A szabadság diszkrét bája:
írószervezetek Közép-Európában 1989 előtt és után
A Magyar Írószövetség nemzetközi konferenciája
„The Discreet Charm of Freedom: Writers’ Associations in Central-Europe before and after 1989”
International Conference of the Hungarian Writers’ Association
Sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy 1989 után a mi Európánkban – itt, Édentől keletre és az igazi Kelet-Európától nyugatra – nehéz kölöncöktől szabadult meg az író. Nem kell már a cenzúrát kerülgetnie és csábító szavakat csempésznie szövegébe az emberi méltóságról és a szabadságról. Átadhatja magát magát a nyelv játékos kedvének, lehet individuum, akinek nem kell más nevében megszólalnia, lehet immár saját dekonstrukciójának a tanúja.
De megszabadulhatunk-e attól, amit átéltünk? Vajon tapasztalataink az emlékezet múzeumába valók, és csupán mint groteszk mementó adhatók át az új nemzedékeknek? A mi kollektív emlékezetünket, identitásunkat ugyanis, mind a XIX., mind a XX. században, jelentős részben az irodalom formálta. Belőle tudtuk, mit jelent a szabadság, mit jelent csehnek, románnak, szlováknak, lengyelnek, szlovénnak, magyarnak, szóval közép-európainak lenni. Kultúrák határvidékén élni, kis nyelv világából kívánkozni az emberiség horizontjára.
Ezért tartjuk fontosnak számot vetni kulturális örökségünknek ezzel a részével, hogy mit tettek az írószervezetek, irodalmi műhelyek a szólás szabadságáért a diktatúra szigorúbb és enyhébb évtizedei alatt. És mit tehetnek ma az írói közösségek a megváltozott körülmények között, amikor devalválódni látszik térségünknek az a sajátos hagyománya, amely az irodalmat magas értékként tartotta számon? Amikor Közép-Európában még viszonylag gyenge a civil társadalom, melynek részét képezik az írószervezetek?
Ezekkel a kérdésekkel szeretnénk foglalkozni tanácskozásunkon. Nem a jó válaszok, hanem a további jó kérdések reményében. Abban a meggyőződésben, hogy kis nyelveink nagy irodalma, történelmi tapasztalataink hasonlósága, jövőbeni szomszédságunk sok tekintetben közös nevezőre hoz bennünket.
A tanácskozás programja
Szeptember 19., péntek
A résztvevők érkezése
18.00 Ünnepélyes megnyitó a Magyar Írószövetség székházában
Vasy Géza, a magyar írószövetség elnökének köszöntője
Kiss Gy. Csaba megnyitó beszéde: Miért fontos nekünk Közép-Európa?
L. Simon László előadása: Az írószervezetek szerepe napjainkban
19.00 Vacsora
Szeptember 20., szombat
Konferencia a Magyar Írószövetség székházában
9.30-12.15 Délelőtti ülésszak
12.15-14.00 Ebédszünet
14.00-16.45 Délutáni ülésszak
18.00 Fogadás a magyar Parlamentben
Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnökének köszöntője
Parlamenti séta
Kiss Gy. Csaba előadása: Magyar írók és ’68
19.00 Vacsora
Szeptember 21., vasárnap
A résztvevők hazautazása
A konferencia részletes időbeosztása, az előadások címei
Szeptember 20., délelőtti ülésszak
Első ülésszak – elnököl Kovács István
9.30-9.50 Bohdan Zadura: Az Írószövetség tagja voltam…
9.50-10.10 Orbán János Dénes: Kalandos írószervezetek Romániában
10.10-10.30 Bohumil Doležal: A Tvář (Arc) folyóirat esete: nem kommunista periodikum kommunista környezetben
10.30-10.45 Hozzászólások
10.45-11.00 Szünet
Második ülésszak – elnököl Vasy Géza
11.00-11.40 Mircea Dinescu: A szolidaritás illúziója
11.40-12.00 Bence Lajos: Kettős kisebbségben: a szlovéniai magyar irodalom a jugoszláviai és az egyetemes magyar irodalmon belül
12.00-12.15 Hozzászólások
Szeptember 20., délutáni ülésszak
Harmadik ülésszak – elnököl Kiss Gy. Csaba
14.00-14.20 Karol Wlachovsky: Szervezetten vagy szervezet nélkül?
14.20-14.40 Kalász Márton: Tiltás és kapcsolatkeresés
14.40-15.00 Jerzy Snopek: A Lengyel Írószövetség: a szabadság fényei és árnyai
15.00-15.15 Hozzászólások
15.15-15.30 Szünet
Negyedik ülésszak – elnököl L. Simon László
15.30-15.50 Tone Partljič: Veszedelmes, de nem lényegi viszonyok
15.50-16.10 Tóth Erzsébet: A szentendrei megálló, avagy a felfüggesztés diszkrét bája: emlékek a Fiatal Írók József Attila Köréről
16.10-16.30 Alexa Károly: A magyar író és a rendszerváltozás
16.30-16.45 Hozzászólások
A tanácskozás résztvevői
Alexa Károly magyar irodalomtörténész, kritikus. 1945-ben született Radstadtban (Ausztria). A Kortárs, majd a Mozgó Világ folyóirat munkatársa, 1988-tól 1992-ig a Hitel főszerkesztőhelyettese. 1993 és 1996 között a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója. 2004-től az Életünk folyóirat főszerkesztője, 1999-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanít. József Attila-díjas, 2000-ben megkapta az Év Könyve díjat.
Bence Lajos szlovéniai magyar költő, publicista, szerkesztő. 1956-ban született Göntérházán. 1994-ben az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen irodalomtudományból szerzett doktori fokozatot. 1990 és 1992 között a Hidak című nemzetiségi tévéműsor szerkesztője a Szlovén Televíziónál. 1991-től 1997-ig a Maribori Egyetem Magyar Tanszékének oktatója. 1997 óta a Népújság főszerkesztője és a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet igazgatója.
Mircea Dinescu román költő, szerkesztő. 1950-ben született Sloboziában. Első verseskötete 1971-ben látott napvilágot. Harmadik kötetéért 1976-ban megkapta a Román Írószövetség és az Akadémia díját. A Ceausescu-diktatúra bírálója, 1989-ben házi őrizetbe vették, december végén fontos szerepet játszott a román forradalomban. A megújult Román Írószövetség elnöke volt az 1990-es évek elején. 1999-ben Herder-díjat kapott.
Bohumil Doležal cseh közíró, kritikus, politológus. 1940-ben született Prágában. 1964 és 1969 között a Tvář című folyóirat munkatársa, majd főszerkesztője volt. Nézetei miatt eltávolították a szellemi életből, évekig munkásként, programozóként kereste a kenyerét. 1987-ben a Demokratikus Kezdeményezés nevű ellenzéki mozgalom szervezője, 1990 és 1992 között a Szövetségi Parlament képviselője. 1988-ban felszólalt Esztergomban a Magyar Demokrata Fórum rendezvényén, ezért útlevelét bevonták. Többször követelte írásaiban Esterházy János ügyének tisztázását.
Kalász Márton magyar költő, műfordító. 1934-ben született Sombereken. 1960-tól 1970-ig az Európa Könyvkiadó szerkesztője. 1971-től 1974-ig a berlini Magyar Kultúra Háza munkatársa. 1970-től 1985-ig az Új Írás munkatársa, 1986-tól a Vigilia folyóirat főmunkatársa. 1991 és 1994 között a stuttgarti Magyar Kulturális Központ igazgatója. 1995-től a Károli Gáspár Református Egyetem tanára. 2001 és 2007 között a Magyar Írószövetség elnöke, 2007-től az Írószövetség elnökségi tagja. József Attila-, Radnóti-, Arany János- és Artisjus-díjas.
Kiss Gy. Csaba magyar irodalomtörténész, esszéista. 1945-ben született Budapesten. A közép-európai kultúrák kapcsolataival foglalkozik, különös tekintettel a nemzeti jelképekre és mítoszokra. Ezekről a kérdésekről öt önálló kötete jelent meg. 1999 és 2004 között a Zágrábi Egyetem vendégtanára. Jelenleg az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Művelődéstörténeti Tanszékének oktatója. A Magyar Írószövetség választmányi tagja. József Attila-díjas.
Kovács István magyar költő, történész, műfordító. 1945-ben született Budapesten. 1990-től 1994-ig a varsói nagykövetség kulturális tanácsosa, 1994-től 2003-ig krakkói főkonzul. 1995 és 1999 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lengyel tanszékének tanszékvezető tanára. József Attila-díjas, Krakkó város díszpolgára. A Magyar Írószövetség Arany János Alapítványának elnöke.
Lezsák Sándor magyar író, költő. 1949-ben született Budapesten. 1979-től a lakiteleki általános iskola tanára. 1987-ben háza kertjében alakult meg a híres lakiteleki találkozókat követően a Magyar Demokrata Fórum. 1994 óta országgyűlési képviselő, jelenleg a Magyar Országgyűlés alelnöke. Pilinszky János-díjas, több amerikai magyar irodalmi díj kitüntetettje.
L. Simon László magyar költő, szerkesztő. 1972-ben született Székesfehérvárott. A Magyar Műhely, a Kortárs és a Kommentár című lapok szerkesztője. 2003 és 2005 között Szépirodalmi Figyelő folyóirat főszerkesztője. 1998-tól 2004-ig a Fiatal Írók Szövetségének elnöke, 2004-től az Írószövetség titkára. József Attila-díjas.
Orbán János Dénes erdélyi magyar költő, prózaíró. 1973-ban született Brassóban. 1995-től 2000-ig az Előretolt Helyőrség című folyóirat főszerkesztője, 2003 óta az Irodalmi Jelen szerkesztője. 1995 és 1998 között az Erdélyi Híradó Kiadó szerkesztője és ügyvezetője, azóta igazgatója. 2006 óta az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke. József Attila-díjas, 2000-ben Herder ösztöndíjas Bécsben.
Tone Partljič szlovén drámaíró, dramaturg. 1940-ben született Mariborban. Hazájában népszerű, sokoldalú irodalmár. Eddig huszonhárom könyve látott napvilágot. Számos filmforgatókönyvet, rádiójátékot írt. 1991 és 2004 között parlamenti képviselő. 1983-tól 1987-ig a Szlovén Írószövetség elnöki tisztét töltötte be.
Jerzy Snopek lengyel irodalomtörténész, kritikus, műfordító. A magyar irodalom és kultúra „nagykövete” Lengyelországban. Az 1980-as években az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Lengyel Tanszékén volt lektor. Pilinszky János és József Attila fordítója. 1995 és 2006 között a Lengyel Irodalomtudományi Intézet igazgatóhelyettese. 2003-ban Varsóban megalapította a Prus Bölcsész Magánegyetemet. 2002-ben jelent meg Magyar művelődéstörténet című munkája.
Tóth Erzsébet magyar író, költő. 1951-ben született Tatabányán. Közgazdászként végzett, 1985-től szabadfoglalkozású író. 1979-től 1985-ig a Fiatal Írók József Attila Körének (FIJAK) vezetőségi tagja. Jelenleg a Magyar Írószövetség választmányi tagja. József Attila díjas, 1999-ben Arany János-jutalomban, 2001-ben az Év Könyve-díjban részesült.
Vasy Géza magyar irodalomtörténész. 1942-ben született Budapesten. Előbb gépészmérnöknek tanult, majd az Eötvös Lóránd Tudományegyetem magyar-könyvtár szakán szerzett diplomát. 1969 óta az Eötvös Lóránd Tudományegyetem magyar irodalomtörténeti tanszékének oktatója. 1973-tól 1977-ig a József Attila Kör vezetőségének tagja, 1987-től 1997-ig az Írók Szakszervezetének elnökségi tagja. 2001 és 2007 között a Magyar Írószövetség elnökségi tagja, 2007 óta az Írószövetség elnöke. József Attila- és Arany János-díjas.
Karol Wlachovsky szlovák műfordító, irodalomtörténész, diplomata. 1941-ben született Kassán. 1963-tól 1968-ig a Slovenské pohl’ady című irodalmi folyóirat szerkesztője, 1968-tól 1990-ig a Tatran Könyvkiadó munkatársa. 1989-től 1992-ig a budapesti csehszlovák kulturális központ igazgatója, 1993-1996, valamint 1999-2003 között a budapesti Szlovák Kulturális Intézet igazgatója. 1996 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szlovák tanszékének vendégtanára. Füst Milán-, Déry Tibor- és Pro Cultura Hungarica díjas.
Bohdan Zadura lengyel költő, prózaíró, szerkesztő, műfordító. 1945-ben született Pulawy városában. Napjaink lengyel költészetének meghatározó alakja. Első verseskötete 1968-ban látott napvilágot. 1980-tól az Akcent című lublini folyóirat szerkesztője. Az utóbbi években a lengyel irodalom egyik legfontosabb orgánumának, a varsói Twórczość című folyóiratnak a főszerkesztője. Többször járt Magyarországon, költészetünkből is fordított.
A konferencián szinkrontolmácsolás lesz.
L. Simon László, Vasy Géza, Kalász Márton, Albert Gábor