Olvasónapló

 

 

 

nmeth_andor_foglalt_pholy

 

 

 

Szőcs Henriette

 

 

Karinthy esete Böhm Arankával

Németh Andor Egy foglalt páholy története című regényéről

 

 

 

 

Mindig fontosnak tartottam egy irodalmi mű címét. Ezt a könyvet sohasem vettem volna le a polcról a boltban, ha nem hívják fel rá a figyelmemet. A kiadó helyében megváltoztattam volna, vagy alcímmel kibővíteném, hogy egyértelműen kiderüljön, Karinthy utolsó éveiről szól a mű. Az olvasókat ma is érdekli nagy íróink, költőink magánélete. Izgalmas dolog a közszereplők privát szférájában kutakodni, intimpistáskodni, ebből él ma a bulvársajtó, valószínűleg az Újság című lap példányszámát is jelentősen növelte az 1938-39-ben folytatásokban közölt regény.

 

Hónapok óta nagy sikere van egy kezdeményezésnek az egyik közösségi portálon, ahol magyar irodalmárok szerelmeiről olvashatunk részleteket. Így írnak Karinthy Frigyes (Németh könyvében Tímár Titusz) és neje, Böhm Aranka (Aurélia) megismerkedéséről: „1920-ban a 27 éves Böhm Aranka egy szánkóbaleset miatt szobafogságra volt ítélve. Barátnőivel telefonbetyárkodással szórakoztatták magukat. Az Újságíró Kört tárcsázták, és írókat kértek a telefonhoz. Először Szép Ernőt hívták, de ő nem volt a klubban, a második író azonban felvette a kagylót. Így indult Karinthy Frigyes és Böhm Aranka viharos szerelme, és még viharosabb házassága. Folytonos veszekedéseik és nagy kibéküléseik a nyilvánosság előtt zajlottak."

 

A regény Tímár temetésével indul, ennek kapcsán a régi barát, Jámbor végiggondolja a közösen töltött időt. Kettejük barátsága még azelőtt indul, hogy Tímár sikeressé válik, azonban a hírnév mit sem változtat kapcsolatukon. Ez inkább Jámbornak köszönhető, ő így vall a jelleméről: „előzékenykedett, lelépett, ki hagyta nyomni magát, egyszerűen azért, mert mindent komolyabbnak tartott, mint a saját dolgait". Tulajdonképpen az író, Németh Andor karakteréről is olvasunk, Németh ugyanis ott bábáskodott József Attila, Déry Tibor, Arthur Koestler műveinek megszületésénél. Németh keveset alkotott, egyszerűen úgy tartotta, barátai sokkal tehetségesebbek nála.

 

A Tímár-Jámbor barátságban akkor áll be pauza, amikor Tímár megnősül. Az újdonsült feleség, Aurélia kedvesen fogadja Jámbort, talán túl kedvesen is. Aurélia mindenkivel kacérkodik, udvaroltat magának, látszólag csupán azért, hogy urát bosszantsa. Jámbor megrémül attól, Tímár mennyire alkalmazkodik felesége szokásaihoz, mennyire a kedvét keresi, kiszolgálja minden bolondos óhaját. A későbbiek során leírja Németh, hogy Tímár méltatlan munkákat is elvállal, hajtja magát, csupán azért, hogy Aurélia mértéktelen költekezését fedezze.

 

A történet nagy része a Beleznai kávéház nagy, belső páholyában játszódik. Ide Tímárék engedélye nélkül senki sem ülhet le, ez a hely tulajdonképpen Tímárék szalonját helyettesíti. Itt találkozik minden délután a Tímár házaspár udvartartásával, írókkal, költőkkel, unokahúgokkal, városi dámákkal, vidéki nemesekkel. Ezek a vendégek elsősorban Aurélia rajongói, barátnők, hódolók. Ide szeretne tartozni Jámbor is, még attól sem riad vissza, hogy egy időre szerelmet színleljen Aurélia rokona iránt. Saját bevallása alapján Tímár miatt, azonban a regény vége felé nyilvánvalóvá válik, hogy Aurélia vonzza a férfit. Jámbor a történet végén duplán csalódik, s szerelmi bánata miatt végre kizökken apátiájából, és írni kezd.

 

A regény tulajdonképpen fejlődésregény, bemutatja a főhős, Jámbor jellemének alakulását, énkeresését, az a férfi, aki „soha semmihez nem kapcsolódott eltökélten, aki szabadon lebegett a világban, de ez a szabadság nem belső elhatározásból eredt, hanem egyfajta szellemi dermedtségből, gyökértelenségből", alkotó emberré válik, olyan férfivé, aki mer szeretni.

 

Az utolsó fejezet sajnos nem eléggé kidolgozott, állítólag a szerkesztőségi határidő sürgette Németh Andort. Később persze, az 1942-es kiadás előtt kiegészíthette volna a szöveget, azonban akkorra már fájdalmas emlék lett a múlt. „Ki hitte volna, hogy rövid pár év múlva újra inog a föld az emberek lába alatt, és még puszta létük is kérdésessé válik?" Karinthy 1938-ban végzetes agyvérzést kapott. Németh harminckilenc nyarán Franciaországba emigrált, ahonnan csak 1947-ben tért haza. Böhm Arankát Auschwitzba deportálták, ahol miután felpofozta az egyik őrt, azonnal lelőtték.

 

A mű érdeme a hű korrajz mellett, hogy lefesti a kávéházak hangulatát, amit az egykori intézmények épületének restaurálásával nem tudnak visszaadni.

 

 

 

 

 

Németh Andor: Egy foglalt páholy története. Scolar Kiadó, Budapest, 2011

 


 

2009. június 21.
Kontra Ferenc tárcáiHáy János tárcáiElek Tibor tárcáiKopriva Nikolett tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Mindák Dániel: CsokitortaCsabay-Tóth Bálint: A sarj
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Fekete Vince: Gyönyörű apokalipszisAcsai Roland verseiGál Ferenc verseiFarkas Wellmann Éva: Magad lehetsz
Oberczián Géza: EgyedülOberczián Géza: EgyedülKovács Dominik – Kovács Viktor: Lesz majd mindenKontra Ferenc: A dalmaták fehéren születnek
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.png