Esszék, tanulmányok

 

 HaanLajos.png

 

Ando György

 

Objektív helytörténet

szubjektív szemszögből

„aki tót pap létére is magyar író” – Haan Lajos levelei és visszaemlékezései

 

Egyetemi éveim alatt került a kezembe egy számomra roppant izgalmas kis kötetecske, melyet elolvasása után – tartalma okán – mindmáig nagyra becsülök. Ez a kis könyv: Haán Lajos naplója volt, mely 1971-ben a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola igazgatósága, nyomdaipari szakközépiskolás diákjainak vizsgamunkájaként a békéscsabai Városi Tanáccsal, a Munkácsy Mihály Múzeummal és a Megyei Könyvtárral közös kiadásban jelent meg a »Bibliotheca Bekesiensis« sorozatban”. A könyv kiadásának apropójául, Békéscsaba XIX. századbeli történelmének bemutatása mellett, Haan Lajos helytörténész halálának 80. évfordulója szolgált.

A számomra lenyűgöző kötet szeretett szülővárosom történetének egy adott korszakát meséli el – igen, nem véletlen e szóhasználat! – mindenkihez közel álló prózai műfajban, napló formájában. S mint tudjuk, a naplók hitelességének bizonyítékát a szerzőknek a lejegyzett eseményekhez, gondolatokhoz, lelkiállapotukhoz való közvetlen viszonyulása tükrözi. Haán Lajos naplója az 1810–20-as években veszi kezdetét, majd a kronologikus sorrend betartására törekedve, 1883-ban egy rövid összegzéssel zárul. Számomra akkoriban stílusa révén is igen izgalmas olvasmányként, dolgozataimhoz „bővizű forrásként” szolgált. Ekkor már néprajzos aspiránsként foglalkoztam Csaba történelmével, de a helytörténeti tanulmányok mellett a szerző személyisége is megfogott. A stílusa, a látásmódja, a gondolatai, a humora. Akkoriban, mikor ezen 1971-ben kiadott naplót többször használtam szakirodalomként, talán elfogultságból, de fel sem tűnt, hogy a kötet belső címlapján, a főcím alatt ott éktelenkedett a felirat: „Részletek”, sőt, az információs oldalon, mely ez esetben a kötet végére került, az alábbi mondat szerepelt: „Haán Lajos kéziratban levő naplójából vett részletek közreadása…”

A napló teljes kéziratának kiadására azonban még több mint negyven évet kellett várni. 2018. március 20-án a budapesti Szlovák Intézetben került sor a 2016-ban megjelent Slovenský kňaz, maďarský historik. Listy a denník Ĺudovíta Haana (Szlovák lelkész magyar történész. Haan Lajos levelei és naplója) című szlovák nyelvű forráskötet bővített, magyar nyelvű kiadásának bemutatójára, melynek a címe: „aki tót pap létére is magyar író” Haan Lajos levelei és visszaemlékezései. A forráskötet szerkesztői Demmel József, a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete (Békéscsaba) kutatója és Katona Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (Budapest) tudományos munkatársa voltak. A kiadvány a KOR/RIDOR Könyvek sorozat 10. számaként jelent meg a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete és a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (Békéscsaba – Budapest) kiadásában 2017-ben.

Katona Csaba és Demmel József jeles kutatók, képviselői a magyar és szlovák történetírás nézeteit egyaránt bemutató szemléletnek. Céljuk, hogy mindegyik oldal megismerje a másik történelmi nézőpontját, és egyben nyitott korridort, átjárást – nem határt – biztosítsanak azokban a kérdésekben, amelyek a magyar és a szlovák közös múlt feltárásához szükségesek. Katona Csaba, de főként Demmel József ezidáig megjelent nagyszámú publikációi is e célt szolgálják. A szerkesztők 2017-ben megjelent kötetéről kijelenthetjük, hogy az 1971-ben kiadott Haán Lajos naplójával ellentétben, ez a kiadás a teljes, objektív valóság bemutatása céljából született. Jelen kötet szerkesztői megállapítják, hogy az 1971-es kiadásból az akkori szerkesztők rengeteg helyen jelzés nélkül hagytak ki hosszabb-rövidebb szövegrészeket, hibás átírásokat közölnek, Haan Lajos kiemelései nem találhatóak meg a kötetben, illetve a további korrigálásra szolgáló adalékok okán szükségessé vált a napló teljes szövegű kiadása. Az új, bővített, teljes, hiteles kiadású kötet az akkori társadalom működésére, a szlovák–magyar viszony összetettségére, az akkori nyelvezetére, gondolkodásmódjára fekteti a hangsúlyt azzal a céllal, hogy objektív kordokumentumot nyújtson át a kutatók számára szubjektív látásmód alapján.

A kötet Haan Lajos munkásságán keresztül mutatja be a magyar professzionális történetírás születését. Haan Lajos is „műkedvelő történészként indult”, de kutatásai révén a Magyar Tudományos Akadémia hamarosan levelező tagjai közé választotta. Történeti írásait minduntalan behálózzák a már-már néprajzkutatói pontosságú megfigyelései, leírásai, melyeket sokszor humoros történetek, adomák fűszereznek. (Csak mellékesen említjük meg, hogy Haan Lajos az általa összegyűjtött humoros történeteket külön kéziratban is megírta 1881-ben, mely csak 2011-ben került elő az Országos Széchényi Könyvtárban zárolt Szeberényi-hagyatékból. Ezen humoros történeteket 1891-től Szeberényi Lajos Zsigmond folytatta. Mindkét szerző történeteit önálló kötetként is kiadta a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség 2015-ben, illetve 2016-ban.)

A Demmel József és Katona Csaba szerkesztette forrásértékű kötet talán egyik legértékesebb része – a Napló mellett – a Haan Lajos levelezését 1838-tól 1891. március 20-ig közlő része. A levelek a szerkesztők által adott válogatásban sorakoznak. Témáik szerteágazóak, azonban itt is előtűnik a történész szemlélet, mely Haan Lajos személyiségére oly jellemző volt. Számunkra, Békéscsabával foglalkozó kutatók számára, Zsilinszky Mihálynak írt levelei a legizgalmasabbak, melyek alapján kirajzolódik Haan Lajos történetíráshoz és más lelkészekhez való viszonya és talán teljes személyisége is. További érdekes leveleket is találunk, melyek a teljesség igénye nélkül a következő személyekhez íródtak: Rómer Flóris (1815–1889) katolikus paphoz, művészettörténészhez, a magyar régészettudomány egyik megalapítójához; Pesty Frigyes (1823–1889) történészhez, a Magyar Történelmi Társulat, illetve a Századok című folyóirat megalapítójához; báró Nyáry Albert (1828–1886) történészhez, aki 1849 után emigrált, 1859-ben az itáliai Magyar Légióban harcolt, és 1860–67 között jelentős magyar vonatkozású anyagot gyűjtött itáliai levéltárakban; továbbá Jozef Miloslav Hurban (1817–1888) evangélikus paphoz, íróhoz, a szlovák nemzeti mozgalom egyik vezetőjéhez. Haan Lajos számos további neves, érdekes személyiséggel levelezett.

Levelezése nemcsak történelmi forrásként jelentős a 19. századi Békéscsaba bemutatásában, de képet is kaphatunk belőle az akkori szlovák–magyar kulturális, politikai viszonyokról, a nemzeti identitástudat alakulásáról egy sajátos szemszögből, Haan Lajos szemszögéből.

A kötet A levelek címzettjei című fejezete értékes segítséget nyújt a könyvet tanulmányozók számára a levelek címzettjeinek identifikálásában.

Érdekes fejezet a Haan Lajos és Haan család iratai című rész, melyben többek között Haan Antal, sőt Haan Lajos végrendelete, adósságkötelezvényei stb. szerepelnek. De talán legérdekesebb számunkra az az irat: Haan Lajos meghívólevele békéscsabai evangélikus lelkésznek 1855, melyből képet kaphatunk az akkori lelkészek „dotatiójáról és fizetéséről” is. A levél Békéscsaba „B. Csabán , 1855. nov 7.dikén tartott presbyteri gyűlésben” datálással szerepel a kötetben.

A kötet két tanulmányt közöl Katona Csaba és Demmel József tollából, melyekben megkísérlik bemutatni a kötet születésének körülményeit, s hogy e kötet kiadásában mit kívánnak mondani a nagyközönségnek. A kötet mondanivalója nemcsak forrásértékében fedezhető fel, de eleget kíván tenni a sorozatcímben megfogalmazottaknak is, mégpedig azzal, hogy korridorként szolgáljon a magyar és a szlovák történetírás között. Hasznos lett volna, az eligazodást segítette volna, ha a szerkesztők nem csak az összegző tanulmányban, hanem már a kötet elején instrukciókban közlik a kötet használatával kapcsolatos tudnivalókat. Ezáltal feloldották volna a dőlt betűs és aláhúzott szavak, szövegrészek, kurzív részek stb. jelentését.

A kötet illusztrációjaként használt képek forrása legfőképpen a Békés Megyei Könyvtár és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum voltak, mely intézmények, mint a kötet létrejöttének közreműködői, méltán lehetnek büszkék az eredményre.

 

Megjelent a Bárka 2018/4-es számában.


Főoldal

2018. szeptember 18.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Új szerelmes regényt mutatott be Temesi Ferenc BudapestenÁtadták az idei Déry Tibor-díjakatÚj kültéri kiállítás nyílt a Magyar Írószövetség székházánálA Szépírók Társasága XIV. Fesztiválja
Ütőér
Márton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcái
Versek
Bertók László versei Csobánka Zsuzsa verseEgressy Zoltán verseiGrecsó Krisztián: Józan ima
Prózák
Sándor Zoltán: Jelenetek egy kivándorló életébőlLackfi János: Beatles ledarálvaRhédey Gábor novelláiMagyariné szeretője
Kritikák
Történetek háború után - Horváth László Imre könyvéről Képzelt futás belső tájbanA pénz hatalma - Száraz Miklós György: OsztozkodókA megőrzés makacs igyekezete
Esszék, tanulmányok
Objektív helytörténet szubjektív szemszögbőlA valamikori szlovák településből többnemzetiségű, multikulturális város?Csabensis - Háromszáz mozaikból összeillesztett nagy történetCsabatörténet dióhéjban
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA