Versek
„Utálom, hogy bármennyit iszol belőle, / a méregpohár neked mindig félig teli, / ami nem csoda: odabent a húsod még / mindig ugyanaz a régi füves tréningeli”. Csider István Zoltán slamjei.
„Volt egy úr, lakhelye Siena. / A nője mart, mint egy hiéna. / Nem voltak haragba′, / S tőből leharapta. / Csak később tűnt fel a hiánya.” Kiss Judit Ágnes humoros-pajzán limerickjei a Bárkából.
„Kerítést raknod / mandulafád köré minek? / Hajnalban elröpül a rigókkal. / Termését szabadon hozza meg.” Kodolányi Gyula japános versei a Bárkából.
„de könnyű lesz bronzból a fátyol, / a csipke, a faág, a hegedű, / s egy bronzba vésett madárszárnyon / fel-felfénylik a mennyei derű” - Markó Béla verse Gyarmathy János műveihez, melyekből ma nyílik...
„Tudjátok-e, mitől / vagyok ilyen sármos? / Elárulom mindjárt, / nagyon tanulságos. // Elárulom azt is, / hogyan lettem erdész / – magam szedtem rímbe, / azért ilyen elmés. / Azt is megtudjátok, /...
„Ne akarj semmit. És mondataid / fölszikráznak a napviharban. / Sistergő szavak ütik át a vásznat.” Filip Tamás versei a Bárkából.
„Mit rád adott a földi ittlét, / gyűretlenül s mielőbb vedd le. / Esetleges, ki merre, mit lép – / ne válaszolj a gyűlöletre.” Farkas Wellmann Éva két verse a Bárkából.
„S útközben mi vár? / Ne kapcsolj most villanyt, mert elégek... / Tényleg igaz, hogy elmúlt a nyár? / köröznek bennem lázas fecskeévek.” Turai Laura versei a Bárkából.
„Mint aki a színek közé esett, / és most körben mindent összetarkál, / felhősre festi fönt a kék eget, / tigriscsíkosra itt lent a macskát.” Varga Imre versei a Bárkából.
„de a kiszakadni még- / sem ez, valamiből nem valamivé / lenni, még ha illenél is, mint falba a lepke, / hanem ebbe az egészbe ivódni, ami más- / felől jelen folyton.” Demus Gábor versei a Bárkából.
