Hírek
„Az elmúlt években a Harry Potter-láz új színezetet adott az ifjúsági könyvek piacának" az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet közleménye szerint
|
|
Bővebben... |
Ilia Mihály rovata
Vári Fábián László kötetéről
"A könyv egyik legszínesebb, legszebb és néha megható része, hogy a szerző nemzetiségi sorstáraival van, akikkel néha szolidaritás alakul ki, önvédelem, egymás nehéz sorsának megérté...
Bővebben...
Görgey Gábor verseiről
„A kötetben található versek nagyobb részének az elmúlás a tárgya" - Ilia Mihály olvasónaplója az Alkatrészhullás / 2005-2009 című kötetről
...
Bővebben...
Lanczkor Gábor prózájáról
"A történetben mindvégig valami titok lappang, ezt nem csak a sztori, hanem a stílus is érzékelteti" (Ilia Mihály A mindennapit ma című könyvről)
...
Bővebben...
Rónay László beszélgetőkönyvéről
„Egy 20. századi magyar tudós intellektuális fejlődésének története ez a kis interjúkötet” - Ilia Mihály Rónay László „beszélgető-könyvéről”
...
Bővebben...
Déry Tibor balatonfüredi évei
Ilia Mihály új, olvasónapló jellegű jegyzetsorozatának következő könyvtárgya Botka Ferenc Déry Tibor balatonfüredi éveit feldolgozó kötetete: "ha a boldogságot egy tájjal akarnám...
Bővebben...
Tárca
Nagy Zsuka tárcája
„Beszélgettünk. Hogy jók voltunk. Vidéken is van. Irodalom. Meghogy az irodalmárok jobb fejek. Mint a nyelvészek"
...
Bővebben...
Bödőcs Tibor tárcája
„Olvassanak Hrabalt, vagy vásároljanak mosómedvét!!" (a hazai stand-up comedy egyik kiválósága írt Bohumil Hrabal halálának 15. évfordulójára)
...
Bővebben...
Murányi Sándor Olivér írása
„Hűséges férj és mindenkire azonnal rámászó kan - egyszerre. Az egyhelyszínes esküvő évfordulóját átalussza, másnap kanadai kirándulást ígér"
...
Bővebben...
eS Kiss Judit tárcája
„Még néhány megálló és leszállok, kikapcsolom a zenét, csöng a telefonom, a kijelzőn Aajani, a férjem. Mikor érkezem már, még öt perc, mondom. Azért Aajani, hogy ő legyen az első a...
Bővebben...
Becsy András tárcája
„Anya nagyon magas, és amikor mérges, még magasabb lesz, megnő. Érdekes. A kislányom még a csípőjéig sem ér fel"
...
Bővebben...
Helyszíni tudósítások
Egy szál rózsa
Fodor György helyszíni tudósítása Géczi János és Szabó Tibor Benjámin január 30-i békéscsabai beszélgetéséről
...
Bővebben...
Ünnepi Bárka-est
Niedzielsky Katalin helyszíni tudósítása az évértékelő, lapszámbemutató estről, melyen Kiss Judit Ágnes és Fekete Vince kapták meg a folyóirat 2011. évi díját
...
Bővebben...
A túlélők
Farkas Wellmann Éva helyszíni tudósítása a palicsi szimpóziumról, melynek témája Kosztolányi Dezső, Csáth Géza művei és azok kortárs irodalomra gyakorolt hatása volt
...
Bővebben...
Költői portrék
Szakács István Péter tudósítása Bálint Tamás, Farkas Wellmann Éva, Márkus András és Noszlopi Botond közös székelyudvarhelyi könyvbemutatójáról
...
Bővebben...
Székely irodalmi humor
Tóth Kata írt helyszíni tudósítást Fekete Vince, Muszka Sándor és Orbán János Dénes békéscsabai székely estjéről a BárkaOnline-nak
...
Bővebben...
