Hírek
A Fiatal Írók Szövetsége kötetnyi terjedelmű lírai és prózai kéziratokat vár 35 év alatti szerzőktől április 15-ig
|
|
Bővebben... |
Ilia Mihály rovata
Vári Fábián László kötetéről
"A könyv egyik legszínesebb, legszebb és néha megható része, hogy a szerző nemzetiségi sorstáraival van, akikkel néha szolidaritás alakul ki, önvédelem, egymás nehéz sorsának megérté...
Bővebben...
Görgey Gábor verseiről
„A kötetben található versek nagyobb részének az elmúlás a tárgya" - Ilia Mihály olvasónaplója az Alkatrészhullás / 2005-2009 című kötetről
...
Bővebben...
Lanczkor Gábor prózájáról
"A történetben mindvégig valami titok lappang, ezt nem csak a sztori, hanem a stílus is érzékelteti" (Ilia Mihály A mindennapit ma című könyvről)
...
Bővebben...
Rónay László beszélgetőkönyvéről
„Egy 20. századi magyar tudós intellektuális fejlődésének története ez a kis interjúkötet” - Ilia Mihály Rónay László „beszélgető-könyvéről”
...
Bővebben...
Déry Tibor balatonfüredi évei
Ilia Mihály új, olvasónapló jellegű jegyzetsorozatának következő könyvtárgya Botka Ferenc Déry Tibor balatonfüredi éveit feldolgozó kötetete: "ha a boldogságot egy tájjal akarnám...
Bővebben...
Tárca
Bödőcs Tibor tárcája
„Olvassanak Hrabalt, vagy vásároljanak mosómedvét!!" (a hazai stand-up comedy egyik kiválósága írt Bohumil Hrabal halálának 15. évfordulójára)
...
Bővebben...
Murányi Sándor Olivér írása
„Hűséges férj és mindenkire azonnal rámászó kan - egyszerre. Az egyhelyszínes esküvő évfordulóját átalussza, másnap kanadai kirándulást ígér"
...
Bővebben...
eS Kiss Judit tárcája
„Még néhány megálló és leszállok, kikapcsolom a zenét, csöng a telefonom, a kijelzőn Aajani, a férjem. Mikor érkezem már, még öt perc, mondom. Azért Aajani, hogy ő legyen az első a...
Bővebben...
Becsy András tárcája
„Anya nagyon magas, és amikor mérges, még magasabb lesz, megnő. Érdekes. A kislányom még a csípőjéig sem ér fel"
...
Bővebben...
Zsidó Ferenc tárcája
„Az ünneplésre elszánt Lóri egy mosdótálban bort forralt, ami egy kicsit különös ízű lett a tálban hagyott szappantól, de azért elfogyott"
...
Bővebben...
Helyszíni tudósítások
Egy szál rózsa
Fodor György helyszíni tudósítása Géczi János és Szabó Tibor Benjámin január 30-i békéscsabai beszélgetéséről
...
Bővebben...
Ünnepi Bárka-est
Niedzielsky Katalin helyszíni tudósítása az évértékelő, lapszámbemutató estről, melyen Kiss Judit Ágnes és Fekete Vince kapták meg a folyóirat 2011. évi díját
...
Bővebben...
A túlélők
Farkas Wellmann Éva helyszíni tudósítása a palicsi szimpóziumról, melynek témája Kosztolányi Dezső, Csáth Géza művei és azok kortárs irodalomra gyakorolt hatása volt
...
Bővebben...
Költői portrék
Szakács István Péter tudósítása Bálint Tamás, Farkas Wellmann Éva, Márkus András és Noszlopi Botond közös székelyudvarhelyi könyvbemutatójáról
...
Bővebben...
Székely irodalmi humor
Tóth Kata írt helyszíni tudósítást Fekete Vince, Muszka Sándor és Orbán János Dénes békéscsabai székely estjéről a BárkaOnline-nak
...
Bővebben...
Statisztikák
Tartalom találatai : 6155742
|
 Manysi bálványkövek a Komi Köztársaság területén
Ilia Mihály "Amíg csak élek őrzöm anyanyelvemet", ez a verssor Szvetlana Gyiniszlamova manysi költőnő Vízcsepp című kötetének címadó versében olvasható. A kis könyvecske anyagát a Szegedi Tudományegyetem Finnugor Tanszékének manysi nyelvet tanuló hallgatói, Sipőcz Katalin tanárnőjük vezetésével fordították magyarra, a műfordítást Nagy Katalin készítette. A költőnő (Gyiniszlamova) a legközelebbi nyelvrokonaink közül való, volt ápolónő, hivatalnok, tanult Szentpéterváron, jelenleg a hanti-manysi Jugria Egyetem hanti-manszijszki tanszékének munkatársa. Verseskötetét saját illusztrációival díszítette, ezeken jobbára fák, állatok láthatók, és manysi díszítő-elemek, valószínű, hogy a manysi népi díszítőművészet motívumai. (A szerző és a kötet fordítói, gondozói a manysi népnevet használják, nem az orosz eredetű vogul elnevezést. E sorok írója jól emlékszik rá, hogy már hallgató korában nyelvész tanárai figyelmeztették a manysi önelnevezés használatára, később pedig Hajdú Péter finnugrista professzor barátja mindig kedvesen helyesbítette a beszélőtársát a manysi népnév használatára.) Gyiniszlamova verseskötete nagyobb részben a mesélő, éneklő anya, Tatya Roman emlékét örökíti meg, sőt szinte a versírás inspirációja is az ő személyéhez kapcsolódik. A bevezetőt író Sipőcz Katalin szól arról, hogy a népköltészetet hordozó manysi nyelv eltűnőben van, a manysi műköltészet, irodalom a nagyobb nyelven íródik, és jelenik meg. Ezért tartja Sipőcz Katalin nagy irodalmi értéknek, nem pusztán nyelvi nyereségnek, hogy egy műköltői anyag az eredeti nyelven jelenik meg, őrizve a hagyományt nyelvben, szemléletben, a szülőföld iránti szeretetben, gyakran a néphit világának mozzanatait is beleszőve a műköltői szövegbe. A versek egyik része a szinte mitikussá nőtt anya alakjáról szól, gyakran az anya hangján, a ludacskáit, libácskáit dédelgető, fiait, lányait óvó, a vizeit, erdőit tisztelő, Torum istenhez fohászkodó asszony, teljesen a természet testvériségében élő ember nagyon bensőséges szava hallik át a műköltői szövegen. Még a fordítás is éreztetni tudja, hogy nem a népköltészeti anyag utánzásáról van szó, a képi világ azzal rokon, de a beszélő átfogalmazza a maga világára. (Az anya-emlék verseinek nincs címe, csak tárgymegjelölése, ill. a vers keletkezési történetét adja meg a szerző.) Az anya teljes világképe a természeti létben való gondolkodást példázza, de jellemző mozzanat, hogy ezekben a versekben az ő szóhasználata, amikor városról beszél (ahová fiai elkerülnek), hogy „orosz-módra épült városok”, jelezvén, ez a világ egy másik nép világa. A Torum istenhez való fohász föltűnik Gyiniszlamova nem anyaversiben is. A Vízcsepp-kötetben jól hallható az öntudatos manysi műköltő hangja is, a művészi egyéniség bukkan elő a hagyományos világ szép és megőrzött képei közül. A címadó vers ilyen öntudattal indul: „Én földdel bíró nő – némán nem élhetek.” Ha jól értem a sort, „a földdel bíró nő” azt jelenti, hogy hazája van. Bár az anyaképtől függetlenül is jelen van verseiben Torum isten, akihez van fohász szava. Felbukkannak Erdei Manók, Hegyi Szellem, Erdei Szellem, madár-asszony, Varjú-asszony, a mitolgizált természet részletei, akikre gyakran az anyja is, ő is rábízza gyermekeit, segítségüket kéri. De ugyanilyen hangsúllyal jelennek meg a saját élete megváltozott világának és az erre adott válaszainak a mozzanatai is. Ez a hangváltás, témabővülés ennek a tisztán folklorisztikai anyagra alapozódó „irodalomnak” az átalakulását mutatja, néha művészeti,néha meg lélektani jelenségről árulkodik. Az Életünk című versében ezt írja: „A pénz a gondolatainkba hatolt, Nélküle gondolkodni sem tudunk. Mint a vízcsepp csepeg a mi pénzünk, Mint a folyó folyik el pénzünk… Felosztottak minket az okosok, Így lettünk szegények és gazdagok”. A természeti képek közül kiáltóan üt ki ez a vers, a szociális öntudat megnyilvánulása. Másutt meg ezt olvashatjuk: „Sokféle élelmet árulnak a boltba: De nekünk nincs kenyérre való pénzünk. Hogyan éljünk meg – nincs ki utat mutatna.” A vers különben a Torum istenhez, a „Drága Fehér Égatyához” való könyörgéssel fejeződik be. Ez az érdekessége, sőt költészeti értéke ennek az irodalomnak: a két élményvilág határán mozog, az egyiket nem feledi, még segítségül fordul hozzá, a régihez, de a másik, az új keményen és durván, néha a létet fenyegetőn van jelen. Ez egyúttal a költőnő dilemmája is: „Komoran élni nehéz nagyon, Ki világít nekem utamon, Kezem vajon ki fogja meg, Éjsötétben engem ki vezet?” Ez a Fényes nap című vers tulajdonképpen Nap–hívogató, a Nyugat-Szibériában honos hosszú, téli sötét időszakból való menekülés verse, de az idézet jól mutatja, hogy hogyan szól ki a hagyományos témából a költőnő egyéni hangja. A nehéz életkörülmények között végzett munka különös szenvedése a szúnyogok elviselése: „Hogyan védekezzek? Kenőccsel kenekedjek?... Füstölőt készítek… Nyírfalevéllel legyezek…” (A szúnyogok ideje) Az a néhány szerelmes vers, mely ebben a kis kötetben olvasható, a műköltői öntudatnak a jele, a cím nélküli „Fogom a tűt, cérnát fűzök bele" kezdetű annak is példája, hogy a kedvesnek a visszatérítése milyen mélyen van benne a varrás tevékenységében, a visszafordított cérnaszál a varázslásnak a megnyilvánulása. Gyiniszlamova verseskötetét egy kis manysi-magyar szótár zárja, az a szóanyag van itt fölsorolva, amely a versekben szerepel. Különös érdekessége lehet a magyar olvasó számára ez a kis költői szótár, hiszen a nem szakember is keresgélheti benne a nyelvrokonság szavait. Ilyeneket pléldául: almai-emel, boj-vaj, kit- két, lülü-lélek, nelm-nyelv, né-nő, nyár-zöld, olne-élő, szam-szem, tal-tél, ulum-álom. A szótárt a szegedi Finnugor Tanszék manysi nyelvet tanuló egyetemi hallgatói készítették Sipőcz Katalin tanárnőjük és Susanna Virtanen finn lektornő segítségével. Írom ide ezeknek a hallgatóknak a nevét, mert munkájukkal (remélem) nem csak én, hanem mások is gazdagodnak: Bíró Bernadett, Gaborják Ádám, Horváth Csilla, Szilágyi Edit. A kötethez CD is tartozik, ezen Gyiniszlamova manysi nyelven a verseit mondja. De ez a hangzóanyag elérhető a kiadó (Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó) honlapján.
Kapcsolódó: Ilia Mihály rovata — Danilo Kis magyar író? — Jellemrajz III/III-as módra — Hirdessünk, mert van kinek — Irodalmi ünnep — Találkozás egy emlékkel — Milyen nyelven beszélnek a tápaiak? — Két könyvheti emlék — Sajtótörténet — Tápé a világ közepe — Itt a vége? — "társadalmi veszélyessége jelentős" — "A bejutáshoz valókulcsokkal rendelkezünk" — A vers az, amit mondani kell — Fölvillanásunk egy kis olasz tükörben — Hatvanéves a Tiszatáj —"Háromszéki anekdotika" — Akik elmentek Főlap
|
|
Frissek
Gion Nándor pályázat
A szenttamási Gion Nándor-emlékház és az újvidéki Fórum Könyvkiadó közös pályázatot hirdetett novella, regény, ifjúsági regény írására, illetve Gion műveinek szerb nyelvű fordí...
Bővebben...
Acsai Roland kötetéről
„a kötetbeli utazás is felfogható egyfajta tapasztalatszerzési, önismereti útnak, melynek célja az énhez való megérkezés" (Szántó Magdolna a Hajnali kút című verseskönyvről)
...
Bővebben...
A FISZ pályázata
A Fiatal Írók Szövetsége kötetnyi terjedelmű lírai és prózai kéziratokat vár 35 év alatti szerzőktől április 15-ig
...
Bővebben...
Géczi János versei
A Fekete holló száll a szemében, a Nem marad más és a Tudom című költemények, melyek a legújabb, 2012/1-es Bárkában láttak napvilágot
...
Bővebben...
Közös állásfoglalás
A Magyar Írószö-vetség, a Magyar Művészeti Akadémia és a Professzorok Batthyány Köre közös állásfoglalása
...
Bővebben...
Egy szál rózsa
Fodor György helyszíni tudósítása Géczi János és Szabó Tibor Benjámin január 30-i békéscsabai beszélgetéséről
...
Bővebben...
Háyland
„Van egy ország, egy vidék: könyvben létezik csak" (Jenei Gyula Háy János Háyland című kötetéről)
...
Bővebben...
Bödőcs Tibor tárcája
„Olvassanak Hrabalt, vagy vásároljanak mosómedvét!!" (a hazai stand-up comedy egyik kiválósága írt Bohumil Hrabal halálának 15. évfordulójára)
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója
„Soha jobbkor levenni a könyvespolcról Mikszáth Kálmán kötetét, mint most, hogy kiderült, nem létezik magyar politikai költészet, tehát van" (Kiss László A tisztelt ház című kötetről)
|
|
Bővebben... |
Háyland
„Van egy ország, egy vidék: könyvben létezik csak" (Jenei Gyula Háy János Háyland című kötetéről)
...
Bővebben...
A kis kavics
„fennáll a veszély, hogy a regény a kiválóan kidolgozott részek ellenére darabjaira és alkotóelemeire esik szét" (Zólya Andrea Csilla Lovas Ildikó A kis kavics című regényéről)
...
Bővebben...
A kelta álma
„a nyugati fejlett világ milyen cinikusan, álságosan és velejéig romlott, lelkiismeretlen módon rabolja ki a gyarmatait" (Bene Zoltán Vargas Losa könyvéről, A kelta álmáról írt)
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója (összes)
Szépirodalom
Géczi János versei
A Fekete holló száll a szemében, a Nem marad más és a Tudom című költemények, melyek a legújabb, 2012/1-es Bárkában láttak napvilágot
...
Bővebben...
Balla D. Károly versei
„egy költőt látsz csupán, a friss sarat dagasztja / - őszön mereng, s a mélybe húzza le az ág"; a kárpátaljai költő Merengtél őszön és Régi mondat, régi tánc, régi képlet cím...
Bővebben...
Ünnepi szövegek
Fodor György, Becsy András, Kőszegi Barta Kálmán, Csapody Kinga, Banner Zoltán és Nagy Mihály Tibor a 2011-es Magyar Kultúra Napjára írott szövegei
...
Bővebben...
Ungvári László Zsolt versei
A sepsiszentgyörgyi költő Csontig átvilágít, Percekként a hangyák és Ezeréves csigaházként című művei a Napóra ciklusból
...
Bővebben...
Szepesi Dóra versei
Az Ima amore, a Kirándulás, a Kor-res-pon-dance, a Füstös és a Sejtés című művek, melyek a 2011/6-os Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Színház
Sebzettség
A tizedik alkalommal megrendezett, külföldi és magyar előadásokat is felvonultató Kortárs Drámafesztiválról Varga Anikó írt beszámolót
...
Bővebben...
Gyulai Várszínház 48. évad
Varga Anikó tanulmánya a Gyulai Várszínház 2011-es nyári előadásairól, amely a legújabb, 2011/5-ös Bárkában jelent meg
...
Bővebben...
Színházi töprengések
„A békéscsabai dramaturg, mint a buta, műveletlen és tehetségtelen színházi ember szinonimája (...), nem csak bántó és aljas, hanem ízléstelen is"
...
Bővebben...
Évadnyitó a Jókaiban
A Monte Cristo grófja, a Négy évszak, Az öreg hölgy látogatása, a Bolha a fülbe és a Varázsfuvola című darab is szerepel a Békés Megyei Jókai Színház 2011/2012-es programjában
...
Bővebben...
Az imposztor
Varga Anikó kritikája Spiró György darabjáról, melyet Árkosi Árpád rendezett meg Kovács Lajos főszereplésével a Gyulai Várszínházban
...
Bővebben...
Megkérdeztük
Megkérdeztük Potozky Lászlót
Darvasi Ferenc beszélgetett a fiatal erdélyi prózaíróval, akinek 2011-ben jelent meg első novelláskötete Áradás címmel
...
Bővebben...
Megkérdeztük Bodor Ádámot
„Filmen egyelőre azért nem látnám szívesen, mert bennem még mindig nagyon élénken él ennek a kitalált tájnak a képe" (Tóth Tünde beszélgetése a Verhovina madarairól)
...
Bővebben...
Megkérdeztük Kálmán Gábort
A beszélgetés apropóját a szerző első, Nova című regénye adta, mely nemrég jelent meg a Kalligramnál (Darvasi Ferenc beszélgetése)
...
Bővebben...
G. István Lászlót kérdeztük
„Épp úgy előfordul becketti ütődött monológ, mint hétköznapi-sivár kelet-európai szcenika vagy mai hangra áthangszerelt Füst Milán-os borongás" (Szepesi Dóra interjúja a Választóv...
Bővebben...
Ede a levesben
Szepesi Dóra beszélgetett az Ede a levesben című "gasztrokrimi" két szerzőjével, Cserna-Szabó Andrással és Fehér Bélával
...
Bővebben...
Kritika, esszé
Acsai Roland kötetéről
„a kötetbeli utazás is felfogható egyfajta tapasztalatszerzési, önismereti útnak, melynek célja az énhez való megérkezés" (Szántó Magdolna a Hajnali kút című verseskönyvről)
...
Bővebben...
"Xavier"
Papp István írt tanulmányt róla, hogyan figyelte meg Kovács Imrét, a Néma forradalom szerzőjét a magyar politikai rendőrség
...
Bővebben...
Ilia Mihály írása
„Az egykori BM III/III-as és más osztályainak rám vonatkozó jelentéseiből közöltem már a Bárkában és Korunkban néhány részletet (...), most egy összefoglaló jelentést közlök itt...
Bővebben...
Három lírakötetről
Molnár Illés kritikája Magyari Andrea sztori, Lázár Bence András A teraszról nézni végig és Szőllősi Mátyás Aktív kórterem című könyvéről
...
Bővebben...
Nagy Koppány Zsoltról
„cseles, rendhagyó regényről van szó" (Szakács István Péter kritikája az Amelyben Ekler Ágostra - emlékezünk című könyvről)
...
Bővebben...
Beszélgetések
Bárka-körkérdés 20.
„A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája címmel készülök kiadni egy monografikus jellegű tanulmánykötetet" (Németh Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 19.
„Négy művészeti monográfiám kézirata feküdt a kiadók asztalán, amiből három meg is jelent" (Banner Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 18.
„Ami biztosnak tűnik a pályán: két új verseskötet, a Fáradt kadenciák és A holdtól megvakult kutya. Két színházi bemutató: a Kóbor csillag Debrecenben, a Szamár a templom tetején a ...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 17.
„Nagy kihívás volt az Élet és Irodalom egyik állandó tárcaírójának lenni. Mintha egy nagy elbeszélés díszletein dolgoztam volna egy éven keresztül" (Kiss László válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 16.
„két kötet[em] jelenhet meg: egy forráskiadvány a történész Márki Sándor naplóiból, s bízom abban, hogy lassan lezárhatom a régóta készülő Kner-monográfiámat is" (Erdész Ádám ...
Bővebben...
Képzőművészet
Fajó János művészetéről
Banner Zoltán megnyitószövegének kiegészített és szerkesztett változata, melyet Fajó békéscsabai kiállításán, a Munkácsy Mihály Múzeumban mondott el
...
Bővebben...
Farkas Zsuzsa képgrafikáiról
„Képekben, látványos történetekkel mesél és játszani tanít minden gyermeket és felnőttet" (Grasl Bernadett esszéje a békéscsabai Jankay Galériában kiállított anyagról)
...
Bővebben...
Baji Miklós Zoltánról
Szombathy Bálint beszéde, melyet Baji Miklós Zoltán Csillagpor a folyosóról című békéscsabai kiállításának megnyitóján mondott el
...
Bővebben...
Interjú Baji Miklós Zoltánnal
Szombathy Bálint beszélgetése Baji Miklós Zoltán képzőművésszel, aki december 2-án töltötte be az ötvenedik életévét
...
Bővebben...
Nyisztor Jánosról
"még ma is mindannyian az elveszett Paradicsomot keressük" (Gyarmati Gabriella esszéje Nyisztor János képzőművész utóbbi három évben született munkáiról)
...
Bővebben...
|
Csík Mónika prózája
Bárka-körkérdés 12.
Hogyne lenne!
Impresszum
Kedves János, blogszerzőnek mi szokt...