Versek

„Gyengéd újra a táj, tágul a tér, bizony / boldogasszonyi föld ez, s kikopott egén / már nem perzsel a nap, futnak az ördögök, / emlékezz, Ataisz felett.” Bánkövi Dorottya versei a Bárkából. 

„Az idő mindig segít. Ajtót festeni a kép közepébe, / akkor is, ha nem látszik. Csak várakozni kell a kép előtt, / a látvánnyal szemtől szemben, miközben lassan / helyükre kerülnek a részletek.” Jász...

„ebben az örökös esőben / széttolódnak az irányok / Ha nem megy sehova / akkor sincs már ott / ahol maradni akart / Ha nem biztos / a holvan / hogyan lehetne / bizonyossága arra / hogy van” – A...

„Csak a gazdag asszony szíve kőkemény, / egyedül az nem lágyul meg soha, / bármilyen ékes verssel udvarol, / megtörik rajta Bálint ostroma.” Gömöri György versei a Bárkából. 

„Él valahol egy ajándék. Elhúzott, sárga függöny, ablaküvegen kibámuló, ébredő kisfiú, a szürke reggel horizontján távozó varjakkal. Ajándék, hogy ők repülhetnek, mindenkit elhagynak, ő pedig marad...

„Nem akart elmenni a zártról, pedig folyamatosan balhézott. / Velünk soha, az ápolókkal állandóan. / Több gyógyszert akart. / A napot akarta átaludni és az éjszakát sem tudta. / Vacsorára sonkakrémes...

„a te életed / ha nem zenélsz / egy hajszálon függ / minden / amit a kapitány mond / csak ígéret” – Gyukics Gábor versei a Bárkából. 

„tisztázatlan körülmények között / hozzám vetődött egy / nagy fekete varjú / mintha csakugyan egyúton / hordanánk haza / fakéreg arcunk / a halottasház-felhőket teregető / alkonyon” – Iancu Laura...

„Nem az, aminek látszik / Akkor jön el, mikor nem várjuk / Megmutatja magát, ha nem / agyalunk róla / Kockáztass, de ne tegyél / a sötét lóra” – Dér András versei. 

„És persze a lakótárs izgalma, a későn feltett kérdés, / előfordulhatott volna-e, hogy egy másik este / hozzá csöngetek fel, és ő behív, mert nem kell dolgoznia. / Mostantól itt fogok lakni, szemben a...