Helyszíni tudósítások

 

Gy__rffy___kos___tveszi_a_d__jat.JPG 
Győrffy Ákos átveszi a díjat Vári Fábián Lászlótól

 

Szepesi Dóra

 

Átadták az MMA Irodalmi Tagozata

2023. évi könyvdíjait

 

Az elismeréseket ünnepélyes rendezvény keretében adták át a Magyar Művészeti Akadémia Andrássy úti irodaházában, az MMA Irodalmi Tagozata Élőfolyóirata IX. évfolyama 6. számának irodalmi estjén.

 

Vári Fábián László, az MMA Irodalmi Tagozat vezetője köszöntötte a jelenlévőket és a közreműködőket: Takács Bence műsorvezetőt, Kisfaludy Zsófia színművészt, az MMA ösztöndíjasát, és Savanyu Gergely színművészt, a Soproni Petőfi Színház nívódíjasát, valamint Vámosi-Nagy Zsuzsa Junior Prima-díjas fuvolaművészt és Csáki András Liszt Ferenc-díjas gitárművészt. A díjazottak – Ambrus Lajos, József Attila-díjas író, a Kortárs folyóirat főszerkesztője, Győrffy Ákos, József Attila-díjas költő, Hogya György, királyhelmeci író, Majoros Sándor, József Attila- és Márai Sándor-díjas író és Pollágh Péter József Attila-díjas költő – díszhelyen, egy asztal mögött foglaltak helyet, majd, a laudációk, felolvasások után Vári Fábián Lászlótól vették át az okleveleket.

 

az___t_d__jazott.JPG
Az öt díjazott

 

Elsőként Száraz Miklós György József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas író, az MMA rendes tagja, Győrffy Ákos A csend körei című kispróza-kötetét méltatta. „Az élet értelme, örökkévaló és végtelen, valóságon túli valóság” – ezek a kifejezések jutnak eszébe az írásokról, amelyek műfaja novella, tárca, esszé vagy egyszerűen csak naplójegyzet, feljegyzés. A szövegek olvastán felidéződhet a világosság után kiáltó Petőfi, Kölcsey Vanitatum vanitas vagy Weöres Sándor De profundis című verse is. Győrffy Ákos prózáinak hőse a helyét nehezen lelő, szemlélődő, gondolkodó, állandóan emlékező ember, legfőbb tere a lenyűgöző és időtlen Duna-táj. Mielőtt Kisfaludy Zsófia felolvasta az egyik tengerélményhez kötődő írását, méltatója is idézett néhány gondolatot a szerzőtől.

 

Sz__raz_Mikl__s_Gy__rgy.JPG
Száraz Miklós György

 

A királyhelmeci Hogya György nemcsak a kortárs szlovákiai magyar irodalom egyik kiemelkedő – noha a mai napig árnyékban levő – alakja, de nemzedékének egyik legsokoldalúbban képzett, eredeti hangú és látásmódú, magyar viszonylatban is elismerést igénylő alkotója – kezdte laudációját Tóth László József Attila-díjas költő, író, az MMA rendes tagja. Írásaiban az esszé és a próza keveredik; Grendel Lajos nemzedéke legjobb novellistájaként emlegette. Elek Tibor a Metszéspont című 1989-es kötete kapcsán az emberi létezés alapvető titkainak megközelítését, nagyratörő, filozofikus lényegkeresését emelte ki. Díjazott könyvének cselekményes esszéiben is a tudás és a tudat mélyrétegeibe hatoló műveltséganyag fedezhető fel. „Egészen másképp is lehetnek a dolgok, …egyedül a gondolkodás, a mérlegelő és ítélő együttműködés juttathat el bennünket bármiféle felismerésig” – idézett méltatója a díjazott Félreértések és félremagyarázások című esszékötetből.

„Úgy vagyok vajdasági, hogy megrekedtem a múltban” – vallja magáról Majoros Sándor, és ebben benne van jellegzetes, humorral és nyelvi leleménnyel teli kifejezésmódja, eredetisége is. A délszláv háború kitörése után települt át Bácskából Magyarországra, 1991 óta Budapesten él. Első prózakötetét az újvidéki Fórum kiadó adta ki, elnyerte érte a Délvidék két jeles irodalmi elismerését, a Szirmai Károly- és a Sinkó Ervin-díjat. Írói pályája Magyarországon teljesedett ki – kezdte méltatását Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, író, akadémikus. Majoros Sándornak eddig tizennégy kötete jelent meg, elbeszélések, regények. Színterei többnyire az elhagyott szülőföld és az egykori, soknemzetiségű Jugoszlávia, a II. világháborút követő évtizedek világa. Legújabb regénye is egy meg nem nevezett bácskai faluban játszódik. „A Rézeleje gyorsan pergő eseményeivel, térbeli és időbeli sokrétűségével, feszültséggel és humorral teli, az emberi gyarlóságokról szókimondóan, de megértéssel tudósító, emlékezetes, és maradandó irodalmi értéket képviselő regény” – summázta Mezey Katalin.

Az olvasó eltöpreng egy-egy szófordulaton, ráébred egy szóalak többértelműségére, észleli a játékot, amit a költő e kétértelműséggel űz, amikor például azt írja: „világító gép, te számító, mit akarsz tőlem?” – kezdte Pollágh Péter Régi voltam című verseskötetének méltatását Ács Margit Kossuth-díjas író, az MMA rendes tagja. Azt fejtegette, hogy – ámbár maga a nyelvi játékosság, a nyelvhasználat tudatos előléptetése témává, versképző elemmé, úgyszólván egész generációjára jellemző – ő saját nyelvet teremtett. Joggal írta a szokatlan visszafogottságról tanúskodó, 2010-2014 között írt verseket tartalmazó kötetről Győrffy Ákos azt, hogy „Az igazán eredeti hangú költő olyan, aki határozottan kilóg a mezőnyből. Felfelé lóg ki, természetesen.” Ács Margit hozzátette, ritka olvasói élmény az is, hogy ennyire plasztikusan és érvényesen megjelenjék egy személyiség az eredeti, súlyos kötet versvilágában.

 

Poll__gh_P__ter___tveszi_a_d____t__l.JPG
Pollágh Péter átveszi a díjat

 

Az Év Legjobb Könyve Díját Ambrus Lajos Mezei szorgalom című esszékötete nyerte el. Száraz Miklós György méltatásában arról is beszélt, hogy ez a külsőleg és belsőleg is nagyon szép kötet tájirodalom, honismertetés, egy kicsit anekdotagyűjtemény is, meg magyar ritkaságok könyve, mégis leginkább művelődéstörténet és esszé. Lukácsy Sándor kincsásásnak nevezte ezt a fajta hozzáállást. A Honunk virulása című történettel kezdődő kötetben olvashatunk bivalyokról, jegenyefáról, Luigi Ferdinando Marsigli grófról, akinek sok egyéb mellett a székely-magyar rovásírás egyik különleges korai emlékét, meg az 1726-ban megjelent gyönyörűen illusztrált, hat vaskos kötetből álló grandiózus művét, a valaha létezett legkitűnőbb Duna monográfiát köszönhetjük… A könyvben külön jegyzeteket nem találunk, mert a szerző minden dátumot és forrást a folyó szövegben tüntet fel. Alakjait, tárgyait, eseményeit, az 1833-as „A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairul” című Berzsenyi-munka fűzi lazán egybe. Ambrus Lajos művére is igaz Janus Pannonius megállapítása, miszerint az elme művére nagyon hat gyakran a táj is. Ezen a ponton a méltató Szepesi Attilára emlékezett, akit szintén izgatott a vadon és a művelt táj érintkezése. „Ő is örülne ennek a magyarságért, kertért, kultúráért, emberért, földi flóráért és faunáért aggódó szép könyvnek” – zárta szavait.

 

a_zenei_k__zrem__k__d__k__V__mndr__s.JPG
A zenei közreműködők:
Vámosi-Nagy Zsuzsa és Csáki András

 

Az est ünnepi hangulatát emelték a gitár-fuvola duó előadásában felcsendülő Bartók- és Kodály-művek, népdalfeldolgozások, valamint karácsonyi dallamok.

 


 Főoldal

2023. december 12.
Kopriva Nikolett tárcáiKontra Ferenc tárcáiHáy János tárcáiElek Tibor tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Csabay-Tóth Bálint: A sarjSzarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy verset
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Magad lehetszHáy János: TermoszBíró József verseiKürti László versei
Kontra Ferenc: A dalmaták fehéren születnekEcsédi Orsolya novelláiTóth László: BúcsúzóZsidó Ferenc: Égig érő szénásszekér
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png