Tárca





Grecsó Krisztián
Nők, szöcskék




Feri még tisztességesen összemorzsázni sem tudta magát, épp, hogy megharapta az első tökmagos pogácsáját, mikor a marketing osztályról hívták, hogy nem működik. Feri lenyelte a falatot és visszakérdezett, hogy mi. Mármint, hogy mi nem működik? Marika vagyok, a libegő hang most ingerült is volt, Marika, kismakim, velem nem szokás húzózni. Ferinek egy nyeszlett fél óra jutott, hogy örüljön új munkahelyének, és most vonalban volt Marika, akinek valamije nem működött, és ha valamit, akkor húzózni nem szabad vele. Rossz lesz neked, kicsi maki, suttogta a bizonyos Marika a kagylóba, ha engem kóstolgatsz.

Feri végül mégsem kérte ki magának a „makit”. Pedig megalázó volt makinak lenni. Vibráló gyomorideggel indult a zöld zónába, Marika és a többi fontos ember a zöld zónában székeltek, ahogy Feri új kollégáitól hallotta, a zöld zóna egy ismeretlen, lápos világ, vérszívókkal, nadállyal és efféle megalázó beszólásokkal. Feri nem volt alacsony, mégis csak nála magasabb nő jött vele szembe. Itt ez a kritérium, gondolta. Csupa egykilencvenes nő, magas sarkúban. Mind lenézhet rá. Farmerben volt és egy egészen divatos pólóban, de úgy érezte magát, mint aki még mindig össze van morzsázva. Elegáns, sáskavékony nők siettek el a dicstelen korridoron. Feri mondta, hogy Marikát keresi, de félt, hogy egy ilyen gigászi cégnél kevés lesz a keresztnév. A lány colos szempillái megremegtek. Nagyon szép volt, mindene festett, rajzolt, hibátlan. Te szegény, mondta. Marikához? Maki vagyok, felelte Feri. A lány nevetett, nem vagy egyedül, mondta, és mosolyogva visszanézett rá. Feri rögtön azon ábrándozott, hogy így, a kosztüm szoknyáját felhajtva, magas sarkúban szerelmeskedne a lánnyal. Aztán magára nézett, kellene egy hokedli, hogy fölérje, a mama borsófejtős hokedlije talán megtenné, de ez már nem illett az erotikus álomba. Dr. Karton Mária, ez volt Marika becsületes neve. Maki kopogott és várt. Várt. Vajon miből doktor Marika. Biztos jogász. Ekkor Marika indulatosan kinyitotta az ajtót, hát mondom, hogy tessék, te süketágyú, kiáltotta, itt mindenki fogyatékos? Feri nézte a hangszigetelt ajtó puha párnáit, utoljára az egyetemen látott ilyet, a multiknál nem divat, ott a tágas, egybenyíló iroda a szokás, mindenki szem előtt, hallótávolságban. A számítógép monitorja sötét volt, mint egy szívkamra. Semmi életjel. Csinálj vele valamit, Makikám, mondta a nő. Karton Marika nem volt már kamasz, és szöcske sem, de vadítóan nőies, csöppentett feszes mell, vaskos, formás fenék. Feri a nyitott, mély dekoltázsba nézett. Ne bámulj, kismajom, kiáltotta doktor Mari, a géppel varázsoljál valamit, mert letöröm a derekad. Feri érezte, hogy fél. A masina nem reagált. Bemászott az íróasztal alá, és nézegette a kompjúter mögötti vezetékeket. Marika leült a székre, és keresztbe rakta a lábát. Betolta a széket, Feri egészen beszorult, nyögött, próbálta mondani az asszonynak, hogy egy számítógépes majom itt felejtődött az asztal alatt. „Ö”, ezt mondta, hogy „ö”, jobb nem jutott eszébe, mint hogy nyögjön. Erre az asszony még beljebb húzta a széket és terpeszbe tette a lábát. „Öö”, mondta Feri. „Ööö”. A tökmagos pogácsájára gondolt, ami ott várta az irodájában. Most mi lesz? Meg van, amit keresel, makikám?, kérdezte az asszony. Nincs, felelte Feri. Én is úgy érzem, hogy nincs, mondta Doktor Karton Mari. Keresd ügyesebben! Feri kedvenc meséjére gondolt, a kiskirály – nem egészen efféle helyzetben, de lelkileg legalább ennyire kiszolgáltatottan – azt mondta a Süsüben, „egy életem, egy halálom”.

Feri a következőket nem tudta: a magasnyomású rugóval ellátott, bőr vezetői széken négy féle pózban lehet szerelmeskedni. Ha elég ügyesen ringatja a széket, nincs más dolga, mint folytatni az asztal alatt megkezdett monológját. „Öööö”. Amit még nem tudott Feri: a hangszigetelt ajtó ennyire elnyel minden zajt. Doktor Karton Mária a marketing osztály igazgatója a világba sikította minden örömét, bánatát, aztán megigazította a szoknyáját. Azt mondta Ferinek, hogy dugja vissza azt az izét, de hamar, és tűnjön innen, mert ez nem egy olyan cég, ahol lopni lehetne a napot.

Feri kiment. Alig bírt lépni. Remegett a térdkalácsa, a könyökében ugrált az ideg. Szembejött az a szöcskelány, aki az előbb, vagy tán egy másik. Majdnem olyan szép volt, mint ő. Meglátta, hogy honnan jön. Nem megy a járás, Makikám?, kérdezte. Feri nézte az ajtót, és pirosnak látta a zónajelzést. Nem lehet kimenni, gondolta, és megtámaszkodott a poroltóban. Pirosat kaptam. Állt és lihegett. Hallotta, hogy a csukott ajtók mögött egy egész zöldülő zóna nevet.






Összes munkatársi tárca:

Szabó Tibor: Kisnapló. Fiamnak
Kiss Ottó: Az elmerült kert (II.)
Kiss László: Búcsúzó
Elek Tibor: A pályakezdés zavarai
Gyarmati Gabriella: A Munkácsy-életmű... VI.
Erdész Ádám: Húsz év után
Grecsó Krisztián: Érkezési oldal
Kiss Ottó: Az elmerült kert (I.)
Kiss László: Valami a fülnek
Szabó Tibor: azonosító: vendég; jelszó: nyugalom
Elek Tibor: Volt neki egy talapalatnyi földje
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű körüljárására képelemzések útján V.
Grecsó Krisztián: Don Quijote ebédel
Erdész Ádám: Egy elfeledett párbeszédről
Kiss László: A harmadik év
Kiss Ottó: Esztergom felett az ég
Szabó Tibor: Nyilatkozat
Elek Tibor: Szabadság(Ir)ód(i)a
Grecsó Krisztián: Kopogós viharsarki jelleg
Gyarmati Gabriella: Kohán György kiállítása
Erdész Ádám: Egy alföldi polgárház kapuja mögött
Elek Tibor: A békési szonettkirály
Szabó Tibor: Rövidítés
Kiss László: Második síelés
Kiss Ottó: Irgalom
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű (...) 5.
Grecsó Krisztián: Tánciskola
Szabó Tibor: Lesszdenziorou
Elek Tibor: Noé bárkája felé
Kiss László: A temetés
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű (...) 4.
Erdész Ádám: 942 kép
Kiss Ottó: A másik ország
Grecsó Krisztián: Családi csomagolás
Szabó Tibor: Alibi
Kiss László: Megtudja a halálhírt
Elek Tibor: Szavak, a magasban
Gyarmati Gabriella: Képzőművészeti kiállítások (...)
Erdész Ádám: Egy szelet közelmúlt
Grecsó Krisztián: Hungarusz-tudat
Szabó Tibor: Valami a télről
Kiss László: Rókázás
Elek Tibor: Siket irodalom?
Gyarmati Gabriella: Kohán és a "szoc. reál"
Erdész Ádám: Gercsó Krisztián: Nagymama ajándékba
Kiss Ottó: Ati és a holdvilág - Esti mese
Szabó Tibor: Testvérek, barátok
Kiss László: Őfelsége pincére
Gyarmati Gabriella: Csernus Tibor festményei először Békés megyében
Erdész Ádám: Bányászlámpa a templomkertben
Elek Tibor: 110 éve született Sinka István
Kiss Ottó: Feszt Berlin
Grecsó Krisztián: Főnökösdi
Kiss László: Fesztkörkép
Elek Tibor: Magyaróra
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű körüljárására képelemzések útján III.
Kiss Ottó: Mondta Feri
Szabó Tibor: Hámori Bianka hiába első
Grecsó Krisztián: Mínusz egy halál
Elek Tibor: Horgász irodalom
Erdész Ádám: Kolozsvártól Szegedig
Kiss Ottó: Nyári medveségek
Szabó Tibor: Fenekező angyalozás - eredményesen
Kiss László: A térképnek háttal
Grecsó Krisztián: Egy koldus adósa
Elek Tibor: Kívülállás vagy benne levés?
Gyarmati Gabriella: Bohus Zoltánról
Erdész Ádám: Majolenka
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű körüljárására képelemzések útján II.
Kiss Ottó: A giliszta és a kígyó
Szabó Tibor: Tavaszi minden
Kiss László: Első síelés
Grecsó Krisztián: Kerthelyiségre fel!
Elek Tibor: Primum vivere
Gyarmati Gabriella: Munkácsy Csabán és Colpachon
Erdész Ádám: Az ünnep színeváltozásai
Kiss Ottó: Matuzikné Amál berendezi
Szabó Tibor: Lőni a gépen a kékeket
Kiss László: Haza
Grecsó Krisztián:
Farsangi kiskáté
Elek Tibor: Konkrét halál
Erdész Ádám: Derelye és suvikszos csizma
Kiss Ottó: Az elviselhetetlen könnyűségről
Szabó Tibor: Miért kell egyáltalán verset írni?
Kiss László - Trip
Grecsó Krisztián - Hazai ízek
Elek Tibor- Ablak a kortárs magyar irodalomra

2008. november 06.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Versíró pályázatot hirdet a StarbucksÁllami díjak a nemzeti ünnepen – 2020Kárpát Körút 1.0Az Aegon Irodalmi Díj esélyesei
Ütőér
Szív Ernő tárcáiSzálinger Balázs tárcái Sándor Zoltán tárcáiSzabó T. Anna tárcái
Versek
Beck Tamás verseiSzilágyi András verseiPál Dániel Levente: Isten esteNádasdy Ádám versei
Prózák
Márton László: RudiMolnár Lajos: Hülye egy történetKiss Benedek: (Az Élettöredékekből)Tallér Edina: Időzítő
Kritikák
A lélekvándorlás plakátmagányaHazudni magunknak történelmetKis magyar rendszergazdák – Bödőcs Tibor könyvéről Végeláthatatlanul - Nevezd csak szeretetnek
Drámák
Csík Mónika: Az ember tragédiája - Nyolc és feledik színDarvasi László: Karády zárkájaAcsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A Szellemúrnő
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum
Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA