Versek

„mikor egy kiadós / nyári ősz eleji / zápor után / belegázoltál a kocsiút / keréknyomaiban gödreiben / mélyedéseiben fel- / gyülemlett langy esővízbe / gyúrtad dagasztottad / a sarat / mikor szomjasan...

„Majd béke lesz. A hősök majd mesélnek, / de szirénák szaggatják még az éjszakát. / Nevezd meg, Uram, a szelet ki vetette, / s jelöld meg érinthetetlen homlokát.” Vári Fábián László versei a...

„Ifjúságom bűbájos kincse voltál, / szent drágaságaid jó mélyre ástam. / Nem pártfogolt se imádság, se zsoltár, / ha rád gondoltam néha-néha bátran.” Veres Tamás szonettkoszorúja.

„Miért rakják az égig / zöld tornyukat a fák? / Tudják, vagy csak remélik: / onnét is van tovább?” Simai Mihály versei a legfrissebb Bárkából. Szeretettel köszöntjük a kilencvenéves költőt. Kívánunk...

„imádkozunk a tudósokért, hogy / megelőzzék a kapott idő / terjedelmét.” Farkas Gábor versei a Bárkából. 

„Maradj férfi. Amit a sors rád szab, / fogadd bátran, sőt: akard. / Időd viharában te nem virág vagy, / hanem a kard.” Both Balázs versei a Bárkából. 

„Maga nem érti, nem értheti. / Hiába rajzolja, másként nem tud / megszabadulni az ember / a más nőjétől, csak / ha ellöki magától.” Szilágyi András versei.

„Olykor csak / suttogom, / olykor meg / kiáltom, / tudja meg / mindenki: / enyém vagy, / Mihályom!” Kiss Ottó versei, Kosztolányira emlékezve.

„Még ott rezegsz fényben, homályban, és mozog / a meglendített tárgyakban az alkatod, / még enni kér a tányér, fazék, ostoba / játékot űz velünk múlásod otthona.” Finta Éva versei a Bárka éléről. 

„Így kellene élnünk nekünk is, / már hatalmas hagymákkal a földbe / dagadva, emberi fogyasztásra eleve / alkalmatlanul, csak tekintettel / fogyaszthatóan, gyomorkeserűen.” Csabay-Tóth Bálint...