Versek

 

 gyorei_meret.jpg

 

Győrei Zsolt

 

[Cinke]

 

Megtörtént néha-néha
(nem szépítem: gyakorta),
hogy négy-öt óra tájban
felébredtem: a régi,
lassú folyóba fulladt
terveim néma váddal
a felszinig lebegnek.

De bezzeg mostanában
(talán vigasztalásképp?)
homályos pirkadatkor
azt nézem tág szemekkel,
hogy én s a hűtelen-hűs,
tőlem-rejtezésben
hozzám bujdosó lány
esztendők fürge múltán
megint együtt aludtunk,
s ölelkezvén kilépünk
a virradatba. Cinke
biccent ránk bátorítva,
ő meg felém hajol, gyors
csókkal megköszönni,
hogy nem mondtam le róla,
és addig álmodoztam,
amíg valóra váltunk.
Az arcát megsimítom –

és erre fölriadni
kicsit se jobb, barátom.

 

 

[Szerető szemei]

 

Hány asszonynak szőke reményét vívta ki bátran,
hány, kacagó, vad igenné érett, nagyszerü hátha
ízét kóstolgatta a teste,
és hány megsavanyult ábrándot gyűrt le magában
a férfi, ki itt áll lent, a napos Duna-parton, néma-merengőn,
fázó csontokkal dideregve a télikabátban?

Októbert írunk, noha nyár van.
Vízpamacson csillámlik a reggel,
hajdanvolt nők teste, akár hangszerről fölpendült, halovány hang
incseleg, új és új fodrot kacarászva kever fel,
a férfi, ki itt áll lent, a napos Duna-parton, lágy hegedű-muzsikásan,
szerető-szemeit betakarja repedt üvegű, szomorú-kék napszemüveggel.

 

 

[Kettes bel]

 

Bolondok voltunk. Kölykök mindahányan.
Mosolyra ébredünk. Az álom jólesett.
Kis, csitri zápor fürdik kint a nyárban.
A lázunk görbe jelzi, ringva lágyan.
A hőt, amelyhez gyönge volt a toll, ecset.

Alszunk megint. Lehunyt szemű sok kóreset,
S ficánkolunk egy régi hintaágyban.

 

Megjelent a Bárka 2018/6-os számában.


Főoldal

2019. január 11.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Ma van a magyar kultúra napjaSzvoren Edina kapta az idei Mészöly Miklós-díjatPályázható az Örkény István drámaírói ösztöndíjMeghirdették az idei Móricz Zsigmond-ösztöndíjat
Ütőér
Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcáiMárton László tárcái Csehy Zoltán tárcái
Versek
Becsy András: Egy napom otthonZsille Gábor verseiZalán Tibor: Repülés KínábaGyőrei Zsolt versei
Prózák
Hidi Tünde: ÖrökségEgressy Zoltán: Hold onJózsa Péter: Nicolo kapitány jól fizető útjaSzil Ágnes: Gala. Dalí
Kritikák
Gyermekkor a szögesdróton túlTraumafeldolgozás az álom hídjánHova tovább? - Pejin Lea kötetéről Hamleti halogatás mint generációs sajátosság
Esszék, tanulmányok
Székely János, az író, az emberElek Tibor: A világértelmező Székely JánosLevél Grendel Lajosnak odaátraErdész Ádám: Fényben – homályban
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA