Versek

 

 paldani2.JPG

 

Pál Dániel Levente

 

szójégvirágok

 

a buszmegálló
szikrázó mocsár
hálót sző köré
a pirkadat
elillan hold
csillag halál

hogy kidugom
megfagy a nyelv
hegyéről álmosan
morzsolgatod
az így kimondhatatlan
szójégvirágokat

 

könnygyöngyszemek

 

mínusz húsz fokban
koppan a könnyed
a konyhakövön

elpattan a húr
szétgurulnak
a gyöngyszemek

mintha disznók elé szórnád
úgy potyog szemedből
a vállalt áldozat

és ahogy ott állsz
az egész közepén
csak az jut eszembe
hogy mászhatok be
a szekrények alá
takaríthatom össze
megint és megint (és megint)
mind a szétszaladt
és szótalan bánatod

(gyöngyben úszik szemed
fénye körül
bogarak rajzanak)

és arra is gondolok
hogy ha ennyiszer kell
hogy seperjek utánad
mi lehet te úristen
a szőnyeg alatt

 

Megjelent a Bárka 2018/2-es számában.


Főoldal

2018. május 07.
Kiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcáiCsík Mónika tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Molnár Lajos verseiGéczi János verseiZalán Tibor verseiGergely Ágnes: Az ausztriai lépcsősor
Haász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalanKötter Tamás: Izgalmas életek
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png