Tárca

Munkácsy Mihály: Parasztház belseje (1888; szén, papír, kasírozva vászonra; 1420 x 2170 mm)





Gyarmati Gabriella
Kísérlet a Munkácsy-életmű körüljárására képelemzések útján V.



A Munkácsy-képek Kecskeméten című kiállítás, több mint harmincezer látogató fogadása után bezárt. Hogy eredményesnek érzi-e a vállalkozást a szervező Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, az talán még el sem dönthető egyértelműen (a zárás utáni nap reggelén), bár biztosak lehetünk abban, hogy másképp közelíti meg a kérdést a gazdasági szakember, a muzeológus és a marketing menedzser. Harmincezer látogató nem kevés, felülmúlja a Katona József Múzeum Cifrapalotájának egész évi, már-már szokásosnak mondható látogatószámát. És, még ha a Munkácsy-kiállítások bemutatását felvállaló intézmények nem látogatószámban mérhető csúcsdöntési kísérlet résztvevői, mégis megnyugtató, ha a befektetett, a látogató számára valószínűleg felbecsülhetetlenül magas összeg megtérül, esetleg némi haszon is elkönyvelhető. Ezzel együtt merül fel a kérdés, hogy manapság miért is versengenek a kulturális intézmények. És a múzeumok? A látogatottságért, a kulturális misszió teljesítéséért, a fennmaradásért? Ki ezért, ki azért, intézménye válogatja.
A kecskeméti kiállítás egyik érdekessége volt, hogy a kollekció kiegészült egy, a fogadó intézmény gyűjteményébe tartozó, de a feledés homályába veszett Munkácsy-rajzzal. A művet több évtized után a tárlatot szervező Laczkó János megyei múzeumigazgató azonosította. (E felfedezéssel kapcsolatos apró momentum, hogy a tárgyat azonosító igazgató nem műtörténész, hanem restaurátor, ami jelzi a magyar restaurátorképzéshez kapcsolódó művészettörténet oktatás egykori, híresen magas színvonalát.)

 

Parasztház belseje (1888; szén, papír, kasírozva vászonra; 1420 x 2170 mm; jelzés nélkül; Katona József Múzeum; leltári szám: 65.132)

 

Ma különösen nagyvonalúnak és példásnak tűnik az a mecénási gesztus, amivel Nemes Marcell Kecskemét városát és a Szépművészeti Múzeumot gazdag műgyűjteménye jelentékeny egységeinek átadásával támogatta a XX. század első évtizedeiben. Kecskemét 1911-ben – többek között – négy Munkácsy-művet kapott, két festményt és két rajzvázlatot. Ha semmit nem kímél a háború, a múzeumi műtárgyak miképpen menekülhetnének meg a pusztítás elől? A II. világháborúban elveszett a gyűjteményből egy parasztház belsőt ábrázoló olajkép és a Honfoglalás című mű egyik rajzvázlata.

Az adományozó által egykor Párizsban vásárolt, a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát képező Parasztház belseje című festmény előkészítésének célját szolgáló, a képnél csupán néhány centiméterrel kisebb szénrajz a gondolat érlelődésének folyamatáról árulkodik. A rajzvázlathoz képest ugyanis a festményen a figurák számát eggyel csökkenti, a kép jobb szélén, az előtérben ülő nőalakot kiemeli a kompozícióból, ám a széket, amelyen ült, megtartja. A beszélő alakjához legközelebb álló figurák esetében is megfigyelhető némi változtatás, kisebb áthelyezések és cserék formájában.

Az 1880-as évek végén Munkácsynál bizonyos visszatérés figyelhető meg korai, kritikai realista korszakának témaköréhez. A Parasztház belseje az ekkor született, magyar népi környezetbe helyezett jelenetek egyike. A belső tér kialakítása igen nagy hasonlóságot mutat a jelenleg az Aradi Múzeumi Komplexum tulajdonát képező Búsuló betyár[1] című kompozícióval. (Mindkét táblát a Magyar Állam vásárolta meg a mester halála után Munkácsynétól.) E képek festésmódja azt a száraz és kissé rideg előadásmódot tükrözi, amelyet már a tíz évvel korábban készült Újoncozáson is alkalmazott.

A mestergerendát aládúcoló rönkfa két részre osztja a jelenetet, de a bal oldalon álló, bizonyára valamilyen érdekes történetet mesélő férfi magára vonja a jelenlévők többségének figyelmét. A fonó asszony nem ér rá odanézni, a gyermek talán nem is érti, miről van szó, a sutban melegedő alak pedig nem is kíváncsi arra, ami történik.

Az ábrázolás közép- és hátterében egy horizontális tengelyre fűzve rendezi a figurákat, akik ülő és álló helyzetének váltakozása adja a kompozíció ritmusát.

A valóban vázlatos egyszerűséggel készített rajzon a részletekre csupán néhány esetben tér ki a festő, például a fonó asszony és a mellette ülő, pipájába szívó férfi arcának kifejezésében. A dominánsan az alakok kontúrrajzából épített ábrázoláson tónusérték szerint fajsúlyozza a képrészeket és a fény-árnyék viszonyok hangsúlyozásával teszi érzékletesebbé a figurákat.

  


[1] A kép a trianoni döntés realizálása óta első ízben 2006-ban hagyta el az aradi múzeumot és Romániát, amikor is a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága (magyarországi szemmel nézve, az ottani múzeumi szabályozás miatt mérhetetlenül bonyolult adminisztrációs procedúra után) kölcsönözte (a Levélolvasás című táblával együtt) a Munkácsy-képek Amerikából című kiállítására. Csupán zárójelben jegyzem meg, hogy a kép Békéscsabán történő bemutatásának azért is volt az előbbiek mellet jelentősége, mert egy, a festmény előkészítése során született, a főalakot ábrázoló, grafittal készült  rajzvázlat a Munkácsy Mihály Múzeum tulajdonát képezi.







Összes munkatársi tárca:

Grecsó Krisztián: Tánciskola
Szabó Tibor: Lesszdenziorou
Elek Tibor: Noé bárkája felé
Kiss László: A temetés
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű (...) 4.
Erdész Ádám: 942 kép
Kiss Ottó: A másik ország
Grecsó Krisztián: Családi csomagolás
Szabó Tibor: Alibi
Kiss László: Megtudja a halálhírt
Elek Tibor: Szavak, a magasban
Gyarmati Gabriella: Képzőművészeti kiállítások (...)
Erdész Ádám: Egy szelet közelmúlt
Grecsó Krisztián: Hungarusz-tudat
Szabó Tibor: Valami a télről
Kiss László: Rókázás
Elek Tibor: Siket irodalom?
Gyarmati Gabriella: Kohán és a "szoc. reál"
Erdész Ádám: Gercsó Krisztián: Nagymama ajándékba
Kiss Ottó: Ati és a holdvilág - Esti mese
Szabó Tibor: Testvérek, barátok
Kiss László: Őfelsége pincére
Gyarmati Gabriella: Csernus Tibor festményei először Békés megyében
Erdész Ádám: Bányászlámpa a templomkertben
Elek Tibor: 110 éve született Sinka István
Kiss Ottó: Feszt Berlin
Grecsó Krisztián: Főnökösdi
Kiss László: Fesztkörkép
Elek Tibor: Magyaróra
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű körüljárására képelemzések útján III.
Kiss Ottó: Mondta Feri
Szabó Tibor: Hámori Bianka hiába első
Grecsó Krisztián: Mínusz egy halál
Elek Tibor: Horgász irodalom
Erdész Ádám: Kolozsvártól Szegedig
Kiss Ottó: Nyári medveségek
Szabó Tibor: Fenekező angyalozás - eredményesen
Kiss László: A térképnek háttal
Grecsó Krisztián: Egy koldus adósa
Elek Tibor: Kívülállás vagy benne levés?
Gyarmati Gabriella: Bohus Zoltánról
Erdész Ádám: Majolenka
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű körüljárására képelemzések útján II.
Kiss Ottó: A giliszta és a kígyó
Szabó Tibor: Tavaszi minden
Kiss László: Első síelés
Grecsó Krisztián: Kerthelyiségre fel!
Elek Tibor: Primum vivere
Gyarmati Gabriella: Munkácsy Csabán és Colpachon
Erdész Ádám: Az ünnep színeváltozásai
Kiss Ottó: Matuzikné Amál berendezi
Szabó Tibor: Lőni a gépen a kékeket
Kiss László: Haza
Grecsó Krisztián:
Farsangi kiskáté
Elek Tibor: Konkrét halál
Erdész Ádám: Derelye és suvikszos csizma
Kiss Ottó: Az elviselhetetlen könnyűségről
Szabó Tibor: Miért kell egyáltalán verset írni?
Kiss László - Trip
Grecsó Krisztián - Hazai ízek
Elek Tibor- Ablak a kortárs magyar irodalomra

2008. április 21.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Ütőér
Vári Fábián László tárcáiMolnár Krisztina Rita tárcái Bék Timur tárcáiKarácsonyi Zsolt tárcái
Versek
Tatár Sándor verseiHorváth Eve: Margarita! Darvasi László: Vidám mondatok III.Csillag Tamás versei
Prózák
Légrádi Gergely novellái Géczi János: EzeregyéjszakaBenedek Szabolcs: Az Arany Alma héjaDarvasi László: Egy tehén halála
Drámák
Csík Mónika: Az ember tragédiája - Nyolc és feledik színDarvasi László: Karády zárkájaAcsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A Szellemúrnő
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum
Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA