(Stekovics Gáspár felvétele)
Elhunyt Dobai Péter
Életének 82. évében, október 3-án elhunyt Dobai Péter József Attila- és Kossuth-díjas író, költő, forgatókönyvíró, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Nevéhez fűződik az 1982-ben Oscar-díjjal jutalmazott Mephisto című játékfilm forgatókönyve. Kivételesen sokműfajú és termékeny szerző volt, költészete, prózái, regényei, esszéi és filmforgatókönyvei intellektuális, filozofikus létszemléletének alkotásai. Dobai Pétert az MMA saját halottjának tekinti.
Dobai Péter 1944. augusztus 12-én született Budapesten. 1963-ban érettségizett az Eötvös József Gimnázium matematika szakos osztályában. Érettségi után három évig a DETERT tengerjáró hajóin dolgozott hajósinasként, matrózként, végül hajókormányosi képesítéssel szerelt le.
1965 és 1970 között az ELTE Bölcsészettudományi Karán olasz nyelv és irodalom, valamint filozófia és általános nyelvészet szakon tanári diplomát szerzett.
Az egyetemen Zsilka János professzor nyelvfilozófia, jelentéstani előadásai, szemináriumai hatására kezdte vizsgálni, hogy miként ragadható meg a nyelvben az emberi gondolkodás összfolyamata. Emellett nagyban hatott rá Pier Paolo Pasolini olasz filmrendező, akihez hasonlóan a költői-, az epikus- és filmnyelvet egyaránt gyakorolta.
Évfolyamtársa, Bódy Gábor és Magyar Dezső rendező hívta meg a Balázs Béla Stúdióba (BBS), hogy színészként szerepeljen az Agitátorok (1969) című filmben, amit ellenzéki hangvétele, az 1956-ra és a prágai tavaszra vonatkozó dialógusai miatt betiltottak.
A Filmfőigazgatóság ugyanerre a sorsra ítélte a Dobai Péter által rendezett Archaikus torzó (1971) című filmet is, amelynek forgatókönyvírója is volt, az Együtthatókat (1973) – amelynek filmtekercseit részben ellopták a BBS raktárából – és az önéletrajzi ihletésű Anyámat (1975). Az indok általában mindig hasonló volt: a marxista esztétikával, a szocialista renddel vagy erkölccsel szemben kinyilvánított individualizmus. Magyar Dezső ugyancsak kritikus hangvételű történelmi parabolája, a Büntetőexpedíció (1970), amelyben Dobai Péter szerepelt és forgatókönyvírója is volt, különdíjat nyert Oberhausenben.
Nyelvészeti tanulmányaihoz, a BBS-nek írt forgatókönyveihez és a korai novellákhoz szorosan kapcsolódott a Kilovaglás egy őszi erődből (1973) című első verseskötete, amely pályakezdő költeményeinek gyűjteménye.
Első novelláskötete a Játék a szobákkal (1976) főhősei általában önellentmondásba bonyolódó, tékozló értelmiségi férfiak voltak. A Hazám a városban című ciklusban Dobai Péter a budapesti köztereket dokumentálta fotográfus módjára, képcentrikus leírásokkal és kortörténeti információval. Személyes emlékei prózai „tükörcserepeiből” szerkesztette meg az 1964 – Sziget (1977) című könyvet, első regénye, a Csontmolnárok 1974-ben jelent meg.
Az 1982-es Vadon című nagyregénye 1859-ben játszódik, a regény második részét András Ferenc rendező 1988-ban megfilmesítette. Dobai Péter közreműködött Huszárik Zoltán Csontváry és Bódy Gábor Psyché című filmjének megírásában. Vajda János alakja sokszor visszatért költészetében.
Dobai Péter a Mephistó című film forgatókönyvéért 1981-ben Cannes-ban megkapta Az év legjobb forgatókönyve díjat, 1982-ben pedig Cinema Narrativa-díjjal ismerték el Agrigentóban.
Nemzetközi koprodukcióban is részt vett köztük, Der Verdacht (1985) vagy a Rembrandt van Rijn (1992) és a Budavár visszavívása: A. D. 1686 (1986) című alkotásokban.
Dobai Péter egyik főműve A birodalom ezredese (1985) című nagyregény volt, az író közreműködött Szabó István Redl ezredes című filmjének forgatókönyvének írásában is, majd közösen dolgozotak a Hanussen (1988) című filmben is.
Megvalósulatlan forgatókönyvei közül a Sára Sándor rendezőnek írt Amrita Sher-Gil és az András Ferencnek szánt Magyar kereszt az MMA Kiadó gondozásában jelent meg.
A forgatókönyvírás gyakorlata, Pier Paolo Pasolini életműve és halála, a mozgókép lingvisztikus megközelítése egyik visszatérő témája maradt Dobai Péternek. Az ezen témakörökben folyóiratokban korábban publikált munkáit az Angyali agresszió (2002) című kötetében válogatta csokorba.
2010-ben jelent meg Latin lélegzet című tematikus kötete, 2014-ben Belvedere című könyve, utolsó megjelent kötete a Voltam élni (2017) című versválogatás.
Dobai Péterről 2016-ban jelent meg Morsányi Bernadett monográfiája Egyedül szembejövet – Dobai Péter (és) művészete címmel, míg Bedecs László kismonográfiája 2024-ben látott napvilágot.
Dobai Péter 1976-ban József Attila-, 1990-ben Balázs Béla- díjat kapott, 2000-ben megkapta Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjat, 2004-ben Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. 2014-ben Kossuth-díjat kapott kimagasló színvonalú költői, regény- és forgatókönyvírói tevékenysége elismeréseként, míg 2014-ben a Nemzet művésze címmel tüntették ki. 2019-ben a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) tagjává választották, 2022-ben magyar irodalom kategóriában Prima Primissima Díjat kapott.
(MTI)
