Versek

 

 KalmarAndrasMarton.jpg

 

Kalmár András Márton

 

Korkülönbség

 

„A kor csak egy szám.” – ezt mondod nekem,
ám ezzel nem vigasztalsz, öregem.
A huszonhárom súlyos: sorvadok,
s már összefolynak éjek-nappalok.

„Menj már, bolond.” – így szólsz, de nem tudod!
Neked még gyermeki a mosolyod,
s nem próbált száz nő marcangolni szét:
bizony, kortyoltam az élet vizét.

„De hát az rossz?” – naivan kérdezed,
s csupán azt mondhatom: mikor heves
ifjonti bájad ősz szelébe hull,

majd megtudod... Oly szép a huszonegy:
a legszebb kor, s még élned érdemes!
Mögöttem már csak a mély, méla múlt.

 


Főoldal

2021. január 19.
Vári Fábián László tárcáiMolnár Krisztina Rita tárcái Bék Timur tárcáiKarácsonyi Zsolt tárcái
Erdész Ádám: Kassától KošicéigErdész Ádám: Édesek és mostohák
Farsang Német-GyulánNagy-Laczkó Balázs: Öl, butít és…
Nagy Milán László: 2121 – Nagy Lea: Huszonegy voltamHalmosi Sándor verseiKovács Újszászy Péter: 21.
Kötter Tamás: Fair játék Légrádi Gergely novelláiDöme Barbara: Angyal a pincébőlOláh András: Mulasztásaink
Maruszki Balázs: Vasember fiaiTéblábolók, avagy eszetlenül váltjuk a rendszertCsík Mónika: Az ember tragédiája - Nyolc és feledik színDarvasi László: Karády zárkája
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumProgramokFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA