roll életérzés. Tóth Krisztina mesélt a kötet létrejöttéről, a szerzők meghívásának szempontjairól, utna pedig felolvasott egy részletet a Doors című írásából. Grecsó Krisztián diákzenekarának, a The Toorsnak a történetét mesélte, a kötetben megjelent novellája szintén ezt a témát dolgozza fel, ízelítőt is adott belőle, a közönség nagy örömére. Kiss Ottó a hetvenes évekbeli (késő) beat korszakot elevenítette fel, majd olvasott néhány oldalnyit a Mobil című írásából. Kiss László egy szabadon futó rocktörténeti parabolát olvasott fel (Bédekker címmel), előtte az Ovális nevű zenekarának néhány balfogásáról mesélt. Az estet az Antovszki Band többszöri zenélése kísérte, az együttes produkciója több is volt illusztrációnál, a betétek szinte szervezték a programot, keretet adtak neki. A több mint százhatvan fős közönség pedig vastapssal köszönt el a fellépőktől.


Főoldal

2009. december 21.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Versek
Húsvéti fénySzőcs Géza verseiHáy János verseiBotyánszki Ági versei
Prózák
Molnár Vilmos prózáiBeck Tamás prózái Vági János: ViszonyVajda Albert ismét csütörtököt mond
Kritikák
„Csak” a szövegA tétovaságtól az elragadtatásig - Simai Mihály kötetérőlRendezni végre…„mint akit eltakar egy szó” – Darvasi László: Taligás
Esszék, tanulmányok
„… szívébe égették a szabadságot!”Legális drogot árulunkKosztolányi Dezső ismeretlen köteteTűnődések az idei Kossuth-díjak egyikéről
Drámák
Vörös István: Pisztoly az asztalonMario és A VARÁZSLÓBartis Attila: RendezésV á r k e r t i J u l i s k a, avagy a szerelmi bűzfészek
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA