Ayhan Gökhan
Tanúsítvány
„Az emberi szabadság legyőzendő akadályokat, ellenállásokat, megdöntendő korlátokat, az eredmények túlhaladását, a helyzetek átalakítását feltételezi.”
(Georges Gurvitch: Az emberi szabadság legfontosabb fokozatai)
tisztelt egybegyűltek, csoportba rendeződöttek,
szólítalak titeket, mint kiskorút a sötétség, lépjetek elő
a gyerekkorból egyenként, mint az utolsó ítéletkor
az Úr angyala elé.
szólítalak elsőként, aki a kórházi fürdőszobában
az ütés előtt bevizezted a kezedet.
az első találkozást a gonosszal
az ember soha nem felejti el, s addig nem hiszi el:
a gonosznak emberi körvonalai vannak.
szólítalak másodikként, aki az általános iskolai osztály
előtt megaláztál, megszégyenítettél, mint egy
önmagáról nem tudó, gyenge állatot, térdre
kényszerítettél, pedagógusként
a munkásságodért kitüntetést érdemeltél,
a Földön osztott díj és kitüntetés,
mint egy levegőben maradt pofon, annyit ér.
szólítalak harmadikként, aki bírósági végrehajtóként
el akartad árverezni az anyai örökségem.
az igazság vak, a római jog szent, mint szálló por
a szóróparcellák felett, de létezik csalás és kitekintés,
a gyengébbek kedvéért, a gyengébbek ellenében,
az erősebbekért.
téged szólítalak utoljára, aki egy nőre ráfeküdtél, és
teherbe ejtetted, majd nem vállaltál
felelősséget senkiért-semmiért, apám.
nem látszik, viszont a bűnötök a leghosszabb életű.
én itt vagyok, mint tanúsítvány, és emlékezem.
In memoriam Lakatos Mária
összekoccan két tolókocsi,
mint az engedelmes biliárdgolyók.
megcsikordul a kerék, a tárgyat követi
a kiszolgáltatott hús.
merre tartasz a folyosó posztóján,
egy egyenes labirintusban?
az éjszaka oszlopain pihenő Aszklépiosz
szobra összetörik a szomorú
pszichiátriai osztály súlya alatt.
Vezeték
konyhakéssel nem vágható fel,
ezért a vezetéket erővel tépték ki a falból.
ömlött ki belőle a színes zsinór, mint a hasán elmetszett állatból
a bél.
feküdt a kitépett vezeték a padlón.
én nem haragszom,
négy tenyér takarja az arcom, és mind a négy az enyém.
Megjelent a Bárka 2026/4-es számában.