Statisztikák
Tartalom találatai : 6178470
|
Ilia Mihály Danilo Kis magyar író? A kérdés nem provokatív, nem ironikus, nem is akarja még látszólag sem magyar írónak bekebelezni ezt a magyar-zsidó-szerb származású írót, aki a kortárs világirodalomnak a legjelentősebb alakja volt, amíg élt, amíg írt, és bizonyára az is marad a későbbi nemzedékek számára is. De a kérdést néha fölteszik szakmai értekezleteken, konferenciákon, ahol a magyar szakemberek Danilo Kist nem pusztán egy szomszédos nép írójának tartják, nem tekintik olyan írónak, akit a világirodalomból befogadunk és kész. Danilo Kis neve nem csak a szakirodalomban, az irodalomtörténészi szakmában van jelen, hanem a modern magyar irodalom legaktuálisabb szerzőinél is, neve vagy hatása, a műveire való utalások, illetve gyakran a műveiből vett intarziás szövegek is megjelennek. Ez a „viszony” nem volt egyoldalú, Danilo Kis műveiben is jócskán vannak ilyen jelek, nevek, történések és fordulatok, amelyek a szerző magyar irodalmi, történeti, mindközönségesen a magyar életben való jártasságára utalnak, sőt ennél is többre: a buzgó érdeklődésről árulkodnak. Danilo Kis kiváló Ady-fordító volt, Cindori Mária hatalmas bibliográfiájában, mely Ady szerb fogadtatását, fordítását gyűjtötte össze a 20. század elejétől napjainkig, Danilo Kis igen előkelő helyet foglal el. Petri Györgyöt is fordította DK, erről a munkájáról Bányai János írt tanulmányt, jelezvén, hogy a magyar kortársát Kis milyen beleélő együttérzéssel tudta szerbül értelmezni, tagadhatatlanul a rokonság erős azonosulása fedezhető föl a fordításaiban. A belgrádi egyetem fiatal hungarológusa, Marko Csudity külön könyvet írt Danilo Kis magyar „irodalmáról”. Mindezek mellé vegyük figyelembe, hogy Danilo Kis a magyar nyelvet nem csak beszélte, hanem használta is, apjával, magyar íróbarátaival magyarul beszélt, ahogy Radics Viktória első, jelentős, magyarul írott Kis-monográfiájában és a napokban tartott előadásában megírta, a háborús zűrzavarban magyar iskolába járó Kis magyar iskolai dolgozata a nyelv tudatos használatát mutatja. Vajdasági magyar íróktól, irodalmároktól tudjuk, hogy Kis mindig magyarul beszélt velük, sőt néha rákérdezett: jól beszélek még magyarul? (Maurits Ferenc, Bányai János, Bosnyák István, Végel László tanúskodik erről.) Van az irodalomtudománynak egy új, nem régen alakuló ága, amelyik arról beszél, hogy van „areális irodalom”, mely egy terület (nem régió, és nem közigazgatási terület) irodalmát jelenti, az itt élők nemzeti hovatartozásuk nélkül ennek az irodalomnak tárgyai, olvasói, értői. Az írói beszéd ezekhez szól, nem egy nyelv keretében érvényesül, ha fordításon keresztül is, de sok közös élményt örökít meg, így több nyelv, több nép, több nemzeti mítosznak lehet része, az író részese. (Virág Zoltán irodalomtörténész ilyen irányú munkálkodása máris jelzi ennek az irányzatnak a fontosságát.) 2008. október 17-én Szegeden a Grand Caféban (ez egy kulturális központ, művelődési bázis, irodalmi, képzőművészeti és filmes kisugárzó műhely), Erdélyi Ágnes és Mikola Gyöngyi szervezésében – már nem először – Danilo Kis konferencia volt Kis-esszé címmel. A már említett Radics Viktória és Marko Csudity mellett szerepelt még Thomka Beáta irodalomtörténész, Szőke Katalin, Bagi Ibolya szlavisták, KollárÁrpád költő, doktorandusz, Balázs Attila és Forgách András író. Ennek a fölolvasásnak, beszélgetésnek ugyan Danilo Kis az esszéíró volt a tárgya, de olyan gazdag volt a róla szólás, hogy csak akkor lehet ezt érzékelni, ha majd az anyag megjelenik. Az elóadások leszűrhető tanulsága – véleményem szerint – az volt, hogy Danilo Kis ideálisan „areális irodalom” írója, sőt egy pillanatban elhangzott az a két szó is: magyar író. És itt ismétlem, hogy nem kell semmi kisajátításra gondolni, Danilo Kis a magyar irodalomé is, a magyar olvasóé is, műve annyira „nekünk szóló is”, hogy bátran tekinthetjük magyar írónak, aki nem szerb, nem magyar, nem zsidó, hanem mindannyiónk írója. (Igaz, újabban a háború zavaraiban újra föltörő szerb nacionalizmus ki akarja iktatni Danilo Kist a szerb irodalomból, durva támadások indultak meg művei ellen, személye ellen, a magyar irodalomtudomány, kritika jól teszi, ha Danilo Kist védelmébe veszi, magyarországi befogadását szorgosan segíti, mint ahogyan a szegedi Kis-matiné is tette.) Azt, hogy Danilo Kis „magyar író”, nem én találom ki, és nem az „areális irodalom” szakemberei mondogatják, nem ők az elsők. Ebben is, mint annyi másban a magyar titkosszolgálatok III/III-as osztálya. 1986. január 8-án az egyetemi szobámban beszélgettem egy Párizsba induló kollégámmal, akinek Danilo Kisről is szót ejtettem, jelezvén, keresse föl az írót. A lehallgató készülék ezt rögzítette: „hogyha sikerül neki Párizsban összetalálkozni Damjánó Kissel az nagyszerű lenne, mert nagyon okos fickó, mindent ismer rólunk, nagyon jó író. Az ő dolgai azok egészen kiválóak, biztosan meg fog jelenni valamelyik magyar rendezvényen.” 1986. január 15-én „Szigorúan titkos, Különösen fontos” jelzésű iratban értesítik Párizsban a megfelelő személyt (még nevet is írnak, hogy ki az, aki ott az ilyen ügyekben kompetens), hogy „A hazai belső ellenzék szegedi csoportja (ez én lennék) DOROKY személyét (ez meg a Párizsba menő kollégám) a párizsi magyar emigráció irányában pl. Danilo Kiss irányában tervezi hasznosítani.” Tehát eme szigorúan tikos és különösen fontos irat szerint Danilo Kiss párizsi magyar emigráns. Mindig mondom, hogy nem kell kitalálni semmit, minden ki van találva. Az irodalmárok mindenféle esztétikai formációkkal próbálnak magyarázatot lelni Danilo Kis irodalmi helyére, a III/III-as hivatalnok huszárvágással megoldotta a problémát.
Kapcsolódó: Ilia Mihály rovata — Jellemrajz III/III-as módra — Hirdessünk, mert van kinek — Irodalmi ünnep — Találkozás egy emlékkel — Milyen nyelven beszélnek a tápaiak? — Két könyvheti emlék — Sajtótörténet — Tápé a világ közepe — Itt a vége? — "társadalmi veszélyessége jelentős" — "A bejutáshoz valókulcsokkal rendelkezünk" — A vers az, amit mondani kell — Fölvillanásunk egy kis olasz tükörben — Hatvanéves a Tiszatáj —"Háromszéki anekdotika" — Akik elmentek Főlap
|
|
Frissek
Arnóti András kiállításáról
"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...
Drámapályázat
A Békéscsabai Jókai Színház, a Magyar Írószövetség és a Bárka folyóirat egyfelvonásos drámapályázatára tíz nappal a meghirdetése után már tíz egyfelvonásos mű beérkezett a sz...
Bővebben...
Trendi lett az olvasás?
„Az elmúlt években a Harry Potter-láz új színezetet adott az ifjúsági könyvek piacának" az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet közleménye szerint
...
Bővebben...
Csehy Zoltán versei
A krummbachtali fürdő, a Nagyapámék, a Boszorkány, a Néha és a Vízi nimfák című versek a legújabb, 2012/1-es Bárkából
...
Bővebben...
Nagy Zsuka tárcája
„Beszélgettünk. Hogy jók voltunk. Vidéken is van. Irodalom. Meghogy az irodalmárok jobb fejek. Mint a nyelvészek"
...
Bővebben...
Kukorelly Endrét kérdeztük
„Azt hiszem, nem kell sokat írni, de amit csinálsz, csináld meg a legjobban. Legalábbis próbálkozz" (Huszár Tamara beszélgetése a Reggel az egyik istennő című kötetről)
...
Bővebben...
Gion Nándor pályázat
A szenttamási Gion Nándor-emlékház és az újvidéki Fórum Könyvkiadó közös pályázatot hirdetett novella, regény, ifjúsági regény írására, illetve Gion műveinek szerb nyelvű fordí...
Bővebben...
Acsai Roland kötetéről
„a kötetbeli utazás is felfogható egyfajta tapasztalatszerzési, önismereti útnak, melynek célja az énhez való megérkezés" (Szántó Magdolna a Hajnali kút című verseskönyvről)
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója
„a siker-receptúra szótagra pontos alkalma-zásáról van szó" (Lovász Andrea Berg Judit Két kis dínó a zsírkréta korban című könyvéről írt)
|
|
Bővebben... |
A tisztelt ház
„Soha jobbkor levenni a könyvespolcról Mikszáth Kálmán kötetét, mint most, hogy kiderült, nem létezik magyar politikai költészet, tehát van" (Kiss László A tisztelt ház című kötetr...
Bővebben...
Háyland
„Van egy ország, egy vidék: könyvben létezik csak" (Jenei Gyula Háy János Háyland című kötetéről)
...
Bővebben...
A kis kavics
„fennáll a veszély, hogy a regény a kiválóan kidolgozott részek ellenére darabjaira és alkotóelemeire esik szét" (Zólya Andrea Csilla Lovas Ildikó A kis kavics című regényéről)
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója (összes)
Szépirodalom
Csehy Zoltán versei
A krummbachtali fürdő, a Nagyapámék, a Boszorkány, a Néha és a Vízi nimfák című versek a legújabb, 2012/1-es Bárkából
...
Bővebben...
Géczi János versei
A Fekete holló száll a szemében, a Nem marad más és a Tudom című költemények, melyek a legújabb, 2012/1-es Bárkában láttak napvilágot
...
Bővebben...
Balla D. Károly versei
„egy költőt látsz csupán, a friss sarat dagasztja / - őszön mereng, s a mélybe húzza le az ág"; a kárpátaljai költő Merengtél őszön és Régi mondat, régi tánc, régi képlet cím...
Bővebben...
Ünnepi szövegek
Fodor György, Becsy András, Kőszegi Barta Kálmán, Csapody Kinga, Banner Zoltán és Nagy Mihály Tibor a 2011-es Magyar Kultúra Napjára írott szövegei
...
Bővebben...
Ungvári László Zsolt versei
A sepsiszentgyörgyi költő Csontig átvilágít, Percekként a hangyák és Ezeréves csigaházként című művei a Napóra ciklusból
...
Bővebben...
Színház
Sebzettség
A tizedik alkalommal megrendezett, külföldi és magyar előadásokat is felvonultató Kortárs Drámafesztiválról Varga Anikó írt beszámolót
...
Bővebben...
Gyulai Várszínház 48. évad
Varga Anikó tanulmánya a Gyulai Várszínház 2011-es nyári előadásairól, amely a legújabb, 2011/5-ös Bárkában jelent meg
...
Bővebben...
Színházi töprengések
„A békéscsabai dramaturg, mint a buta, műveletlen és tehetségtelen színházi ember szinonimája (...), nem csak bántó és aljas, hanem ízléstelen is"
...
Bővebben...
Évadnyitó a Jókaiban
A Monte Cristo grófja, a Négy évszak, Az öreg hölgy látogatása, a Bolha a fülbe és a Varázsfuvola című darab is szerepel a Békés Megyei Jókai Színház 2011/2012-es programjában
...
Bővebben...
Az imposztor
Varga Anikó kritikája Spiró György darabjáról, melyet Árkosi Árpád rendezett meg Kovács Lajos főszereplésével a Gyulai Várszínházban
...
Bővebben...
Megkérdeztük
Kukorelly Endrét kérdeztük
„Azt hiszem, nem kell sokat írni, de amit csinálsz, csináld meg a legjobban. Legalábbis próbálkozz" (Huszár Tamara beszélgetése a Reggel az egyik istennő című kötetről)
...
Bővebben...
Megkérdeztük Potozky Lászlót
Darvasi Ferenc beszélgetett a fiatal erdélyi prózaíróval, akinek 2011-ben jelent meg első novelláskötete Áradás címmel
...
Bővebben...
Megkérdeztük Bodor Ádámot
„Filmen egyelőre azért nem látnám szívesen, mert bennem még mindig nagyon élénken él ennek a kitalált tájnak a képe" (Tóth Tünde beszélgetése a Verhovina madarairól)
...
Bővebben...
Megkérdeztük Kálmán Gábort
A beszélgetés apropóját a szerző első, Nova című regénye adta, mely nemrég jelent meg a Kalligramnál (Darvasi Ferenc beszélgetése)
...
Bővebben...
G. István Lászlót kérdeztük
„Épp úgy előfordul becketti ütődött monológ, mint hétköznapi-sivár kelet-európai szcenika vagy mai hangra áthangszerelt Füst Milán-os borongás" (Szepesi Dóra interjúja a Választóv...
Bővebben...
Kritika, esszé
Acsai Roland kötetéről
„a kötetbeli utazás is felfogható egyfajta tapasztalatszerzési, önismereti útnak, melynek célja az énhez való megérkezés" (Szántó Magdolna a Hajnali kút című verseskönyvről)
...
Bővebben...
"Xavier"
Papp István írt tanulmányt róla, hogyan figyelte meg Kovács Imrét, a Néma forradalom szerzőjét a magyar politikai rendőrség
...
Bővebben...
Ilia Mihály írása
„Az egykori BM III/III-as és más osztályainak rám vonatkozó jelentéseiből közöltem már a Bárkában és Korunkban néhány részletet (...), most egy összefoglaló jelentést közlök itt...
Bővebben...
Három lírakötetről
Molnár Illés kritikája Magyari Andrea sztori, Lázár Bence András A teraszról nézni végig és Szőllősi Mátyás Aktív kórterem című könyvéről
...
Bővebben...
Nagy Koppány Zsoltról
„cseles, rendhagyó regényről van szó" (Szakács István Péter kritikája az Amelyben Ekler Ágostra - emlékezünk című könyvről)
...
Bővebben...
Beszélgetések
Bárka-körkérdés 20.
„A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája címmel készülök kiadni egy monografikus jellegű tanulmánykötetet" (Németh Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 19.
„Négy művészeti monográfiám kézirata feküdt a kiadók asztalán, amiből három meg is jelent" (Banner Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 18.
„Ami biztosnak tűnik a pályán: két új verseskötet, a Fáradt kadenciák és A holdtól megvakult kutya. Két színházi bemutató: a Kóbor csillag Debrecenben, a Szamár a templom tetején a ...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 17.
„Nagy kihívás volt az Élet és Irodalom egyik állandó tárcaírójának lenni. Mintha egy nagy elbeszélés díszletein dolgoztam volna egy éven keresztül" (Kiss László válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 16.
„két kötet[em] jelenhet meg: egy forráskiadvány a történész Márki Sándor naplóiból, s bízom abban, hogy lassan lezárhatom a régóta készülő Kner-monográfiámat is" (Erdész Ádám ...
Bővebben...
Képzőművészet
Arnóti András kiállításáról
"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...
Fajó János művészetéről
Banner Zoltán megnyitószövegének kiegészített és szerkesztett változata, melyet Fajó békéscsabai kiállításán, a Munkácsy Mihály Múzeumban mondott el
...
Bővebben...
Farkas Zsuzsa képgrafikáiról
„Képekben, látványos történetekkel mesél és játszani tanít minden gyermeket és felnőttet" (Grasl Bernadett esszéje a békéscsabai Jankay Galériában kiállított anyagról)
...
Bővebben...
Baji Miklós Zoltánról
Szombathy Bálint beszéde, melyet Baji Miklós Zoltán Csillagpor a folyosóról című békéscsabai kiállításának megnyitóján mondott el
...
Bővebben...
Interjú Baji Miklós Zoltánnal
Szombathy Bálint beszélgetése Baji Miklós Zoltán képzőművésszel, aki december 2-án töltötte be az ötvenedik életévét
...
Bővebben...
|
Például a Variációk közép-európai témákra c. esszéjében ezt írja: ťA lengyel Kusniewiczet (1904) vagy a magyar Esterházy Pétert (1950) olvasva miért ismerem fel bennük, a kifejezésmódjukban ahhoz a bizonyos "közép-európai költészethez" való tartozásukat, miért érzem őket közel magamhoz? És mi az a hang, miféle vibráció ez, ami egy művet e költészet mágnesterébe állít? Ez mindenekfelett a kultúra immanens jelenléte, allúziók, reminiszcenciák és a teljes európai örökségből vett idézetek képében, a mű tudatossága, ami nem ront a spontaneitáson, egyensúlyozás az ironikus pátosz és a lírai távolságtartás között.
Ezzel Danilo Kis pontos "látleletét" adta saját "arealitásának", s egyben az irodalmi Közép-Európa flórájának és faunájának is, s mintegy mellékesen arra is utalt, hogy KE "areája" tkp. Európából szakadt ki, s mint irodalom is Európának a sajátos megidézése, valamiféle ironikus alakmása, időnként szinte paródiája.
Ez pedig azt a kérdést veti föl, h...