Versek

 

 Simek_Val__ria_m__ret.jpg

 

Simek Valéria

 

Itt élsz

 

Venyigék vad ropogása,
lángja versenyt repül a
kurjongatás visszhangjával.
Nézed a tovaszárnyaló
madárrajt. Felhőktől
roskad az ég, szemedben
már a havazás.
Széttört táj susog.
Itt élsz egy helyben,
kiharcoltad magadnak.
Nem futsz el az elmordult
szavaktól. A füst szürke
kendőbe von, betakar.
Cinkos mosoly ül szád
szögletén. Felnyerít egy
árnyék. A föld rothadó,
nehéz szagát érezni.
Melléd szegődtem,
morzsányi létem a
tiéd, remény áramlik
ereimben. Múltunk
eggyé változott.

 

Őszt tördelő

 

Lakatodon éji csönd,
szétbujdosó álom.
Lehunyt  szemed alatt
érik a szőlő, alma.
Az őszt tördelő szél
egymás felé fúj bennünket.
Vacogva liheg, támad a
gyönge növényre.
Sárgulva, pirosodó koldus-
ajkával nekivág a hegyoldalnak,
párás orrlyukkal fújtat,
a nyár szemfényvesztését
leplezi. Rabló idő…
Hajlékunk fakó falán
csöndes  eső kopogtat.

 

Elsiet

 

Téged hoz az új nap.
Embertől emberig várakozom
ünnepélyes komolysággal.
Neked ajándékozom ezt
az időt, önmagamból,
amíg várlak, s a percek
elsietnek mellettünk.

 

Megjelent a Bárka 2018/3-as számában.


Főoldal

2018. július 23.
Kiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcáiCsík Mónika tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Molnár Lajos verseiGéczi János verseiZalán Tibor verseiGergely Ágnes: Az ausztriai lépcsősor
Haász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalanKötter Tamás: Izgalmas életek
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png