Hírek

Gion Nándor pályázat

gionnandorA szenttamási Gion Nándor-emlékház és az újvidéki Fórum Könyvkiadó közös pályázatot hirdetett novella, regény, ifjúsági regény írására, illetve Gion műveinek szerb nyelvű fordítására

Bővebben...

Ilia Mihály rovata

Vári Fábián László kötetéről

"A könyv egyik legszínesebb, legszebb és néha megható része, hogy a szerző nemzetiségi sorstáraival van, akikkel néha szolidaritás alakul ki, önvédelem, egymás nehéz sorsának megérté...
Bővebben...

Görgey Gábor verseiről

„A kötetben található versek nagyobb részének az elmúlás a tárgya" - Ilia Mihály olvasónaplója az Alkatrészhullás / 2005-2009 című kötetről ...
Bővebben...

Lanczkor Gábor prózájáról

"A történetben mindvégig valami titok lappang, ezt nem csak a sztori, hanem a stílus is érzékelteti" (Ilia Mihály A mindennapit ma című könyvről) ...
Bővebben...

Rónay László beszélgetőkönyvéről

„Egy 20. századi magyar tudós intellektuális fejlődésének története ez a kis interjúkötet”  -  Ilia Mihály Rónay László „beszélgető-könyvéről” ...
Bővebben...

Déry Tibor balatonfüredi évei

Ilia Mihály új, olvasónapló jellegű jegyzetsorozatának következő könyvtárgya  Botka Ferenc Déry Tibor balatonfüredi éveit feldolgozó kötetete: "ha a boldogságot egy tájjal akarnám...
Bővebben...

Bejelentkezés



Tárca

Nagy Zsuka tárcája

„Beszélgettünk. Hogy jók voltunk. Vidéken is van. Irodalom. Meghogy az irodalmárok jobb fejek. Mint a nyelvészek" ...
Bővebben...

Bödőcs Tibor tárcája

„Olvassanak Hrabalt, vagy vásároljanak mosómedvét!!" (a hazai stand-up comedy egyik kiválósága írt Bohumil Hrabal halálának 15. évfordulójára) ...
Bővebben...

Murányi Sándor Olivér írása

„Hűséges férj és mindenkire azonnal rámászó kan - egyszerre. Az egyhelyszínes esküvő évfordulóját átalussza, másnap kanadai kirándulást ígér" ...
Bővebben...

eS Kiss Judit tárcája

„Még néhány megálló és leszállok, kikapcsolom a zenét, csöng a telefonom, a kijelzőn Aajani, a férjem. Mikor érkezem már, még öt perc, mondom. Azért Aajani, hogy ő legyen az első a...
Bővebben...

Becsy András tárcája

„Anya nagyon magas, és amikor mérges, még magasabb lesz, megnő. Érdekes. A kislányom még a csípőjéig sem ér fel" ...
Bővebben...

Helyszíni tudósítások

Egy szál rózsa

Fodor György helyszíni tudósítása Géczi János és Szabó Tibor Benjámin január 30-i békéscsabai beszélgetéséről ...
Bővebben...

Ünnepi Bárka-est

Niedzielsky Katalin helyszíni tudósítása az évértékelő, lapszámbemutató  estről, melyen Kiss Judit Ágnes és Fekete Vince kapták meg a folyóirat 2011. évi díját ...
Bővebben...

A túlélők

Farkas Wellmann Éva helyszíni tudósítása a palicsi szimpóziumról, melynek témája Kosztolányi Dezső, Csáth Géza művei és azok kortárs irodalomra gyakorolt hatása volt ...
Bővebben...

Költői portrék

Szakács István Péter tudósítása Bálint Tamás, Farkas Wellmann Éva, Márkus András és Noszlopi Botond közös székelyudvarhelyi könyvbemutatójáról ...
Bővebben...

Székely irodalmi humor

Tóth Kata írt helyszíni tudósítást Fekete Vince, Muszka Sándor és Orbán János Dénes békéscsabai székely estjéről a BárkaOnline-nak ...
Bővebben...

Hírcsatorna

Köszönjük

 

Statisztikák

Tartalom találatai : 6182446

Támogatóink

 

 

bekesmegyehu



nka



bekescsabahu

PDF Nyomtatás E-mail



Márton László
A város, amely eltemette önmagát




Néhány nappal a jelen sorok írása előtt a Ruhr-vidék egyik nagyvárosában, Duisburgban akadt valami dolgom, egy irodalmi jellegű feladat, melyet annak rendje és módja szerint végrehajtottam. Másnap reggel elindultam, hogy körülnézzek a városban. Alighogy elmentem a városi színház monumentális neoklasszicista épülete mellett, melyet véletlenül megkíméltek az angol-amerikai bombázások, és amelynek húsz éve nincs saját társulata, helyette a szomszédból jön át vendégeskedni a balett és az operett, váratlanul Oszip Mandelstam egyik verssora jutott eszembe: "A város eszelősen nem ereszt". Duisburg azon helyek közé tartozik, mely puszta nevével azonnal leleplezi azt, aki beszél róla. Aki dujzburgnak ejti, arról abban a szempillantásban kiderül, hogy soha semmi köze nem volt a városhoz és környékéhez: reménytelenül idegen, és az is marad. A város nem ereszt és kirekeszt. Elhaladtam a City Center nevű gigantikus üvegbuborék mellett, melynek túloldalán hússzor húsz méteres, fél méter magas betontálcák kínálják, mint valami színdús, de kalóriaszegény salátát, az egyenletesre nyírt pázsitot. Magam mögött hagytam a városi könyvtár és a városi bíróság betondobozait, a széles bevásárlóutcában egymás után sorakozó áruházakat, üvegtábláik mögött divatos ruhadarabokba bújtatott emberbábukkal, sőt egy helyütt embernagyságú, hajlongó mackóval is, a dézsába ültetett pálmafákat, melyek egyelőre még szétterülhetnek az októberi napsütésben és a Caspar David Friedrich tölgyfáira emlékeztető, vaskos lámpaoszlopokat is. Eljutottam a román alapokra épített gótikus székesegyházig, melyet annak idején lebombáztak, de aztán visszaépítettek, és most ódonabb, mint valaha volt; a tornyából negyedóránként felhangzó óraütések mintha ezt kiáltanák: "Nem ér a nevem, káposzta a fejem!" Lehetetlen volt nem érezni a kondulásokban egy árnyalatnyi esdeklő kétségbeesést. Pedig köröskörül minden úszott a boldogságban: a városháza anyakönyvi hivatalának ajtaján kilépett egy ünneplő ruhába öltözött fiatal pár, a menyasszonynak rózsakoszorúja és fátyla is volt, és a jókedvű, bár kissé hallgatagnak rémlő násznépre gyönyörű platánlevelek hullottak. Lépcsőkön ereszkedtem le, majd egy használaton kívüli sínpárnál találtam magamat, mely párhuzamosan futott a folyóval, vagyis a folyónak azzal az ágával, melyet ezen a szakaszon teherforgalmi kikötővé építettek ki, de már ezt is használaton kívül helyezték. A vízparton két fiú horgászott nyolc vagy kilenc horgászbottal, egyikkel sem fogtak semmit; mindenesetre feszülten figyeltek, mintha a víztükrön úszkáló vadkacsákat vagy magát a víztükröt próbálták volna hipnotizálni. Az egyik hajdani raktárépületben található a városi levéltár. Vörös téglafalán nyíl mutat egy bizonyos irányba: "Königsberg-múzeum". Úgy látszik, Duisburgba kellett utaznom ahhoz, hogy eljussak Königsbergbe. A múzeumnak, mely szintén egy átépített raktárépületben tanyázik, egyedülállóan gazdag gyűjteménye van königsbergi vonatkozású dokumentumokból és tárgyi emlékekből. Egy csomó minden, ami Königsbergben hat évtizede nincs meg, tudniillik maga Königsberg sincs meg, a duisburgi raktárépületben megtalálható. Például ki vannak állítva olyan sörösüvegek, melyekbe königsbergi sör volt palackozva, igaz ugyan, hogy azt már megitta valaki, és aki megitta, az már valószínűleg nincs az élők sorában. Ugyanez vagy valami hasonló mondható a königsbergi marcipános dobozkákról is, melyekből meglepően sok van kiállítva, jóval több, mint sörösüvegből, annyi különbséggel, hogy a marcipánt nem isszák, hanem eszik. A marcipán mellett ki van állítva Immanuel Kant, egy sor brandenburgi választófejedelem, a német lovagrend és más effélék. Az érdeklődő izgalmas részleteket tudhat meg a baltikumi borostyánfeldolgozásról. Ki van állítva egy színes litográfia a borostyánszedők testi motozásáról; a kép előterében az egyik borostyánszedő a csizmáját húzza le, a másik a gatyáját készül letolni, a rózsaszín és lila árnyalatokban pompázó borostyánrendész pedig elégedetlen arcot vág. Königsberg (vagy ahogy manapság ejtik arrafelé, Kjonyikszberg) náci korszaka és pusztulása, valamint a mai Kalinyingrád dinamikus fejlődése jelenleg nem látható, e tünemények helyét időszaki kiállítás foglalja el a város nagy szülöttjének, Käthe Kollwitznak önarcképeiből. A látogatónak az a benyomása támad, hogy Kollwitz egy hosszú, munkás életen át kizárólag önportrékat rajzolt, illetve pihenésképpen néha beiktatott egy-egy fájdalmas anyát éhező kisgyermekkel. Korai önarcképeiből az derül ki, hogy csinos, fiatal nőnek látta magát, majd fokozatosan egyre önkritikusabb lett a szemlélete; utolsó korszakának önképeiről már nehéz eldönteni, vajon az önutálat vagy az önmaga iránti részvét volt-e benne az erősebb. "A város eszelősen nem ereszt." És én mégis otthagyom Königsberget a raktárépületben. Kint a vízparton a két fiú még mindig dermedten bámulja a horgászbotok erdejét, és még mindig hiába. A Königsberg-múzeum falán nyíl mutat egy bizonyos irányba: "Archeológiai terület". A megadott irányban haladva egy mélyedésre bukkanok, olyasfélére, mint ami Pesten a Március 15. téren van, és itt is római falmaradványok láthatók, gyönyörűen konzervált állapotban. Hát igen, Duisburg helyén római település volt, a német régészek pedig profik. Kommentárt is írtak a látnivalóhoz, ott olvasható egy táblán. Ebből aztán megtudhatom, hogy a rommező antikvitása meglepően friss: amit római régiségnek hittem, a Kikötő utca és a Vásárcsarnok utca sarka volt, melyet 1954-ben a belváros összes többi részével együtt lebontottak és betemettek, hogy ráépítsék mindazt, ami jelenleg látható. Alig negyven évvel később, 1994-ben egy üressé vált területen, ami parkoló volt, de közben épült egy csomó parkolóház és mélygarázs, a város a régészekkel kiásatott önmagából egy darabot. És most nagyot nézhet mindenki, aki arra jár.




Kapcsolódó:

A Vendég-oldal rovat írásai

Vass Tibor: Szent a béka
Garaczi László: Az olaszokról
Turczi István: Csindambaram
Balogh Robert: Hajnaltájt csendesen úsznak a fókák
Benedek Szabolcs: Öcsi, hány óra van?
Jónás Tamás E-MAIL
Fehér Béla: Mozi
Podmaniczky Szilárd: A végtelen példázat
Onagy Zoltán: Kaland Pesten
Szőcs Géza: "Regényeinket és verseinket kézben tartva"
Cserna-Szabó András: Rozsdás szögek
Tarján Tamás: Találkozások Leninnel
Pécsi Györgyi: Liberté vagy amit akartok
Méhes Károly: A búsulás mikéntje
Esterházy Péter: Onnét így
Bányai János: Tájkép háború után
Tőzsér Árpád: Istennők a meszesgödörben
Berniczky Éva: Emlékszem olyanokra is, akiket sohasem láttam
Szepesi Attila: Kőasztal
Fekete Vince - Uniós kocsmadumák
Zalán Tibor - Pál esete az erdővel

Főlap

Hozzászólások (0)
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!

 

Frissek

Arnóti András kiállításáról

"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...

Drámapályázat

A Békéscsabai Jókai Színház, a Magyar Írószövetség és a Bárka folyóirat egyfelvonásos drámapályázatára tíz nappal a meghirdetése után már tíz egyfelvonásos mű beérkezett a sz...
Bővebben...

Trendi lett az olvasás?

„Az elmúlt években a Harry Potter-láz új színezetet adott az ifjúsági könyvek piacának" az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet közleménye szerint ...
Bővebben...

Csehy Zoltán versei

A krummbachtali fürdő, a Nagyapámék, a Boszorkány, a Néha és a Vízi nimfák című versek a legújabb, 2012/1-es Bárkából ...
Bővebben...

Nagy Zsuka tárcája

„Beszélgettünk. Hogy jók voltunk. Vidéken is van. Irodalom. Meghogy az irodalmárok jobb fejek. Mint a nyelvészek" ...
Bővebben...

Kukorelly Endrét kérdeztük

„Azt hiszem, nem kell sokat írni, de amit csinálsz, csináld meg a legjobban. Legalábbis próbálkozz" (Huszár Tamara beszélgetése a Reggel az egyik istennő című kötetről) ...
Bővebben...

Gion Nándor pályázat

A szenttamási Gion Nándor-emlékház és az újvidéki Fórum Könyvkiadó közös pályázatot hirdetett novella, regény, ifjúsági regény írására, illetve Gion műveinek szerb nyelvű fordí...
Bővebben...

Acsai Roland kötetéről

„a kötetbeli utazás is felfogható egyfajta tapasztalatszerzési, önismereti útnak, melynek célja az énhez való megérkezés" (Szántó Magdolna a Hajnali kút című verseskönyvről) ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója

lovaszandrea1_copy„a siker-receptúra szótagra pontos alkalma-zásáról van szó" (Lovász Andrea Berg Judit Két kis dínó a zsírkréta korban című könyvéről írt)

Bővebben...

A tisztelt ház

„Soha jobbkor levenni a könyvespolcról Mikszáth Kálmán kötetét, mint most, hogy kiderült, nem létezik magyar politikai költészet, tehát van" (Kiss László A tisztelt ház című kötetr...
Bővebben...

Háyland

„Van egy ország, egy vidék: könyvben létezik csak" (Jenei Gyula Háy János Háyland című kötetéről) ...
Bővebben...

A kis kavics

„fennáll a veszély, hogy a regény a kiválóan kidolgozott részek ellenére darabjaira és alkotóelemeire esik szét" (Zólya Andrea Csilla Lovas Ildikó A kis kavics című regényéről) ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója (összes)

Bene Zoltán Sárközi György könyvéről ...
Bővebben...

Szépirodalom

Csehy Zoltán versei

A krummbachtali fürdő, a Nagyapámék, a Boszorkány, a Néha és a Vízi nimfák című versek a legújabb, 2012/1-es Bárkából ...
Bővebben...

Géczi János versei

A Fekete holló száll a szemében, a Nem marad más és a Tudom című költemények, melyek a legújabb, 2012/1-es Bárkában láttak napvilágot ...
Bővebben...

Balla D. Károly versei

„egy költőt látsz csupán, a friss sarat dagasztja / - őszön mereng, s a mélybe húzza le az ág"; a kárpátaljai költő Merengtél őszön és Régi mondat, régi tánc, régi képlet cím...
Bővebben...

Ünnepi szövegek

Fodor György, Becsy András, Kőszegi Barta Kálmán, Csapody Kinga, Banner Zoltán és Nagy Mihály Tibor a 2011-es Magyar Kultúra Napjára írott szövegei ...
Bővebben...

Ungvári László Zsolt versei

A sepsiszentgyörgyi költő Csontig átvilágít, Percekként a hangyák és Ezeréves csigaházként című művei a Napóra ciklusból ...
Bővebben...

Színház

Sebzettség

A tizedik alkalommal megrendezett, külföldi és magyar előadásokat is felvonultató Kortárs Drámafesztiválról Varga Anikó írt beszámolót ...
Bővebben...

Gyulai Várszínház 48. évad

Varga Anikó tanulmánya a Gyulai Várszínház 2011-es nyári előadásairól, amely a legújabb, 2011/5-ös Bárkában jelent meg ...
Bővebben...

Színházi töprengések

„A békéscsabai dramaturg, mint a buta, műveletlen és tehetségtelen színházi ember szinonimája (...), nem csak bántó és aljas, hanem ízléstelen is" ...
Bővebben...

Évadnyitó a Jókaiban

A Monte Cristo grófja, a Négy évszak, Az öreg hölgy látogatása, a Bolha a fülbe és a Varázsfuvola című darab is szerepel a Békés Megyei Jókai Színház 2011/2012-es programjában ...
Bővebben...

Az imposztor

Varga Anikó kritikája Spiró György darabjáról, melyet Árkosi Árpád rendezett meg Kovács Lajos főszereplésével a Gyulai Várszínházban ...
Bővebben...

Megkérdeztük

Kukorelly Endrét kérdeztük

„Azt hiszem, nem kell sokat írni, de amit csinálsz, csináld meg a legjobban. Legalábbis próbálkozz" (Huszár Tamara beszélgetése a Reggel az egyik istennő című kötetről) ...
Bővebben...

Megkérdeztük Potozky Lászlót

Darvasi Ferenc beszélgetett a fiatal erdélyi prózaíróval, akinek 2011-ben jelent meg első novelláskötete Áradás címmel ...
Bővebben...

Megkérdeztük Bodor Ádámot

„Filmen egyelőre azért nem látnám szívesen, mert bennem még mindig nagyon élénken él ennek a kitalált tájnak a képe" (Tóth Tünde beszélgetése a Verhovina madarairól) ...
Bővebben...

Megkérdeztük Kálmán Gábort

A beszélgetés apropóját a szerző első, Nova című regénye adta, mely nemrég jelent meg a Kalligramnál (Darvasi Ferenc beszélgetése) ...
Bővebben...

G. István Lászlót kérdeztük

„Épp úgy előfordul becketti ütődött monológ, mint hétköznapi-sivár kelet-európai szcenika vagy mai hangra áthangszerelt Füst Milán-os borongás" (Szepesi Dóra interjúja a Választóv...
Bővebben...

Kritika, esszé

Acsai Roland kötetéről

„a kötetbeli utazás is felfogható egyfajta tapasztalatszerzési, önismereti útnak, melynek célja az énhez való megérkezés" (Szántó Magdolna a Hajnali kút című verseskönyvről) ...
Bővebben...

"Xavier"

Papp István írt tanulmányt róla, hogyan figyelte meg Kovács Imrét, a Néma forradalom szerzőjét a magyar politikai rendőrség ...
Bővebben...

Ilia Mihály írása

„Az egykori BM III/III-as és más osztályainak rám vonatkozó jelentéseiből közöltem már a Bárkában és Korunkban néhány részletet (...), most egy összefoglaló jelentést közlök itt...
Bővebben...

Három lírakötetről

Molnár Illés kritikája Magyari Andrea sztori, Lázár Bence András A teraszról nézni végig és Szőllősi Mátyás Aktív kórterem című könyvéről ...
Bővebben...

Nagy Koppány Zsoltról

„cseles, rendhagyó regényről van szó" (Szakács István Péter kritikája az Amelyben Ekler Ágostra - emlékezünk című könyvről) ...
Bővebben...

Beszélgetések

Bárka-körkérdés 20.

„A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája címmel készülök kiadni egy monografikus jellegű tanulmánykötetet" (Németh Zoltán válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 19.

„Négy művészeti monográfiám kézirata feküdt a kiadók asztalán, amiből három meg is jelent" (Banner Zoltán válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 18.

„Ami biztosnak tűnik a pályán: két új verseskötet, a Fáradt kadenciák és A holdtól megvakult kutya. Két színházi bemutató: a Kóbor csillag Debrecenben, a Szamár a templom tetején a ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 17.

„Nagy kihívás volt az Élet és Irodalom egyik állandó tárcaírójának lenni. Mintha egy nagy elbeszélés díszletein dolgoztam volna egy éven keresztül" (Kiss László válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 16.

„két kötet[em] jelenhet meg: egy forráskiadvány a történész Márki Sándor naplóiból, s bízom abban, hogy lassan lezárhatom a régóta készülő Kner-monográfiámat is" (Erdész Ádám ...
Bővebben...

Képzőművészet

Arnóti András kiállításáról

"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...

Fajó János művészetéről

Banner Zoltán megnyitószövegének kiegészített és szerkesztett változata, melyet Fajó békéscsabai kiállításán, a Munkácsy Mihály Múzeumban mondott el ...
Bővebben...

Farkas Zsuzsa képgrafikáiról

„Képekben, látványos történetekkel mesél és játszani tanít minden gyermeket és felnőttet" (Grasl Bernadett esszéje a békéscsabai Jankay Galériában kiállított anyagról) ...
Bővebben...

Baji Miklós Zoltánról

Szombathy Bálint beszéde, melyet Baji Miklós Zoltán Csillagpor a folyosóról című békéscsabai kiállításának megnyitóján mondott el ...
Bővebben...

Interjú Baji Miklós Zoltánnal

Szombathy Bálint beszélgetése Baji Miklós Zoltán képzőművésszel, aki december 2-án töltötte be az ötvenedik életévét ...
Bővebben...

Utolsó hozzászólások