Papírhajó - Mentőöv

Neset_Adrienn_cs.jpg

Tóba dobált kavicsok

Neset Adrienn-nel Schütz Gabriella beszélgetett

 

 

– Mesterséged címere?

– Neset Adrienn vagyok, újságíró, műfordító és nyelvtanár. Angol- és kommunikáció szakon végeztem a Szegedi Tudományegyetemen, majd a diploma megszerzése után a Marquard Mediánál helyezkedtem el, és dolgoztam, a teljesség igénye nélkül a Joy, a Shape, a Fitt Mama és a Nők Lapja Évszakok magazinoknak is. A műfordítói karrierem 2009-ben kezdődött, amikor a férjemmel és a kislányommal Vietnámba költöztünk, és otthonról végezhető munkát kerestem. Azóta összesen körülbelül negyven regényt, főleg gyerek- és ifjúsági irodalmat fordítottam. A fordítási és újságírói munkák mellett jelenleg angolt tanítok egy középiskolában és törököt egy nyelviskolában.

– Mit szóltál az ötlethez, hogy kutassátok fel és mutassátok be azokat a magyar nőket, akikre büszkék lehetünk?

– Az ötlet a (Fodor) Marcsié és az enyém volt. Mindkettőnk gyerekei jártak/járnak külföldön iskolába, ahol már az alsó tagozaton foglalkoznak emberi jogokkal, női jogokkal, a szüfrazsett mozgalommal, feminizmussal. Angol nyelven soha nem okozott gondot, hogy ezzel kapcsolatos könyveket adjunk a kezükbe, de mindig fájó pont volt, hogy a magyar nőkről nincs gyerekeknek szóló írás. Addig beszélgettünk erről, amíg szinte egyszerre azt nem mondtuk, hogy ha nincs, akkor csinálni kell. Szerencsére a Kolibri Kiadó és a Bookline Könyvek is láttak benne fantáziát, azonnal munkához láthattunk.

50_elsz__nt_n__.jpg

– Avass be a kulisszatitkokba, hol és hogyan kutattatok Marcsival?

– Mindketten újságírók vagyunk, tudtuk, hol, merre keresgéljünk. Körülnéztünk a Magyar Elektronikus Könyvtárban, folyóiratok korabeli számait bújtuk, cikkeket, szakdolgozatokat olvastunk, igyekeztünk minél több forrást felkutatni.

– Mindent megbeszéltetek?

– Kettéosztottuk az anyagot, Marcsi is és én is 25–25 lány, asszony anyagát dolgoztuk fel. Elolvastuk egymás írásait, ha kellett, tanácsot adtunk. Gyakorlatilag reggeltől estig a messengeren lógtunk.

– Emlékszel, melyik volt a leginkább nehéz anyag, a kutatás, feltérképezés szempontjából?

– Számomra Ungár Margit, az első ügyvédnő jelentette a legnagyobb kihívást. Bosszantóan kevés információ áll róla rendelkezésre, még a születési és halálozási évét is csak egy PhD- dolgozat lábjegyzetében találtam meg. A Jogtudományi Közlöny 1920 és 1930 között megjelent számait olvasgattam hozzá, ami nagyon izgalmas volt, de végig szurkolnom kellett, nehogy információhiány miatt kimaradjon.

– Utána már „csak" írni kellett. Ez már könnyedén ment?

– A terjedelmi korlátok jelentettek néha akadályt. A kiadó megadott egy maximális karakterszámot, amit a tördelés miatt nem léphettünk át, pedig néhány történetet a végtelenségig lehetett volna írni. Ilyenkor vérző szívvel húztunk.

– Szerinted a kötetben szereplő nők közül kinek a legizgalmasabb az életútja?

– Számomra Sass Flóra felfedezőnő életútja a legizgalmasabb. Az 1848-as forradalomban felbőszült románok megölték a szüleit, egy örmény család vette magához, akik Törökországba költöztek. A kislány ott egy piacon eltűnt, elrabolták, és eladták rabszolgának. Tíz év múlva egy angol mérnök, Samuel White Baker megvásárolta, és feleségül vette. Az esküvő után Afrikába indultak, és a Nílus forrását kutatták. Naplója az egyik leghitelesebb forrás Afrika akkori mindennapjairól.

– Mit taníthat meg ez a könyv a fiatalabb generációknak?

– Azt, hogy kellő kitartással, elszántsággal minden célt el lehet érni. Azt, hogy a „Neked nem való, mert lány vagy”, „Neked úgysem megy, mert lány vagy” és a „Te ehhez, lányként buta vagy” érvek nem állják meg a helyüket. Senkitől sem szabad elvitatni az álmait.

– Milyennek találod az illusztrációkat?

– Imádom. Rátkai Kornél nagyon szépet álmodott nekünk, izgalmas, mozgalmas, színes könyvet vehetnek kézbe az olvasók. Bertóthy Ági kiegészítő illusztrációi pedig külön értéket képviselnek.

– A Móra Kiadó gondozásában is jelent meg egy hasonló kötet. A tiétek miben más?

– A Móra Kiadó az Esti mesék lázadó lányoknak vonalát gondolta tovább, mesésebb, mesélősebb könyvet raktak össze, míg mi az ismeretterjesztésre fordítottunk nagyobb gondot. A két könyv között mindössze kilenc nő az átfedés, elférünk egymás mellett a piacon. Sőt, azt mondom, minél több ilyen kiadványra lenne szükség, maradjon a téma napirenden. A tóba dobált sok-sok kavics egyszer csak szétzilálja a víz felszínét.

– Mit gondolsz, lehetne folytatni?

– Persze. Amikor ehhez a könyvhöz szedtük össze a neveket, egy majdnem százas listával indítottunk, amit a Kolibri Kiadó munkatársaival együtt kurtítottunk meg ötvenre. Az elsőket és a történelmi személyiségek nagy részét ellőttük ebben a kötetben, de számtalan más, érdekes történettel, különös, példamutató életpályával találkoztunk, amiket fájó szívvel tettünk félre – pontosan ezzel a gondolattal: talán lesz alkalmunk róluk is írni.

 (Neset Adrienn fotóját Kenan Nashat készítette.)



Főoldal

 

2018. július 20.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Új szerelmes regényt mutatott be Temesi Ferenc BudapestenÁtadták az idei Déry Tibor-díjakatÚj kültéri kiállítás nyílt a Magyar Írószövetség székházánálA Szépírók Társasága XIV. Fesztiválja
Ütőér
Márton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcái
Versek
Bertók László versei Csobánka Zsuzsa verseEgressy Zoltán verseiGrecsó Krisztián: Józan ima
Prózák
Sándor Zoltán: Jelenetek egy kivándorló életébőlLackfi János: Beatles ledarálvaRhédey Gábor novelláiMagyariné szeretője
Kritikák
Történetek háború után - Horváth László Imre könyvéről Képzelt futás belső tájbanA pénz hatalma - Száraz Miklós György: OsztozkodókA megőrzés makacs igyekezete
Esszék, tanulmányok
Objektív helytörténet szubjektív szemszögbőlA valamikori szlovák településből többnemzetiségű, multikulturális város?Csabensis - Háromszáz mozaikból összeillesztett nagy történetCsabatörténet dióhéjban
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA