Prózák
Lehetne rosszabb
„A kopaszodó, napszemüveges férfi, háta mögött testes feleségével és fiával, ott állt Álvaro pokrócai előtt. Mindhárman tocsogtak az izzadságban, a fiún látszott, szívesebben nyomkodná a telefonját...
Nagyanyám kalandjai
„Nusika nagyanyám olyan adottságokkal rendelkezett, amilyenekkel rajta kívül senki. Anélkül, hogy bárki észrevette volna rajta a változást, képes volt lepkévé, sündisznóvá, de akár oroszlánná is...
Haász János: Üzenet
„Ide-oda kattintgattam a rettenetes drámák között, és minden oldalbetöltéssel egyre inkább elhittem, amit Julcsi írt. Visszaváltottam, és írni kezdtem neki, összevissza.” Haász János novellája. 
„Legszebb munkámat mérgezik meg”
„MEGVAGYOK. Valahogy hazakínlódtam magam a Határőr útra. Nem csupán néhány karcolással, az igaz: tele véraláfutással a szemzugom meg a homlokom. A szemem alján minden karcolás olyan vészesnek látszik...
Hartay Csaba novellái
„Ki fogja ezt majd egyszer csinálni, ha ők nem lesznek? Ezt egyébként nem én kérdezem, dédi szokta mindig nekem szegezni a kérdést, hogy tanuljam meg a disznóvágást. De ha csak egy vödörrel...
Abafáy-Deák-Csillag novellái
„Elvesztem az egyensúlyomat, és Józsi ölébe szédülök. Ő nem szédül meg ettől, kihúzza fenekem alól az újságot, és csak annyit mond: összegyűrted.” Abafáy-Deák Csillag novellái a Bárkából. 
Soltész Béla novellái
„Zsolti szótlanul nézte, ki tudja, meddig, talán pont addig, amíg elegendő muníciót nem gyűjtött ahhoz, ami azután következni fog, és aztán: „há-há!”, hangosan és kicsit erőltetetten elkezdett...
Lőrincz György: Bécs fölött a Hargitát…
„Látszott a gondos kéz munkája, amely olyan hangulatot teremtett, ahol valamiért sosem lehetett érezni az egyedüllétet. A magányt. Még akkor sem, ha valóban egyedül maradt odahaza az ember. Igen, a...
Darvasi László: Akik áttáncolják a háborút
„Kicsit hallgattak, majd intett nekik, haladhatnak tovább, már a nagyszobába, s ahogy Zsolt belépett oda, bent megannyi táncos keretes képét látta a falon. Anna majdnem sikoltott. Plakátok! Színházi...
Pataki Tamás: Hungarooptimizmus
„Megbánjátok még, hogy ellenálltatok az optimizmus tanának! Elhoztam nektek a szőlővesszős, nektáros jövendőt, de nektek nem kellett, csak ültök itt önnön búslakodásotok büdös pocsolyájában…...
< >
Ütőér
Márton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcái
Versek
Hartay Csaba verseiOláh András versei Csillag Tamás verseiBalázs K. Attila versei
Prózák
Lehetne rosszabbAbafáy-Deák-Csillag novellái Nagyanyám kalandjaiSoltész Béla novellái
Kritikák
Sötét jóslat„Az ember mindig cifrázza magát”Csodák, tálalva - Molnár Vilmos könyvéről Versküllők és verssávok héthatárán
Esszék, tanulmányok
Egy vonzó költői alkatArany János emlékkönyvi verseirőlNagy Gáspár autoreflexív beszédmódjaÚjraragasztott borítékok nyomában
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA