a magyar irodalmi életből
Műsoron marad a Penge
Lackfi János közleménye: Megy tovább a Duna Tv-n LOVASI ANDRÁSsal közös műsorom, a PENGE Pengető ujjak, pengeéles verssorok - avagy zene és líra showja és borsa. 2010 első adásában, január 10-én, 19.15 órától vendégünk a negyven éves KALÁKA zsebben hozva Kosztolányit, verset cincálunk MOLNÁR KRISZTINA RITA költővel, lesz Balassi-dallamra Orbán Ottó-vers KERESZTES NAGY ÁRPÁD kobzán, fergeteges gyerekszájak várhatóak, TÓTH KRISZTINA pedig felfényesítette nekünk Presser Petróleumlámpáját.
hogy
BEKE KATA
2009. december 2-án, 73 éves korában elhunyt.
Akaratának megfelelően hamvait az angyalföldi Szent Mihály templomban (XIII. Babér utca 17/b)
2010. január 8-án, 15 órakor
helyezik örök nyugalomra r.k. szertartás szerint.
A koszorúra szánt összeggel szeretett szentendrei iskoláját, a Pax et Bonum Alapítványt támogathatják a templomban e célra elhelyezett perselyen keresztül.
Elhunyt Vekerdi László
December 27-én, nyolcvanöt éves korában elhunyt Vekerdi László tudománytörténész. Munkásságát József Attila-díjjal (1992), Széchenyi-díjjal (2001) ismerték el, Így él Galilei című kötete 1998-ban elnyerte Az év könyve díjat. Temetéséről később intézkednek.
Gábor Áron-díjas a Székelyföld
December tizenkilencedikén, Marosvásárhelyen ülésezett a Székely Nemzeti Tanács. Az ülésen kioszttották az idei év Gábor Áron-díjait, és megvitatják a házszabály gyergyócsomafalvi ülésén napirendre tűzött házszabály módosításokat.
A Gábor Áron-díj idei kitüntetettjei: a Csíkszeredában megjelenő Székelyföld című szépirodalmi, művelődési folyóirat, Bernard Le Calloc'h francia tudós, művelődéstörténész, Fridrich Klára és Szakács Gábor rovásíráskutatók, és Tulit Zsombor alpinista.
(Forrás: Figyelo.ro)
Esterházy-darab bemutatója a Bárka Színházban
Esterházy Péter Harminchárom változat Haydn-koponyára című drámájának ősbemutatóját tartották december 18-án a Bárka Színházban. A szerző nagy visszhangot keltő interjút adott a Népszabadságnak a darabról, a bemutatóról.
Részlet a beszélgetésből: "Az összes létező vélekedés ellenére én nem vagyok elég jó a nemzetócsárlásban. Ezért amikor nemzetkritikához folyamodom, idegen tollakkal ékeskedem. A darabban ezt a Herceg szolgája, Bernhard mondja, ő pedig Thomas Bernhardra utal. Ő ugyanis verhetetlen az effajta kritikában. Én, hogy sajátosan mondjam, tényleg népben és nemzetben gondolkodom, mert mindig úgy gondolkodom erről a helyről, a hazámról, mint az otthonomról, tehát kritizálom. Mert ezt nem is lehet másképp: csak azt bírálhatja az ember, ami van ennyire fontos. Ha érdektelen lenne, akkor nincs mondat, nincs kritika." (A teljes interjú itt olvasható.)
KJÁ a Napi Szar Versről
Részlet Kiss Judit Ágnes napi szar blog című esszéjéből (a teljes szöveg elérhető itt): "Az önhülyítés-elbutítás szándéka nyilvánvaló. "Senki nem szereti hülyének érezni magát, ha nem ért valamit." - írják. Csak épp ebből a gondolkodásból születik a tömegkultúra-fogyasztó, aki nem akar megérteni, kérdezni, gondolkodni.
A bloggal ennek ellenére önmagában semmi baj. Az olvasónak joga van véleményt mondani, joga van észrevenni a rossz verset, vagy rossznak tartani azt, amit más jónak gondol.
A szándék viszont megkérdőjelezhető. Egyrészt azt a képet erősíti, hogy a kortárs magyar költészet úgy ahogy van, mehet a levesbe, ami nem igaz, viszont tovább rontja a kortárs líra helyzetét. Másrészt elég erősen az Eric Berne-től ismert "Most rajtakaptalak!" - játszmára emlékeztet. Mintha a szerzők örömüket lelnének abban, hogy elismert, "nem amatőr" (hogy az mit jelent?) költők rossz verseit előkaparják, és bebizonyítsák általuk, hogy az illető szerző méltatlanul foglalja el helyét az irodalomban."
A 98 éves Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni az indoklás szerint a kitüntetést több évtizedes magas színvonalú oktatói munkájáért, valamint a Radnóti-hagyaték összegyűjtéséért, gondozásáért és közrebocsátásáért, a Radnóti-emlékév alkalmából kapta.
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni a magas rangú állami kitüntetést budapesti lakásán vette át.
(forrás: MTI)
A MASZRE (Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete) felhívja a szak- és szépirodalmi szerzőket, jogutódokat, könyv- és folyóirat-kiadókat (reprográfiai jogosultakat), hogy személyes adataik közlésével és a 2009-ben megjelent műveik bejelentésével járuljanak hozzá az Egyesület reprográfiai közös jogkezelésre vonatkozó feladatainak maradéktalan teljesítéséhez, a jogosultaknak és műveiknek nyilvántartásba vételéhez és a jogdíj felosztásához.
Az Egyesület Vezetősége 99/2007. sz. határozatával módosította a Felosztási Szabályzatot, eltörölte a szerzők és jogutódok tekintetében a felosztási küszöbértéket. Jogdíjra mindenki jogosult, aki a tárgyévben megjelent műveit a következő év január 31-ig bejelenti.
Ezúton is felhívjuk a figyelmet a szerzők (jogosultak) személyes adatainak és megjelent műveik bejelentésének a fontosságára, és a műbejelentés határidejére. A 2009-ben megjelent műveiket, amelyekre tekintettel reprográfiai jogdíjban kívánnak részesülni, 2010. január 31-ig kell bejelenteni. A személyes adatok és a művek bejelentésére szolgáló adatlapok az Egyesület honlapjáról letölthetők (REGISZTRÁCIÓS LAP), illetve a jogosultak kérésére azt postán megküldjük.
A visszaérkezett adatok alapján az Egyesület a jogosultak részére további tájékoztatást közvetlenül postai úton, telefonon, illetve az Egyesület honlapján (www.maszre.hu) keresztül ad.
A reprográfiai jogosultak személyes adatainak nyilvántartására és kezelésére kizárólag a művek és a jogosultak összekapcsolása és a jogdíj felosztása körében kerül sor, az adatok kezelésére vonatkozóan az Egyesület betartja az adatvédelemre, illetve az adatok kezelésére vonatkozó hatályos törvényi rendelkezéseket.
Az idei két másik jelölt, Ágh István és Lator László Prima-díjat.
A Magyar irodalom eddigi Prima Primissimái, időrendben: Szabó Magda, Juhász Ferenc, Lázár Ervin, Esterházy Péter, Tandori Dezső és Csoóri Sándor.
A Prima Primissima Díjat és az alapítványt 2003 nyarán alapította Demján Sándor üzletember, s az alapítvány tíz év alatt a felajánlott több mint 1,65 milliárd forint értékű díjak odaítélésével a kiemelkedő teljesítményeket kívánja középpontba állítani. A kategóriánkénti három személyiséget a kuratórium és a tanácsadó testület együttes ülésén, titkos szavazással, két fordulóban választották ki. A primissimák, vagyis a kategóriák győztesei 50 ezer eurót kapnak, míg a primák, azaz a jelöltek tíz-tízezer euró díjazásban részesülnek 2003 óta.
BEKE KATA
író, publicista, volt országgyűlési képviselő és oktatási államtitkár.
Temetéséről később intézkednek.
Beke Kata 1936. december 22-én született Budapesten. A szentendrei ferences gimnáziumban érettségizett, majd magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett az ELTE esti tagozatán. Közben és utána a Szövetkezeti Könyvterjesztő Vállalatnál dolgozott, majd a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Kollégiumában történelmet, később a főiskola tanárképző tagozatán magyar nyelvhelyességet, retorikát tanított; ebben az időszakban már oktatási, közéleti témájú írásokat publikált.
1979 és 1982 között dolgozott a Felsőoktatási Pedagógiai Kutató Központban is, majd 1982 és 1990 között a Kaffka Margit Gimnázium tanára volt. 1988-ban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének alapító tagja volt, ugyanebben az évben belépett a Magyar Demokrata Fórumba, ő szerkesztette a párt oktatási programját.
1990-ben országgyűlési képviselőnek választották, 1990 szeptemberétől a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkáraként dolgozott. Mivel oktatási elképzeléseit nem tudta megvalósítani, lemondott államtitkári tisztségéről és kilépett az MDF-ből. 1994-ig független országgyűlési képviselőként politizált, majd visszavonult; 1996-ig tagja volt a Nemzeti Demokrata Szövetségnek.
Irodalmi és publicisztikai tevékenysége jelentős, 1990-től 1992-ig az Új Katedra főszerkesztője volt. Több könyvet írt: Istennek furcsa ízlése van (kisregény); John Bonaventura Pendragon igaz története (elbeszélések); Kasszandra (elbeszélések); Leszámoltam Stanci nénivel? (publicisztikai írások), Jézusmária, győztünk! (memoárok).
Beke Kata 1980-ban megkapta az Irodalmi Alap publicisztikai díját, 1992-ben a Comenius emlékérmet, 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét (polgári tagozat) vehette át.
undefined
Az Aranyecset című keleti mese Szádeliről, az árva kisfiúról szól, aki méltónak találtatott arra, hogy egy varázserejű aranyecsetet kapjon. Az ecset segítségével Szádeli megidézhet mindent, amire vágyik, megelevenednek az általa festett lények. Nagy felelősség azonban, ki mire használhatja a varázserejű ecsetet, hiszen azzal a gonosz erőket is szolgálni lehet. A kötet főhőse, miközben újabb és újabb kihívásokkal kénytelen szembenézni, kiállja az emberség próbáját. A történet Mácsai Pál színművész hangján elevenedik meg.
Ferencz Győző szerint a műfordítás és a mesekönyvek írásakor is olyan hangokat, formákat és stílusokat próbálhatott ki a költő, amelyeket saját költészetében nem. Amikor nem jelenhetett meg önálló kötete, szakmailag és technikailag akkor is működtette magában a "versíró gépet", hiszen két út állt az ötvenes években az írók, költők előtt: meseírás vagy fordítás.
Válogatott műfordításainak címe, az Elfogtam volna mást, és íme elfogtak engem lehetne politikai felhangú, de vonatkozhat magára a műfordításra, amely rabul ejtette a költőt - fogalmazott Ferencz Győző. A kötetben egyebek mellett Anakreón-, Li Taj-po-, Vogelweide-, Goethe-, Burns-, Hölderlin-, Mallarmé-, Rilke-, Thomas-fordítások találhatók, valamint egy eddig nem publikált Nemes Nagy Ágnes szöveg a műfordítás kérdéseiről.
(Forrás: MTI)
A valós történetet feldolgozó munkák közül idén T. J. Stiles The First Tycoon: The Epic Life of Cornelius Vanderbilt című életrajzi könyvét díjazta a zsűri. Cornelius Vanderbiltet bemutatva Stiles egyaránt megrajzolja az embert és az általa képviselt gazdasági erőt, amely kulcsszerepet játszott a közlekedési forradalomban, szinte újra "feltalálta" a féktelen amerikai kapitalizmust és nemcsak New Yorkon hagyta ott kézjegyét, de az egész amerikai gazdaság "tájképén" is - hangsúlyozta indoklásában a zsűri.
A fiataloknak szóló írások közül Phillip Hoose Claudette Colvin: Twice Toward Justice című könyve nyerte el a díjat. A kötet Claudette Colvin igaz történetét mondja el, aki 1955-ben még tinédzserként az alabamai Montgomeryben nem volt hajlandó átadni a helyét egy szegregált buszon egy fehér nőnek - kilenc hónappal azelőtt, hogy Rosa Parks megtette ugyanezt. A 15 éves Claudette Colvinra azonban tettéért nem ünneplés, hanem letartóztatás és kiközösítés várt. "Ennek a nőnek köszönhetően megváltozott az életünk" - hangsúlyozta Hoose, aki a ma 70 éves Claudette Colvinnal az oldalán vette át a díjat.
A legjobb verseskötetnek járó National Book Awardot az idén Keith Waldropnak ítélték oda Transcendental Studies: A Trilogy című kötetéért.
Idén 193 kiadó összesen 1129 könyvvel pályázott a National Book Awards díjaira. Minden kategóriában az utolsó körben öt kötet közül választották ki a győzteseket, akik fejenként 10 ezer dollárt kapnak. A díj eddigi kitüntetettjei között volt John Updike, Philip Roth és Ralph Ellison is.
A jubileumi díjátadó kapcsán a közönség internetes szavazáson választhatta ki az elmúlt 60 év legjobb fikciós művét az eddig díjazott alkotások közül. A több mint 10 ezer ember részvételével lezajlott voksoláson Flannery O'Connor 1971-ben megjelent novelláskötete, a The Complete Stories nyerte el a megtisztelő címet.
Az amerikai irodalomhoz való kiemelkedő hozzájárulásáért életműdíjat kapott Gore Vidal, akinek 1948-as The City and the Pillar című könyve az első nyíltan meleg regények között jelent meg Amerikában.
Colum McCann
Edward Bond: Tizenegy trikó
A kortárs drámairodalom egyik legnagyobb mestere, Edward Bond darabja először látható Magyarországon!
1995. december 8-án halálra késeltek egy 48 éves tanárt egy nyugat-londoni iskola előtt. Egy 15 éves fiút ítéltek el az ügyben. Életfogytiglani börtönbüntetést kapott. A fiatalkorú bűnözés és az iskolai erőszak növekedése Magyarországon is aktuális kérdés. Kérdés, hogy az agressziónak milyen szerepe van a történelmünkben, a társadalmunkban, az oktatásban, és hogy mi az egyén felelőssége a társadalmi problémák kezelésében.
A 11 trikó egy fiatal életútját követi, az iskolapadtól a hadszíntérig.
Szereplők: Bagaméry Orsolya, Bethlenfalvy Ádám, Gombita Róbert, Hajós Zsuzsa, Nyári Arnold
Rendezte: Bethlenfalvy Ádám
Mindhárom eredeti dráma a thébai mondakörhöz tartozó történetet dolgoz fel, melyek a Labdakidákról, Oidipusz családjáról szólnak. Oidipusz tragikus sorsát Szophoklész Oidipusz királyából és az Oidipusz Kolonoszban című művekből ismerhetjük. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a királyt sújtó jóslat szerint szörnyű végzet vár gyermekeire is: két fia - Eteoklész és Polüneikész - és két lánya - Antigoné és Iszméné - hasztalan próbál küzdeni az Istenek akarata ellen. Az Oidipusz gyermekei című mű első fele a két fiú párharcáról szól, és az átírás alapjául Euripidész és Aiszkhülosz egy-egy drámája szolgált. A második rész ismertebb történetre, Szophoklész Antigonéjára épül.
A három szerző eredeti tragédiáit három különböző fordításban ismeri a magyar közönség, de ezeknek a műveknek nemcsak a nyelve, hanem gondolkodásmódja és világképe is eltért egymástól. E három szövegből Szálinger Balázs átírásának köszönhetően mégis egy egységes, új mű született, melyet most első alkalommal a Radnóti színpadán mutatnak be. A darab lapja a Radnóti portálján
(forrás: Index.hu)
Két nap alatt 3000 négyzetméter könyvesbolt nyílik Budán és Pesten. A Librié fehér űrkönyvesbolt, az Alexandráé visszafogott, szecessziós, historizáló és modern.
Az Alexandra az Andrássy úti könyvesboltot a felső középosztálynak hozta létre, mondta Majsai Krisztina, az áruház programmenedzsere, aki "kultúrparadicsomot" szeretne.
