Szőcs Henriette
Az élet fejjel lefelé
Amikor megtaláltam a könyv fülszövegét a neten, nem keltette fel az érdeklődésemet, a címet is túl direktnek és közhelyesnek találtam. Pár nap múlva török barátom éjjel fél egykor erről a regényről kezdett beszélni, sőt, elmesélte, náluk most az első rózsaszín borító után szürke külsővel is kiadták, mert a férfiak nem szívesen olvastak egy lányregényt. A kollégája például újságpapírba burkolta. Mit esznek a török férfiak egy szerelmi történeten? Túl sok volt a véletlen, megvettem, hiszen „véletlen találkozásokra csak akkor kerül sor életünkben, amikor készen állunk rájuk." (388.o.)
A regény főszereplője, Ella negyvenéves, jómódú, amerikai háziasszony, aki férje és három gyermeke kiszolgálásának szenteli életét, beletörődött, hogy férje rendszeresen megcsalja. Mikor Valentin-napra férjétől lufis-macis képeslapot kap, úgy érzi „mintha saját sírfeliratát olvasná." (12.o.) Mivel gyermekei már nem igénylik állandó figyelmét, távmunkát vállal egy neves könyvkiadónál. Első feladatául egy ismeretlen szerző könyvének értékelését kapja. A történet a XIII. századi Anatóliában játszódik, és regényes formában beszéli el Rumi, a híres muszlim hittudós és misztikus költő életét, aki gyökeres átalakuláson megy át, amikor megismerkedik egy furcsa vándordervissel, a különleges képességeket birtokló tebrizi Semsszel. Ella félve közelít a számára idegen regénybeli világhoz, hamarosan azonban magával ragadja a cselekmény, és lenyűgözi a szúfi miszticizmus. Levelezni kezd a szerzővel, szinte azonnal érthetetlen vonzalmat érez iránta, és ráébred, hogy kettejük találkozása ugyanolyan sorsszerű és elsöprő erejű, mint Rumié és Semszé. „Legyünk bárkik, éljünk a világon bárhol, valahol nagyon mélyen mindannyian magunkban hordozzuk a hiányérzetet, nem érezzük magunkat teljesnek." (66.o.)
A szerelem törvénye, Rumi és Semsz története, regény a regényben. Ella XXI. századi sorsának elbeszélésébe ágyazódik be Zahara könyve, A szerelem törvénye, öt részre tagolódva, a szúfi hitvilág öt elemének megfelelően fejezetekre bontva: föld, víz, szél, tűz és az űr. Az Ella Rubinsteinről szóló részek egyes szám harmadik személyben íródtak, míg a költő életének történetét a különböző szereplők mondják el, akik saját szemszögükből vázolják az eseményeket, például mesél a gyilkos, a mester, a tanítvány, a koldus Haszán, a fanatikus, a Sivatagi rózsa nevű prostituált, és így tovább. Ez az elbeszélésmód emlékeztet Orhan Pamuk Nevem piros című regényére. A szereplők többször visszatérnek fejezetenként, így lassan kibontakozik karakterük, megtapasztaljuk, hogyan fejlődnek, változnak, és közben hű korrajzot kapunk a XIII. századi Anatólia társadalmáról. Az ismétlődések révén nem zavaró a sok mellékszereplő, az idegen nevek, ráadásul a szerkesztő gyakori, lábjegyzetben közölt magyarázatai nagyban segítik az iszlámban nem annyira járatos nyugati olvasót a megértésben.
A két történet szövegbeli stílusa is annyira eltér, hogy először csupán ügyes marketingfogásnak tartottam, hogy az egy amerikai szerelmi történetre erősen hajazó Ella-szál bekerült a könyvbe. A szerelem törvénye tele van lírikus elemmel, leírásokkal, míg a napjainkban játszódó részek forgatókönyvszerű villanások csupán. Azt gondoltam, Safak így akart magának nyugat-európai és amerikai olvasókat szerezni. Lássuk be, annak ellenére, hogy az iszlám területeken és Törökországban Mevlána Dzseláleddin Rumi nagy ismertségnek és tiszteletnek örvend, az ő életrajzát Magyarországon nem sokan vásárolták volna meg.
A kötetet végigolvasva rádöbbentem, mennyire nem volt igazam, és miért nagyszerű író Elif Safak, miért díjazták méltán nemzetközi és török irodalmi díjakkal. A hollywoodi láv sztori végére olyan nem várt, és megdöbbentő csavart tesz, amitől az egész történet átalakul, felértékelődik. Rumi és Semsz kapcsolatának ábrázolása hiteles a rengeteg ténytől, bemutatja a keresztény olvasó számára idegen, ám misztikuma miatt olyan vonzó kerengő dervisek világát, de a leírásoktól mégis lírai marad a szöveg, érzékelteti Rumi költészetét. (Ugyan én hiányoltam belőle a verseket, minimális, ami bekerült, kis bátorsággal többet is elviselt volna a szöveg.) Safak törvényeket sorol fel, mint Coelho, de szereplői ezeket a törvényeket gyakran megszegik, ezáltal megszűnik a megmondom a tutit-hatás, és minden olvasó megtalálja benne a saját tanulságát, eldöntheti, rágódik-e amiatt, „hogy felborult a megszokott rend körülötted, feje tetejére állt az egész életed. Honnét tudod, hogy nem lesz-e jobb az élet fejjel lefelé?" (140.o.)
Elif Safak saját bevallása szerint az irodalom ősi mesemondás, ami összehoz bennünket, és segít felépítenünk a kultúrák közötti kapcsolatokat. Történeteken keresztül áthidalja a szakadékot a mi és az ők között. Nemrégiben posztolta az egyik közösségi portálon, hogy Ankarában 500.000 példányt foglaltak le a könyvei kalózkiadásaiból. Ezzel a hamisítandó művek TOP 10-es listájának élére került, nem tudja, hogy örüljön-e vagy aggódjon. Szerintem örüljön.
Elif Safak: Szerelem. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2011
