Sütő Csaba András
felfüstöl
egy kert sosem késik el. körbekerítették. tartós álom azoknak, akik szemükbe takart zöld villanásokkal úgy vélték, mindez megszelídíthető. drót és beton jelzi a mohóság, a lehetőségek szűk határát. belebont a vegetációba az átnyúló ágak hosszú sora. itt is, ott is potyog a gyümölcs, puffannak a héjuk mögötti zsenge hússal az érett cseresznye- és meggyalakulatok. egyszerű, édes, átkozott gravitáció. reggeli torna, cefrevilág. felemelt kéziszerszám, a szélén rozsda, élbe vékonyodik az acél, a simára csiszolt nyeleken felfüstöl az odaszáradt sár. ásó. gereble. kapa. volt hová merülni, van hol vájkálnia. a törött, csámpás vödrökből kandikál a gaz. a perjeszár a földre visszahull, az eső visszamossa. elégedettséget, új fájdalmat így teremt. rezgő, erős szárú szőlőlevelek. letépett hónaljhajtás. drótra gabalyodó kacsok. gyalogtőke, lépés lépés után. bodzával vetekedő fürtkezdemény.
sláger helyett
a füst elszáll, az írás itt marad. akár régi nótában veretesnek szántott sor. el van boronálva. az összevágott dohánylevelek izzanak, cakkosan ég a papír.
kerozin
gatyába a pertlit, tűvel, szúrás, húzás, a slagot a kertben úgy rángatja körül. nehéz, sáros, vizes. tekeredik. slank, üreges testben mennyi súly. eltörli a reggeli vándor az éjszaka apró, képtelen nyomait. hártyásra égő csiganyál. benzin a tankban, kanna a csomagtartóban. kerozinsávok az égen. röpködünk.
földmunka
két szürke betontábla között zöld csíkká érik a fű csomója és a gazok eltervezetlen szívóssága. a korai örömöt stafétával váltja a huroló bosszúsága, a repedéseket tépkedő kéz. elmerülnek az ujjak a zöld forgatagban, csúszik a kézfej a betonon, töredezik, beszakad a köröm. az összegörbült ujjak a gyökérhez furakodnak. szétnyíló föld, fehér, szakadó gyökerek. égre emelt tekintet, a szomszédban földmunka, markolókanál.
rétes
az asztal, nyújtás után: a töltelék meggy, rászórva meggy és mák, tök és mák, alma és mák. a porcelánon átütő almapép. túrórögök. nyitott gázpalack. az álarc a padláson bevert szögön lóg, a szimatszatyorban egymás mellé zsúfolódva damil, ólom, műanyagdobozban egymásba gabalyodva a blinkerek. konyha, veranda egymásba nyitva, nyárra levettük az ajtót.
Megjelent a Bárka 2018/4-es számában.