Versek
Acsai Roland versei
„Más redőnyök résein át hullik rám a fény, / és hullik rám az árnyék. / Emlékváros lett, amiben néhány rokon, // régi barát, ismerős és sok emlék lakik.” Acsai Roland versei a Bárkából. 
Kiss Judit Ágnes versei
„A költő nem jó fej, ne hidd! / Önző és sérült némelyik, / van köztük sunyi és gonosz, / kinek mi torzulást okoz / a gyerekkor, az iskola, / mit nem dolgoznak fel soha.” Kiss Judit Ágnes versei...
Darvasi László: Lángszámolók vidám dilemmái
„De hit az is, s talán annak felsőbb foka / ha az elfüstölt, üszkösre dermedt gyufapálca teteme / fölött még mindig látja, / még mindig számolja / ez egyetlen, madárkaromnyi lángot.” Darvasi László...
Szabó T. Anna: Ravenna: fák, ég, tekintet
„egymásra dőlnek tömören és némán / felrántva egymást testetlen legekbe / lerántva egymást sárrá vad gyökérré / maggá zárva a magasságokat” – Szabó T. Anna verse Leányvári Enikő mozaikjára.
Lackfi János: A fotocellás belépés zsoltára
„ha akarja, eljöhetett volna másként, / aranykeretes napszemüvegben Limuzinon, / gyémántokkal kirakott toronydarun Budapest felett, / bíbor alkonyi felhők hátán, hófehér paripán, / nem ezt akarta, úgy...
Vári Fábián László versei
„Ki lehetne más, mint a nagyságos Ördög, / ki farkával hozzá taktust is dobol? / Az induló élén vonul Covid úrnő, / s a kupákban máris megromlik a bor. / A szívtájék sajdul, az élet iramlik. / Jöjj...
Sütő Csaba András versei
„ó azok a délutánok az ambulancián / ó azok a soha nem gyógyuló térdek bokák / ó saját szemünkbe kent vietnami balzsam nicoflex / ó miért nem hull könny utánad” – Sütő Csaba András versei...
Jenei Gyula versei
„a polgármester temetéséről meg éppen most küldött / egy videót közös ismerősünk. a járvány miatt / nem tarthattak hagyományos búcsúztatást, nem / gyűlhettek össze a lakosok, így a főút szélére álltak...
Tompa Gábor versei
„Így kerültek az ökrösi diszkóba, / hol nincs más csak román sör és piskóta, / de a DJ debreceni,
saját blogja is van, Gremi / jól ismeri, híres ember, / Eminek is fog tetszeni.” Tompa Gábor versei a...
Toroczkay András versei
„Tizenhárom vagy négy költözésen keresztül kísért. / Tavaly, talán lomtalanításkor, kidobtam. / A gyerekkornak sok vége volt, / vége lesz. / vége van.” Toroczkay András versei.
< >
Magyary Ágnes tárcáiKollár Árpád tárcáiSzakács István Péter tárcáiZsille Gábor tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Kiss Bálint Béla: SóslevesFarkas Noémi: Osztrák étterem
Molnár Lajos verseiGyukics Gábor verseiDimény-Haszmann Árpád verseiKabai Henrik versei
Oberczián Géza: IzlandLackfi János: Esteli vérbeborulásCsak a tűzzel vigyázzon, Drágám!Háy János: Hogyan születik egy novella
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Bekescsaba.jpgnka-logo_v4.pngmka_logo_mk_logo.pngpk__-logo_hun-01.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg