Versek
„az izoláló hatosban gombkilincsnyire a szabadság / vakablakon át figyelő élő térkamerák pásztázzák / a kísérteties lényeket az egyik beteg nyakán átvérzik / a gézpólya a másik azt képzeli magáról...
„Többé ne kövesd el. / Emlékezz rá, de / ne gondolkozz róla. / Nem időutazó, / hanem túlélő.” Garaczi László verse(i) a Bárkából.
„csöndesen elment kamaszkori barátom a zuhogó esőben tétován letette fekete esernyőjét hátra / sem nézett és nem köszönt évtizedek óta készülgettünk sorra vesszük a régi erdősori iskolában / miként...
„És ott állt, persze, hogy ott, mikor meghalt: / már alig várta, hogy megint vele egyazon anyag legyen. // És ott volt vele, míg csontjai mellé / ásták a púposra görbült apró testet ott fönn a...
„Se tű, / se cérna vagy elektróda. Nincs, aki összevarrja – / vagy legalább a vihar néma szemébe / visszahegesztené a madarakat.” Bánfai Zsolt versei.
„Szervusz, test, mondd, mennyi a hány, hová, hová. / Mennyi idősek is vagyunk így, együtt a vártán? / Szervusz, szervusz, bírod-e bent, azt a titkos, / foghatatlan semmit, / ami a lélek?” Darvasi...
„Magadba loptad a felhők útját. Virágzik benned a nap, kiszabadul a fénye a kabátgombodon. Elmerülsz a begyűjtött mondatokban.” Simon Réka Zsuzsanna prózaversei a Bárkából.
„Pontosan megneveztem nekik leggyakoribb előfordulási helyeimet, / hogy bármikor vadászni tudjanak rám.” Bagi Iván versei.
„Ennyi év után álmomban is felismerem / a visszatérő álmokat. Megszoktam őket, / fel sem riadok. Mintha pizsamában / állnék, az avartól csúszós kertben, / a kerítés mellett, a tuják zsíros párájában,...
„Ma már nem vagyok veszélyben, / aki egykor napimádó voltam, már a naptól is félek. / Tövig eresztem az árnyékolót, / leengedem a redőnyöket, zörög a ventillátor, / éjszakánként hatalmasakat rúgok a...
