Bodon Gergely Dávid
Részlet az Út és Erény könyvéből (21)
Szürke homály fed minden dolgot végig az Úton.
Meg nem sejtheti hosszúságát senki, ha rálép,
sőt, árnyékától vakká lesz mind, aki látott!
Rejtekhellyé vált a nagy Út az Erény számára,
s bár már számtalan álarcát eldugta a ködben,
önnön fényét csak nem tudta, hiába akarta.
Így aztán aki jár csak az úton, vakságában
láthat mégis fényeket itt-ott elbóklászni.
Mert az Erény, bár láthatják, sétálgat néha,
s mély szakadékok szélénél magokat köpköd le.
Már sokan indultak, bátrak, kitalálni kilétét,
mert azt mondják léte valóság, színigaz álom!
Hogyha megismerné őt bárhol földi halandó,
egyszeriben válnék minden dolog elnevezetté,
rajta keresztül tudni mi van, lesz, és mi a kezdet,
s mégse találni meg őt hamarabb, csak az út legvégén.
Ott él és ragyog ősi időktől fogva magányban
és kinevet mindenkit, akit csak lát kavarogni
sűrű vackában, vakon űzve a fényeket. Így lesz,
míg a világ forog és van, ki keresse tovább.