Tárca

Munkácsy Mihály: Mosónők II. (1890 körül; olaj, vászon; 80 x 118 cm; jelezve balra lent: M. de Munkácsy; v. Pákh Imre gyűjteménye, USA)




Gyarmati Gabriella
A Munkácsy-életmű körüljárására képelemzések útján VI.



       A minap egy ismerősömmel beszélgettem, aki nem múzeumban dolgozik, de eddig (csupán kultúrabarátságból) két nagyformátumú kiállítást bonyolított le egy vidéki múzeumban. Az első vállalkozása Salvador Dalí grafikai anyagából egy látványos bemutató szervezésére irányult, míg a második Munkácsy Mihály festményeit és a személyéhez kötődő relikviákat kívánta a közönség elé tárni. A két kiállítás megrendezése között csupán két év telt el. Az általa megvalósított tárlatok nézőszámának alakulása ugyanúgy csökkenő tendenciát mutat, ahogyan más intézmények kiállításai a korábbi évek bemutatóihoz képest. Kiállítás persze számtalan fajta lehet, de vegyünk körülbelül azonos kvalitású és a megjelenés tekintetében látványos elemekkel, eszközökkel (olykor vizuális trükkökkel) gazdagított bemutatókat. A költségek megtérülése azonban sajnos egy múzeum és egy lokálpatrióta műpártoló által szervezett kiállítás esetében is ugyanúgy fontos.
      A látogatószámok általános csökkenéséről gondolkodva (amely csupán az ország néhány, gigantikus költségvetéssel működő, így évente több szuperprodukció lebonyolítását is felvállaló intézményére nem vonatkozik) az a kérdés fogalmazódott meg bennem újra, vajon most, 2008-ban mennyit ér a kultúra. Mennyit áldozunk látogatóként például egy kiállítás megtekintésére (de akár színházra, hangversenyre, könyvre, folyóiratra, esetleg műgyűjtésre stb.), és hogyan lehet kedvet csinálni a közönségnek ahhoz, hogy kedve legyen erre áldozni. Kissé érthetetlen abban a világban, ahol minden reklám arra irányul, hogy kényeztessük magunkat, mennyire nem akarunk azért fizetni, hogy a szellemünket és a lelkünket kényeztessük, azaz a kultúráért fizessünk. (Pedig egyébként mindenért fizetünk, például szennyezett környezetünk használhatatlan vízvezeték hálózata mellett minden korty ivóvizet külön megfizetünk).
       Kérdéses, hogy egyáltalán tudjuk-e, hogy mire jó a kultúra, mire való egy műalkotás, mire jó az, hogy elmegyünk egy kiállításra, egyáltalán mi szükségünk van ilyen típusú élményekre? Lássuk be, legtöbbünknek sajnos semmi. Pedig (a korábbi évszázadokkal ellentétben) ma már szinte minden elérhető, a művészet ebben az értelemben is demokratizálódott, nem egy szűk elit privilégiuma. Vagy mégis? Ugyanúgy egy elit réteg juthat hozzá az ÉLMÉNYhez, mint korábban? Talán igen, de bizonyos, hogy nem az anyagiakkal, az egyén anyagi lehetőségeivel függ elsősorban össze. Az eliten manapság mást kell értenünk. A művészet bizonyos fajta adakozás, amelynek értő fülek, látó szemek elérése a célja. De kér-e belőle a közönség, a befogadó? Akar-e befogadni a befogadó? Akar-e egyáltalán közönséggé, befogadóvá válni az utca embere? Mikes Kelemen szerint: „…mint hogy nintsen senki is aki magának annyira ellensége volna. hogy ne érezné nagy köteleségét az ollyanhoz, aki tudtára adná. hogy meg akarják étetni, lehet tehát remélni, hogy az értelmesek kedvesen veszik. és olvasak…”1 Igen, ezeket az értelmeseket keressük…
       Mára kétségtelenné vált az is, hogy a „legszéplelkűbb” dolgok is csupán árucikkek, amelyeket a piac szabályai szerint kell az ehhez még nem mindenesetben hozzá szokott művészeknek, szervezőknek, kurátoroknak értékesíteni. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatónak is változtatnia kell az álláspontján, a módszerein és valljuk be, a működését alapvetően meghatározó értékrendjén és hitén. (Viszont ki látott olyan autószalont, amelyik azzal az akcióval hirdetné magát, ha most vásárol tőlünk, /ajándék klíma/ helyett egy éves ingyenes családi belépőt kap X. Y. múzeumba vagy színházba. Én optimista vagyok, talán van olyan vásárló, akinek egy ilyen akció is felkeltené az érdeklődését.)
       A fenti Mikes-idézetre utalva irányítanám a figyelmet újra a jelenleg Székesfehérváron látható Munkácsy-kiállításra és ezzel egyben a Munkácsy-életműre, hisz ez a tárlat is lehet „az idő jól eltöltésének” egyik, nagyon is megfelelő módja. Az e heti penzum a Mosónők II.

Mosónők II. (1890 körül; olaj, vászon; 80 x 118 cm; jelezve balra lent: M. de Munkácsy; v. Pákh Imre gyűjteménye, USA)

        Munkácsy 1887-es, Mosónők az erdőszélen című kompozíciójával rokon ez a lírai hangvételű ábrázolás. Joggal merül fel a kérdés, mi késztette a mosónők témájának újabb és újabb feldolgozására a mestert? Talán, hogy rögzítsen néhány emléket vagy tisztázza a közvetlen látvány nyomán támadt gondolatait? Hogy kiszűrje a látottból a leglényegesebbet, majd e szubsztanciális élményanyagból konstruáljon egy másik valóságot?
A jelenet távolinak tűnik az ezer fordulat/perces mosógépek világában, pedig a szomszédos Kárpátalján még ma is találkozhatunk a falvakon átfutó patakban mosó asszonyokkal. (Láttuk nyomán az ember menthetetlenül melankolikus nosztalgiába zuhan.)
       A kép előteréből induló, a jobb oldali facsoport mögé futó, ott elkanyarodó patak az egykor oly sok fáradsággal és vesződséggel járó mosás műveletéhez biztosít megfelelő környezetet, könnyen megközelíthető, sekély vízfolyást.
Az erdőszél félhomálya beburkolja a szereplőket, a három figurát. A nagy odafigyeléssel mosó alakok felnőttek, a kosárral csoportjuktól távolodó gyermek lehet. A kép előteréből felnövő, a képszélen túlfutó fatörzsek a napi, szorgos munkájukat végző, egyszerű emberek fölé boruló, óvó végtelen érzetét keltik. A fák ágait, az ecsettel könnyedén rajzolt, érzékenyen alakított vonalrendszereket lombbolyhokkal öltözteti a festő. Az ég javarészt átlátszatlan felhőanyaggal borított, amelyen néhol felvillannak a mosott ruha fehérjével párbeszédbe bonyolódó foltok. Ám ezek nem a fénynek engednek utat, ugyanis a nőalakokra a másik oldalról, a kép bal oldaláról, a horizont magasságából vetül a fény. Mindebből arra következtethetünk, hogy ehhez a munkához igen korán kellett hozzáfogniuk.
       Mit gondolnak, célja lehetett Munkácsynak, hogy a természeti neszek atmoszféráját is átérezhetővé tegye?

__________________

1 Mikes Kelemen: Az idő jól eltöltésének módja és más keltezetlen írások. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 7. p.






Összes munkatársi tárca:

Erdész Ádám: Húsz év után
Grecsó Krisztián: Érkezési oldal
Kiss Ottó: Az elmerült kert (I.)
Kiss László: Valami a fülnek
Szabó Tibor: azonosító: vendég; jelszó: nyugalom
Elek Tibor: Volt neki egy talapalatnyi földje
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű körüljárására képelemzések útján V.
Grecsó Krisztián: Don Quijote ebédel
Erdész Ádám: Egy elfeledett párbeszédről
Kiss László: A harmadik év
Kiss Ottó: Esztergom felett az ég
Szabó Tibor: Nyilatkozat
Elek Tibor: Szabadság(Ir)ód(i)a
Grecsó Krisztián: Kopogós viharsarki jelleg
Gyarmati Gabriella: Kohán György kiállítása
Erdész Ádám: Egy alföldi polgárház kapuja mögött
Elek Tibor: A békési szonettkirály
Szabó Tibor: Rövidítés
Kiss László: Második síelés
Kiss Ottó: Irgalom
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű (...) 5.
Grecsó Krisztián: Tánciskola
Szabó Tibor: Lesszdenziorou
Elek Tibor: Noé bárkája felé
Kiss László: A temetés
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű (...) 4.
Erdész Ádám: 942 kép
Kiss Ottó: A másik ország
Grecsó Krisztián: Családi csomagolás
Szabó Tibor: Alibi
Kiss László: Megtudja a halálhírt
Elek Tibor: Szavak, a magasban
Gyarmati Gabriella: Képzőművészeti kiállítások (...)
Erdész Ádám: Egy szelet közelmúlt
Grecsó Krisztián: Hungarusz-tudat
Szabó Tibor: Valami a télről
Kiss László: Rókázás
Elek Tibor: Siket irodalom?
Gyarmati Gabriella: Kohán és a "szoc. reál"
Erdész Ádám: Gercsó Krisztián: Nagymama ajándékba
Kiss Ottó: Ati és a holdvilág - Esti mese
Szabó Tibor: Testvérek, barátok
Kiss László: Őfelsége pincére
Gyarmati Gabriella: Csernus Tibor festményei először Békés megyében
Erdész Ádám: Bányászlámpa a templomkertben
Elek Tibor: 110 éve született Sinka István
Kiss Ottó: Feszt Berlin
Grecsó Krisztián: Főnökösdi
Kiss László: Fesztkörkép
Elek Tibor: Magyaróra
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű körüljárására képelemzések útján III.
Kiss Ottó: Mondta Feri
Szabó Tibor: Hámori Bianka hiába első
Grecsó Krisztián: Mínusz egy halál
Elek Tibor: Horgász irodalom
Erdész Ádám: Kolozsvártól Szegedig
Kiss Ottó: Nyári medveségek
Szabó Tibor: Fenekező angyalozás - eredményesen
Kiss László: A térképnek háttal
Grecsó Krisztián: Egy koldus adósa
Elek Tibor: Kívülállás vagy benne levés?
Gyarmati Gabriella: Bohus Zoltánról
Erdész Ádám: Majolenka
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű körüljárására képelemzések útján II.
Kiss Ottó: A giliszta és a kígyó
Szabó Tibor: Tavaszi minden
Kiss László: Első síelés
Grecsó Krisztián: Kerthelyiségre fel!
Elek Tibor: Primum vivere
Gyarmati Gabriella: Munkácsy Csabán és Colpachon
Erdész Ádám: Az ünnep színeváltozásai
Kiss Ottó: Matuzikné Amál berendezi
Szabó Tibor: Lőni a gépen a kékeket
Kiss László: Haza
Grecsó Krisztián:
Farsangi kiskáté
Elek Tibor: Konkrét halál
Erdész Ádám: Derelye és suvikszos csizma
Kiss Ottó: Az elviselhetetlen könnyűségről
Szabó Tibor: Miért kell egyáltalán verset írni?
Kiss László - Trip
Grecsó Krisztián - Hazai ízek
Elek Tibor- Ablak a kortárs magyar irodalomra

2008. október 01.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Versíró pályázatot hirdet a StarbucksÁllami díjak a nemzeti ünnepen – 2020Kárpát Körút 1.0Az Aegon Irodalmi Díj esélyesei
Ütőér
Szív Ernő tárcáiSzálinger Balázs tárcái Sándor Zoltán tárcáiSzabó T. Anna tárcái
Versek
Beck Tamás verseiSzilágyi András verseiPál Dániel Levente: Isten esteNádasdy Ádám versei
Prózák
Márton László: RudiMolnár Lajos: Hülye egy történetKiss Benedek: (Az Élettöredékekből)Tallér Edina: Időzítő
Kritikák
A lélekvándorlás plakátmagányaHazudni magunknak történelmetKis magyar rendszergazdák – Bödőcs Tibor könyvéről Végeláthatatlanul - Nevezd csak szeretetnek
Drámák
Csík Mónika: Az ember tragédiája - Nyolc és feledik színDarvasi László: Karády zárkájaAcsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A Szellemúrnő
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum
Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA