Tárca





Kiss Ottó
Az elmerült kert (I.)



Elönt a víz

       Pantics Vilmos szeretett könyvtárba járni. Ősztől tavaszig sokat ült az olvasóteremben, hogy otthon minél kevesebbet kelljen fűtenie. Néha egész nap olvasott, újságokat, könyveket, szinte válogatás nélkül minden érdekelte.
        Aznap délelőtt egy hosszabb novellába temetkezett. Az elbeszélés egy férfiról szólt, aki sokat ült a könyvtár olvasótermének egy eldugott sarkában. A kisvárosra zúduló árvíz is itt érte. Az írás főszereplője annyira belefeledkezett a könyvbe, hogy nem hallotta a veszélyre felhívó figyelmeztetéseket, még akkor sem mozdult, amikor bokáját mosta a víz. Amikor a műben szereplő férfit a könyvbéli könyvtáros kisasszonyok utoljára szólították fel a könyvtár elhagyására, Pantics Vilmos becsukta a kötetet, és felállt az asztaltól.
        – Maguk nem jönnek? – kérdezte a könyvtáros kisasszonyokat kifelé menet. – Itt fulladnak meg a könyvek között – tette hozzá sűrű fejcsóválások közepette. Közben magára vette a kabátját.
       A könyvtáros kisasszonyok összenéztek. 
      Pantics Vilmos kilépett az utcára, de vizet sehol sem látott. Ám amikor rádöbbent, hogy az egészet csak olvasta, hirtelen erősen gyöngyözni kezdett a homloka, s néhány perc alatt teljesen elöntötte a víz.
       – Biztosan egy belső gát szakadt meg – mondta Pantics Vilmos hazafelé lépkedve, és gondolatban kezdte hordani a törmeléket, amiből majd újra felépítheti a gátat: a, á, b, c, cs, d, e, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l...


Mi történt?

       Sém Dániel az utóbbi napokban gyakran elaludt a tévé előtt, de tegnap este volt az első olyan alkalom, hogy akarata ellenére nyomta el az álom.
        Egy érdekes filmet nézett, és mégis.
        Amikor felébredt, magában újra végigpörgette a látottakat, és egészen addig a percig jutott, amikor elaludt.
        De akkor ismét elaludt, és a cselekmény álmában újra lepergett előtte.
       A film egy bizonyos Noéról szólt, aki egy bizonyos bárkában élt a feleségével, fiaival és azok feleségeivel. Sém Dániel azt álmodta, hogy ez a bizonyos Noé az apja. A bárkán rengeteg állat volt, körülötte meg rengeteg víz. Sok idő eltelt, aztán az apja több madarat is szabadon engedett. Sém Dániel látta, amint az egyik galamb, csőrében olajággal visszarepül a bárkára. De akkor vége szakadt az álomnak, és Sém Dániel felült az ágyban.
        – Mi történt azután? – kérdezte, de nem tudott visszaemlékezni a film végére.
        – Nézte tegnap a műsort? – érdeklődött a szomszédtól, de ott vendégek voltak, nem kapcsolták be a tévét.
        – Mi történt azután, hogy visszajött a galamb az olajággal? Nem tudják? – kérdezte a buszmegállóban, de azok úgy néztek rá, mint a bolondra.
        A piacon egy kofának elmesélte az esti filmet, meg az álmát is, de a kofa csak annyit felelt: az már történelem.


A jó cím rövid, tömör és sokatmondó

       Pergola Ákos – akkor éppen ifjú író – úgy gondolta, ha már úgyis arra jár, beköszön az Öreg Irodalomhoz.
       Bekopogott az ajtón, és fülelt. De az Öreg Irodalmat nem hallotta bentről matatni.
       Akkor lenyomta a kilincset.
       Az ajtó kinyílt.
       – Jó napot kívánok! – mondta illedelmesen Pergola Ákos, ám válasz nem érkezett.
       Beljebb merészkedett hát, és becsukta maga mögött az ajtót.
       Szakállas úr aludt a szoba közepén, egy hintaszékben.
       – Jó napot kívánok! – ismételte meg Pergola Ákos a mondatot most már erőteljesebben, és köhintett is kettőt vagy hármat, nem látszott jól, takarta.
        A szakállas úr meg se mozdult a hintaszékben.
       Ekkor az ifjú író megfordult, hogy távozzon.
       De az ajtót nem találta.
       Csak a négy fal volt.
       A falakon pedig rettenetes ellentmondásokat látott. Bekeretezve lógtak, mint a festmények vagy a falitükrök.
       – Jó napot kívánok! – üdvözölte ekkor Pergola Ákost a szakállas úr; felemelte csésze kávéját a padlóról, aztán még azt mondta:
       – Az író férfi, az olvasó nő, a történet a kielégülés. Persze vannak frigid és fehérmájú nők, termékeny és terméketlen férfiak.
       És még hozzátette:
       – Jól jegyezze meg, Pergola Ákos: az igazi írás tanít, nevel és szórakoztat. 
       A végén pedig ott a tanulságos csattanó.








Összes munkatársi tárca:

Kiss László: Valami a fülnek
Szabó Tibor: azonosító: vendég; jelszó: nyugalom
Elek Tibor: Volt neki egy talapalatnyi földje
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű körüljárására képelemzések útján V.
Grecsó Krisztián: Don Quijote ebédel
Erdész Ádám: Egy elfeledett párbeszédről
Kiss László: A harmadik év
Kiss Ottó: Esztergom felett az ég
Szabó Tibor: Nyilatkozat
Elek Tibor: Szabadság(Ir)ód(i)a
Grecsó Krisztián: Kopogós viharsarki jelleg
Gyarmati Gabriella: Kohán György kiállítása
Erdész Ádám: Egy alföldi polgárház kapuja mögött
Elek Tibor: A békési szonettkirály
Szabó Tibor: Rövidítés
Kiss László: Második síelés
Kiss Ottó: Irgalom
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű (...) 5.
Grecsó Krisztián: Tánciskola
Szabó Tibor: Lesszdenziorou
Elek Tibor: Noé bárkája felé
Kiss László: A temetés
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű (...) 4.
Erdész Ádám: 942 kép
Kiss Ottó: A másik ország
Grecsó Krisztián: Családi csomagolás
Szabó Tibor: Alibi
Kiss László: Megtudja a halálhírt
Elek Tibor: Szavak, a magasban
Gyarmati Gabriella: Képzőművészeti kiállítások (...)
Erdész Ádám: Egy szelet közelmúlt
Grecsó Krisztián: Hungarusz-tudat
Szabó Tibor: Valami a télről
Kiss László: Rókázás
Elek Tibor: Siket irodalom?
Gyarmati Gabriella: Kohán és a "szoc. reál"
Erdész Ádám: Gercsó Krisztián: Nagymama ajándékba
Kiss Ottó: Ati és a holdvilág - Esti mese
Szabó Tibor: Testvérek, barátok
Kiss László: Őfelsége pincére
Gyarmati Gabriella: Csernus Tibor festményei először Békés megyében
Erdész Ádám: Bányászlámpa a templomkertben
Elek Tibor: 110 éve született Sinka István
Kiss Ottó: Feszt Berlin
Grecsó Krisztián: Főnökösdi
Kiss László: Fesztkörkép
Elek Tibor: Magyaróra
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű körüljárására képelemzések útján III.
Kiss Ottó: Mondta Feri
Szabó Tibor: Hámori Bianka hiába első
Grecsó Krisztián: Mínusz egy halál
Elek Tibor: Horgász irodalom
Erdész Ádám: Kolozsvártól Szegedig
Kiss Ottó: Nyári medveségek
Szabó Tibor: Fenekező angyalozás - eredményesen
Kiss László: A térképnek háttal
Grecsó Krisztián: Egy koldus adósa
Elek Tibor: Kívülállás vagy benne levés?
Gyarmati Gabriella: Bohus Zoltánról
Erdész Ádám: Majolenka
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű körüljárására képelemzések útján II.
Kiss Ottó: A giliszta és a kígyó
Szabó Tibor: Tavaszi minden
Kiss László: Első síelés
Grecsó Krisztián: Kerthelyiségre fel!
Elek Tibor: Primum vivere
Gyarmati Gabriella: Munkácsy Csabán és Colpachon
Erdész Ádám: Az ünnep színeváltozásai
Kiss Ottó: Matuzikné Amál berendezi
Szabó Tibor: Lőni a gépen a kékeket
Kiss László: Haza
Grecsó Krisztián:
Farsangi kiskáté
Elek Tibor: Konkrét halál
Erdész Ádám: Derelye és suvikszos csizma
Kiss Ottó: Az elviselhetetlen könnyűségről
Szabó Tibor: Miért kell egyáltalán verset írni?
Kiss László - Trip
Grecsó Krisztián - Hazai ízek
Elek Tibor- Ablak a kortárs magyar irodalomra

2008. szeptember 09.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Versíró pályázatot hirdet a StarbucksÁllami díjak a nemzeti ünnepen – 2020Kárpát Körút 1.0Az Aegon Irodalmi Díj esélyesei
Ütőér
Szív Ernő tárcáiSzálinger Balázs tárcái Sándor Zoltán tárcáiSzabó T. Anna tárcái
Versek
Beck Tamás verseiSzilágyi András verseiPál Dániel Levente: Isten esteNádasdy Ádám versei
Prózák
Márton László: RudiMolnár Lajos: Hülye egy történetKiss Benedek: (Az Élettöredékekből)Tallér Edina: Időzítő
Kritikák
A lélekvándorlás plakátmagányaHazudni magunknak történelmetKis magyar rendszergazdák – Bödőcs Tibor könyvéről Végeláthatatlanul - Nevezd csak szeretetnek
Drámák
Csík Mónika: Az ember tragédiája - Nyolc és feledik színDarvasi László: Karády zárkájaAcsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A Szellemúrnő
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum
Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA