Versek

 

 gyorei_meret.jpg

 

Győrei Zsolt

 

[Cinke]

 

Megtörtént néha-néha
(nem szépítem: gyakorta),
hogy négy-öt óra tájban
felébredtem: a régi,
lassú folyóba fulladt
terveim néma váddal
a felszinig lebegnek.

De bezzeg mostanában
(talán vigasztalásképp?)
homályos pirkadatkor
azt nézem tág szemekkel,
hogy én s a hűtelen-hűs,
tőlem-rejtezésben
hozzám bujdosó lány
esztendők fürge múltán
megint együtt aludtunk,
s ölelkezvén kilépünk
a virradatba. Cinke
biccent ránk bátorítva,
ő meg felém hajol, gyors
csókkal megköszönni,
hogy nem mondtam le róla,
és addig álmodoztam,
amíg valóra váltunk.
Az arcát megsimítom –

és erre fölriadni
kicsit se jobb, barátom.

 

 

[Szerető szemei]

 

Hány asszonynak szőke reményét vívta ki bátran,
hány, kacagó, vad igenné érett, nagyszerü hátha
ízét kóstolgatta a teste,
és hány megsavanyult ábrándot gyűrt le magában
a férfi, ki itt áll lent, a napos Duna-parton, néma-merengőn,
fázó csontokkal dideregve a télikabátban?

Októbert írunk, noha nyár van.
Vízpamacson csillámlik a reggel,
hajdanvolt nők teste, akár hangszerről fölpendült, halovány hang
incseleg, új és új fodrot kacarászva kever fel,
a férfi, ki itt áll lent, a napos Duna-parton, lágy hegedű-muzsikásan,
szerető-szemeit betakarja repedt üvegű, szomorú-kék napszemüveggel.

 

 

[Kettes bel]

 

Bolondok voltunk. Kölykök mindahányan.
Mosolyra ébredünk. Az álom jólesett.
Kis, csitri zápor fürdik kint a nyárban.
A lázunk görbe jelzi, ringva lágyan.
A hőt, amelyhez gyönge volt a toll, ecset.

Alszunk megint. Lehunyt szemű sok kóreset,
S ficánkolunk egy régi hintaágyban.

 

Megjelent a Bárka 2018/6-os számában.


Főoldal

2019. január 11.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Balassi műfordítói nagydíj 2019Több mint 40 kiadó az őszi Margó fesztiválonPesText Fesztivál szeptember végén Géczi János kapta a Salvatore Quasimodo költőverseny fődíját
Ütőér
Szabó T. Anna tárcái Szív Ernő tárcáiSzálinger Balázs tárcái Sándor Zoltán tárcái
Versek
Vörös István versei Farkas Wellmann Éva: Inferno Oláh András versei Ungvári László Zsolt versei
Prózák
Kötter Tamás: BosszúvágyTóth Erzsébet: Én lettem volnaSzilasi László: Kései házasságHaász János: Apa csak egy volt
Kritikák
Múlt(kút)ba merülés - Oláh András verseskötetéről Kárpátalja, a halott földTúl a teljességen - a 361°-rólNyelvek, világok, határok - Tóth László Wittgenstein szóvivőjéről
Drámák
Darvasi László: Karády zárkájaAcsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pere
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA