Hírek

Aranykönyv-díjak

libri_aranyknyvHegyi Barbara, Müller Péter, Molnár Ferenc, Szabó Magda és Frei Tamás művei lettek a magyar győztesek

Bővebben...

Ilia Mihály rovata

Vári Fábián László kötetéről

"A könyv egyik legszínesebb, legszebb és néha megható része, hogy a szerző nemzetiségi sorstáraival van, akikkel néha szolidaritás alakul ki, önvédelem, egymás nehéz sorsának megérté...
Bővebben...

Görgey Gábor verseiről

„A kötetben található versek nagyobb részének az elmúlás a tárgya" - Ilia Mihály olvasónaplója az Alkatrészhullás / 2005-2009 című kötetről ...
Bővebben...

Lanczkor Gábor prózájáról

"A történetben mindvégig valami titok lappang, ezt nem csak a sztori, hanem a stílus is érzékelteti" (Ilia Mihály A mindennapit ma című könyvről) ...
Bővebben...

Rónay László beszélgetőkönyvéről

„Egy 20. századi magyar tudós intellektuális fejlődésének története ez a kis interjúkötet”  -  Ilia Mihály Rónay László „beszélgető-könyvéről” ...
Bővebben...

Déry Tibor balatonfüredi évei

Ilia Mihály új, olvasónapló jellegű jegyzetsorozatának következő könyvtárgya  Botka Ferenc Déry Tibor balatonfüredi éveit feldolgozó kötetete: "ha a boldogságot egy tájjal akarnám...
Bővebben...

Bejelentkezés



Tárca

Hartay Csaba tárcája

„Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium" ...
Bővebben...

Orcsik Roland tárcája

„A szerelő kivette az akkumulátort és azóta nem tudok életet lehelni a rádióba. tudom a kódot, de valamit rosszul csinálok. Nagymama vagyok, ehhez mérten kérem a kedves és érthető!!! s...
Bővebben...

Benedek Szabolcs tárcája

„Amikor megláttam a Batthyány-örökmécsesnél, megörültem, mert évek óta nem találkoztunk. Nem tudtam, mi van vele. Valójában sose tudtam." (tárca Hazai Attiláról) ...
Bővebben...

Poós Zoltán tárcája

„arról ábrándozott, hogy felpakolja az IFA-ra a Marshallt, maga mellé ülteti a Fender Statót, és elmegy a haverjaival fellépni Békéscsabára, a Téglába, vagy azon is túl, Tokióba, a Bu...
Bővebben...

Király Levente tárcája

„ilyenkor rendszerint kiabálni kezdett, hogy nem érti, miért épp egy teljesen bekattant asztrofizikust adtak mellé, aki abban hisz, hogy a Napon élet van, és hogy a fény az ő kisugárzásuk...
Bővebben...

Helyszíni tudósítások

Workaholic

„A narkós, az narkós marad, mondja Viktor, a kísértés örök, de igyekszem ellenállni" (Tóth Kata Kubiszyn Viktor békéscsabai könyvbemutatójáról) ...
Bővebben...

Térey könyvbemutatója

„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról) ...
Bővebben...

Nem szabad feledni

Soltész Márton helyszíni tudósítása a Nagy Gáspár-emlékkonferenciáról, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg május 17-én ...
Bővebben...

Szépirodalom és közélet

„a várakozás nagyságával, eufóriájával nem volt összhangban a rákövetkező több mint kijózanodás" (Farkas Wellmann Éva tudósítása Ács Margit békéscsabai estjéről) ...
Bővebben...

Itt a tavasz

Akkor csak úgy lazán, OJD-sen - ejszen vóna egy áthidaló megoldás. Nagy Hajnal Csilla helyszíni tudósítása a Szépírók Társasága tavaszi Ir(T)ás táboráról ...
Bővebben...

Hírcsatorna

Köszönjük

 

Statisztikák

Tartalom találatai : 7001136

Támogatóink

 

 

bekesmegyehu



nka



bekescsabahu

A FEKETE MIKULÁS PDF Nyomtatás E-mail






Kiss Ottó
A FEKETE MIKULÁS




Tavasszal sehol egy Mikulás. Mondjuk, nem is csoda, meggyulladnának abban a jó meleg télikabátban. Direkt hidegre lett tervezve, hófúvásra, jeges szélre, rénszarvasos szánra. Plusz a csuklya ugye, hogy ha száguldáskor csapódna bele a hókristály az adott Mikulás arcába, egyszerűen csak elfordítsa a fejét, és máris védve van pirospozsga ellen. Hogy élvezzék az előnyöket, szinte mindig csak hidegben mozognak. Nyáron ritkán látni Mikulást, decemberben viszont elszaporodik az úgynevezett téli vagy klasszikus fajta. Mindenütt nyüzsögnek, birtokba veszik az utcákat, tereket, kapualjakat, sehol nem lehet tőlük férni.
Nálunk, a faluban is hasonló a helyzet. Persze itt a legtöbb Mikulás a kocsma körül szöszmötöl, kerékpárt illeszt a tárolóba, kabátujjat hajt fölfelé, hogy pulttámasztáskor ne legyen sörös a fehér prém, vagy csuklyát dob a hátára lazán, hogy amikor majd hajítja be a szájába a féldecit, nehogy leverjen valamit a fejével. Azt, hogy kocsmába járnak, a faluban senki sem ítéli el, és senki sem csodálkozik rajta, hiszen a vegyesboltot és a templomot leszámítva mifelénk csak ez a hely nyilvános. Na jó, ott van még a kultúrház, de azt meg nem fűtik.
Hideg téli napokon a kocsmába gyűlik a Mikulás-nép, sok csúnya, szakállas ember piros-fehér kabátban. Csak egyetlen egy van, aki sose megy közéjük, és más helyeken is ritkán látni, de ennek meg fekete a kabátja. Sőt, nemcsak a kabátja fekete, mindene fekete. Fekete a sapkája, fekete a csuklyája, fekete a kesztyűje, a nadrágja, a csizmája, fekete a szeme, a szája, a körme, a füle, még a nyelve is fekete.
Ő a fekete mikulás.
Szentpéteri tanító szerint, aki negyven éve kutat ez ügyben, a fekete mikulás először a tizenharmadik század derekán tűnt fel a faluban. Farsang Lajos, aki valamikor nyomdász volt, ehhez hozzá szokta tenni, hogy eredetileg a fekete mikulás is színesben látta meg a napvilágot, kék szemmel, tekintélyes szakállal, piros-fehér kabátban, ám amikor nyomtatásba került – négy és fél évszázaddal Gutenberg után, de még a monarchiában –, a megrendelőnek nem volt pénze színes nyomásra, így lett belőle fekete mikulás. A vegyesboltos Kármánné szerint ez baromság, a fekete mikulás azonos Ónod Karcsi nyugalmazott kéményseprővel, és ez holtbiztos, mert a Karcsi minden év decemberében megjelenik nála a vegyesboltban, hogy két zacskó Negrót vásároljon, máskor nem is hozat fekete cukrot, mi a fenének, a gyerekek nem veszik.
Hogy melyik változat igaz, egyelőre nem tudni, csak annyi biztos – és ebben valamennyi fél egyetért –, hogy a fekete mikulás nevét csupa kisbetűvel kell leírni, mint egykoron a Nemecsek Ernőét vagy a plébánosét tavaly február óta, amikor (az egyházkerületben először) e-mailen is felvette a kapcsolatot a hívőkkel.
Teljes az egyetértés abban is, hogy a fekete mikulásnak nincsen szánja, buszon közlekedik, vagy biciklin, amikor nem csúszik az aszfalt. Ilyenkor büszke tartással ül a fekete nyeregben, egyenletes ritmusban hajtja fekete lábával a fekete pedált, és mosolyog, fekete ajka közül kivillan fekete fogsora, körbetekint az utca népén, és sugárzó arccal bólogat, mintha csak azt mondaná: látjátok, nem csúszik!
Persze a száraz aszfalt ritka adomány a téli hónapokban. A fekete mikulást tavaly decemberben is a buszon látták, illetve előbb a falu két buszmegállójának egyikében, a nagy diófánál, ahol még akkor is fékez a távolsági járat, ha nincsen felszálló. Állítólag Harangi Zoli, a fodrász négyéves kisfia találkozott is vele.
Mit iszol, bácsi, mesélte később az öreg Harangi a történetet a kocsmában.
Fagyállót, válaszolta a fekete mikulás. Amúgy hogy vagy, fiam?
Jól, mondta Harangi Zoli. A medve is fagyállót iszik?
Persze, ledönti a fagyállót a torkán, aztán tavaszig annyi.
Később, két feles és három sör után Farsang Lajos volt nyomdász autentikus forrásra hivatkozva kiszínezte kicsit a történetet. Megesküdött rá, hogy beszélt azzal a városi asszonnyal, aki néhány perccel azt követően, hogy Harangi Zoli találkozott vele, maga is látta a fekete mikulást.
És nem is csak hogy látta, emelte fel kissé a hangját Farsang Lajos a kocsmában, hanem, kevés ideig ugyan, de utazott is a fekete mikulással.
A következő történt, kezdte a volt nyomdász, és újabb sörért intett.
A távolsági járat, rajta a városi asszony, tízperces késéssel ért a nagy diófához. A sofőr hirtelen fékezett, az asszony látta, ahogy a megállóban ácsorgó férfi fekete arcába négy-ötliternyi hólé fröccsen. Az ácsorgó ember fekete fejét kedvetlenül csóválva, már-már lengetve szállt fel a hátsó lépcsőn. A jármű induláskor erőset rándult, a lefröcskölt férfinak azonban gyakorlott mozdulattal sikerült megkapaszkodnia a jegylyukasztó szerkezetben, ám amikor az leszakadt, szerencsétlenségére nekicsapódott az oldalsó üvegablaknak.
A fekete mikulást azonban kemény fából faragták, emelte fel Farsang Lajos a hangját. Aztán kicsit halkabban hozzátette: a megpróbáltatások ellenére végig unott arcot vágott, olyan rejtőzködő félét, hogy ne keltsen feltűnést. A városi asszony szerint ugyanis, váltott bizalmas hangnemre Farsang Lajos, kettőjükön kívül ellenőr is utazott a buszon, aki nem sokkal ezután átszellemült tekintettel rángatta elő zsebéből a szalagot, és megindult a fekete mikulás irányába.
Akkor szóltak közbe az égiek, és innen lehet biztosra venni, hogy az az ember a fekete mikulás volt, emelte magasra a teli korsót Farsang Lajos. Amikor ugyanis az ellenőr megindult a jármű hátsó része felé, a busz felsőbb akaratnak engedelmeskedve egy nagyobb mélyedésen száguldott át, így a szalag az ellenőr karja helyett a homlokára került, a fekete mikulás pedig, régi számháborús, azonnal leolvasta.
Azt követően, hogy az ellenőr hanyatt esett, nem történt említésre méltó esemény, törölte le a habot a szájáról a volt nyomdász. A fekete mikulás az éles kanyar ellenére elsőre eltalálta mutatóujjával a zöld jelzőgombot, bár eredetileg nem a vegyesboltnál akart leszállni, csak a városi végállomáson, hiszen nálunk, a faluban, mondta Farsang Lajos, akinek közel másfél éve, karácsonykor halt meg a felesége, ezt tudja mindenki a környéken, nálunk, a faluban, most nem volt dolga. Nem kellett senkinek a kiscsizmájába fekete csomagot tennie, fekete cukorkát vagy fekete csokikát, még fekete virgácsot se, mert ugye a fekete mikulás csak vigasztalni jár, és csak ahhoz, aki decemberben veszíti el az apját vagy az anyját, a húgát vagy a bátyját, esetleg éppen a feleségét.
Ezért is kellene, ölelte meg a korsót a volt nyomdász, ezért is kellene, barátaim, egyszer valakinek csupa színes nagybetűvel kiírnia végre valahová a fekete mikulás nevét.






Kapcsolódó:

Kiss László: Rókázás
Elek Tibor: Siket irodalom?
Gyarmati Gabriella: Kohán és a "szoc. reál"
Erdész Ádám: Norvégok
Gercsó Krisztián: Nagymama ajándékba
Kiss Ottó: Ati és a holdvilág - Esti mese
Szabó Tibor: Testvérek, barátok
Kiss László: Őfelsége pincére
Gyarmati Gabriella: Csernus Tibor festményei először Békés megyében
Erdész Ádám: Bányászlámpa a templomkertben
Elek Tibor: 110 éve született Sinka István
Kiss Ottó: Feszt Berlin
Grecsó Krisztián: Főnökösdi
Kiss László: Fesztkörkép
Elek Tibor: Magyaróra
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű körüljárására képelemzések útján III.
Kiss Ottó: Mondta Feri
Szabó Tibor: Hámori Bianka hiába első
Grecsó Krisztián: Mínusz egy halál
Elek Tibor: Horgász irodalom
Erdész Ádám: Kolozsvártól Szegedig
Kiss Ottó: Nyári medveségek
Szabó Tibor: Fenekező angyalozás - eredményesen
Kiss László: A térképnek háttal
Grecsó Krisztián: Egy koldus adósa
Elek Tibor: Kívülállás vagy benne levés?
Gyarmati Gabriella: Bohus Zoltánról
Erdész Ádám: Majolenka
Gyarmati Gabriella: Kísérlet a Munkácsy-életmű körüljárására képelemzések útján II.
Kiss Ottó: A giliszta és a kígyó
Szabó Tibor: Tavaszi minden
Kiss László: Első síelés
Grecsó Krisztián: Kerthelyiségre fel!
Elek Tibor: Primum vivere
Gyarmati Gabriella: Munkácsy Csabán és Colpachon
Erdész Ádám: Az ünnep színeváltozásai
Kiss Ottó: Matuzikné Amál berendezi
Szabó Tibor: Lőni a gépen a kékeket
Kiss László: Haza
Grecsó Krisztián:
Farsangi kiskáté
Elek Tibor: Konkrét halál
Erdész Ádám: Derelye és suvikszos csizma
Kiss Ottó: Az elviselhetetlen könnyűségről
Szabó Tibor: Miért kell egyáltalán verset írni?
Kiss László - Trip
Grecsó Krisztián - Hazai ízek
Elek Tibor- Ablak a kortárs magyar irodalomra

Főlap

Hozzászólások (0)
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!

 

Frissek

Maros András prózája

"Fogod magad, felteszed a facebook-ra, hogy főztél egy paprikás krumplit, egy órán belül harmincan lájkolják. Ne mondjátok, hogy nem esik jól!" ...
Bővebben...

Magyar Napló-hajó

A Magyar Napló Kiadó ismét megrendezi a hagyományos ünnepi könyvheti városnéző irodalmi hajóutat ...
Bővebben...

Aranykönyv-díjak

Hegyi Barbara, Müller Péter, Molnár Ferenc, Szabó Magda és Frei Tamás művei lettek a magyar győztesek ...
Bővebben...

Falusi Márton verse

„Papír-hősként én is elbuktam, / bedobozolva pincezugban / várom, hogy lelakjam a lakókat, / betűktől szapora vérük poshad." ...
Bővebben...

Workaholic

„A narkós, az narkós marad, mondja Viktor, a kísértés örök, de igyekszem ellenállni" (Tóth Kata Kubiszyn Viktor békéscsabai könyvbemutatójáról) ...
Bővebben...

Nagy László Emléktúra

A Noszlopi SE, a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány és a Magyar Írószövetség idén is megrendezi a Nagy László Emléktúrát ...
Bővebben...

Térey könyvbemutatója

„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról) ...
Bővebben...

Végh Attila versei

A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója

Fodor György olvasó-naplója Nagy Bandó András 575 haikut tartalmazó kötetéről

Bővebben...

David Benatar könyvéről

„a világban jelen lévő emberi szenvedés mérséklését, majd megszüntetését pedig a tudatosan választott kihalásban látja" (Koczka Szilárd írása David Benatar könyvéről, a Better Ne...
Bővebben...

Vatikáni napló

Sztakó Zsolt olvasó-naplója Karol Sidor Vatikánsky dennik (Vatikáni napló) című könyvéről ...
Bővebben...

A viskó

Limpár Ildikó olvasó-naplója William P. Young A viskó című regényéről ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója (összes)

Bene Zoltán Sárközi György könyvéről ...
Bővebben...

Szépirodalom

Maros András prózája

"Fogod magad, felteszed a facebook-ra, hogy főztél egy paprikás krumplit, egy órán belül harmincan lájkolják. Ne mondjátok, hogy nem esik jól!" ...
Bővebben...

Falusi Márton verse

„Papír-hősként én is elbuktam, / bedobozolva pincezugban / várom, hogy lelakjam a lakókat, / betűktől szapora vérük poshad." ...
Bővebben...

Végh Attila versei

A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából ...
Bővebben...

Kürti László versei

Kürti László töredékek, álomrulett, teafilter és telefonszóra című művei, melyek a legfrissebb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg ...
Bővebben...

Győri László versei

Az orosházi származású, Budapesten élő költő Horizont, Rendetlenség és Félhomály című művei a 2012/2-es Bárkából ...
Bővebben...

Színház

Várszínház 49. évad

A Shakespeare-bemutatók mellett többek közt Goldoni-, Székely János- és Erkel Ferenc-művekből, valamint jazz-, blues-, nép- és világzenei programokból válogathat a közönség nyáron Gyu...
Bővebben...

Három új magyar dráma

Farkas Wellmann Éva írása a XVII. Magyar Drámaíró Verseny gálaestjéről, Egressy Zoltán, Garaczi László és Szabó T. Anna darabjainak a bemutatójáról ...
Bővebben...

A drámaverseny cikke

Kihúzták a Magyar Nemzet Hétvége mellékletéből azt a - Rákosi Mátyás életét bemutató kiállításról szóló - cikket, melynek alapján Egressy Zoltánnak, Garaczi Lászlónak és Szabó...
Bővebben...

Niedzielsky Katalin blogja

Niedzielsky Katalin a 3. csapat próbafolyamatáról, Koltay Gábor Szabó T. Anna darabjából készülő rendezéséről ír (a színészek: Fehér Tímea, Gubik Petra, Katkó Ferenc, Kovács Edit, ...
Bővebben...

Tari Sarolta blogja

Tari Sarolta Egressy Zoltán darabjáról ír, melyet Marton László rendez és a 2-es csapat próbál: Csomós Lajos, Gulyás Attila, Kiss Ramóna,  Komáromi Anett, Liszi Melinda és Presits Tamá...
Bővebben...

Megkérdeztük

Szeghalmi Lőrinczet kérdeztük

„a regény elvarratlan szálai is jelzik, hogy a történetben maradt még tartalék" (a Szeghalmi Lőrincz álnéven publikált Levelek az árnyékvilágból című könyv szerzőjével Darvasi Fer...
Bővebben...

Megkérdeztük Fehér Bélát

„Az irodalom végül is komoly játék. Annyira komoly, hogy egy könyvben bármi megtörténhet" (Darvasi Ferenc beszélgetett a Kossuthkifli szerzőjével) ...
Bővebben...

Benedek Szabolcsot kérdeztük

"Nehéz eldönteni, hogy mi a lektűr és mi az úgynevezett magasművészet. Nem látok áthatolhatatlan határokat, sőt talán határokat sem" (Szepesi Dóra beszélgetése A vérgrófról) ...
Bővebben...

Temesi Ferencet kérdeztük

Szepesi Dóra beszélgetése Temesi Ferenc Bartók című könyvéről, amely júniusban, a Könyvhétre fog megjelenni az Alexandra Kiadó gondozásában ...
Bővebben...

Megkérdeztük a drámaírókat

Elek Tibor beszélgetett a XVII. Magyar Drámaíró Verseny résztvevőivel: Egressy Zoltánnal, Garaczi Lászlóval és Szabó T. Annával ...
Bővebben...

Kritika, esszé

A hétköznapok líraisága

„a történetek szereplői és a szereplők mondatai is ismerősek" (Huszár Tamara kritikája Tóth Krisztina Pixel című kisprózakötetéről) ...
Bővebben...

Hamiskártyások

Héjja Julianna Erika „Aki a vak szerencse pajzsa alatt izzadoz..." című tanulmánya, melyben egy az 1830-as években tevékenykedő, gyulai hamiskártyás társaságról ír ...
Bővebben...

Tejmozi

„egyik fő erénye éppen az, hogy nem bántóan kitárulkozó, nem elviselhetetlenül szenvedélyes, ömlengő vagy hatásvadász" (Darvasi Ferenc kritikája Balla D. Károly könyvéről) ...
Bővebben...

Verhovina madarai

„Épp, amikor a legsúlyosabb, legfontosabb szavak, mondatok, gondolatok kaphatnának figyelmet, végeredményben már fölösleges a beszéd" (Tóth Tünde kritikája Bodor Ádám könyvéről) ...
Bővebben...

Felszabadult költészet

Farkas Wellmann Éva kritikája a 2012/2-es Bárkából Lövétei Lázár László Zöld. 12 ecloga című könyvéről, mely az Erdélyi Híradó Kiadónál jelent meg ...
Bővebben...

Beszélgetések

Beszélgetés Géczi Jánossal

„Egy irodalmi ambícióval megáldott vagy megvert ember, aki biológus, rögtön identitászavarokkal találja szemben magát. És értetlenséggel" (Szabó Tibor Benjámin interjúja) ...
Bővebben...

Beszélgetés Oravecz Imrével

„anyámat kifejezetten idegesítette, hogy én olvasok, nem hogy meséket mesélt volna nekem" (a Kossuth-díjas íróval Kiss László beszélgetett) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 20.

„A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája címmel készülök kiadni egy monografikus jellegű tanulmánykötetet" (Németh Zoltán válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 19.

„Négy művészeti monográfiám kézirata feküdt a kiadók asztalán, amiből három meg is jelent" (Banner Zoltán válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 18.

„Ami biztosnak tűnik a pályán: két új verseskötet, a Fáradt kadenciák és A holdtól megvakult kutya. Két színházi bemutató: a Kóbor csillag Debrecenben, a Szamár a templom tetején a ...
Bővebben...

Képzőművészet

Szentendre-Fót

Wehner Tibor beszéde, amely Borgó festőművész dr. Hann Ferenc emlékének szentelt kiállításának a megnyitóján hangzott el Szentendrén ...
Bővebben...

Gnandt János 60

Banner Zoltán beszéde, melyet a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett Gnandt János-kiállítás megnyitóján mondott el ...
Bővebben...

holó Hóbel László képeiről

„holó Hóbel egy olyan világot keres, amely tökéletes áttetsző, amelynek nincs árnyéka. Keresi, még akkor is, ha ilyen nem létezett és vélhetőleg nem is fog" (Szilágyi András írása)...
Bővebben...

Új kiállítás a Jankayban

Szilágyi András írása a hatvanéves Szeverényi Mihály festőművész a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett, ünnepi tárlatáról ...
Bővebben...

Arnóti András kiállításáról

"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...

Utolsó hozzászólások