Géczi János
Mandragóra
Ha tehette volna, belép a falba, de mindössze
kifehéredett! Ha dühöngött is számtalanszor
s a kétségek csapdájában vonított, már felhagyta.
Nyárestként ellobbant a gazda szaga
s a házkörüli vörös dombok neve felcserélhető lett.
Adomák epizódjai épültek rá, és sok-sok metszett ábra,
a közös részük annyi, hogy mint labirintusban,
bármely ösvényen is haladva, azokból kitalálni nem lehetett.
A történet vége azonos,
még ha szabad akarattal loholt is előre
tempózva a kutyalélek. A szernek jó gyökér emberalakú,
hol nőé, hol férfié, hűséges álmot hoz, vagy olyasvalamit,
amely ahhoz hasonlítható.
A növény
akasztófa alatt terem, hogy a halál alácsöppent,
megannyi újabb halált hurcol, bárminek is nevezik.
Testbe zárva halad, mellette a másik,
kit ugyanúgy bezár egy test. Elfogadta,
hogy senki egyéb, mint ő az, aki a történet
kiszolgáltatottja. Árnyéktalan lomb alá roskad.
egybeomlik benne mindahány igeidő.
Mind a négy rózsamancsa csokorba rakva.
Csöndes
A tűz átütő ereje! Gerincoszlopával támaszkodott a gyerekkori fának
és arra gondolt, hogy az idő belőle van. Rápréselődött a délutánra.
Majd arra, hogy vannak, akik nem látnak bizonyos színeket,
ahogyan ő nem a hermelint a nő ölében. Mindenkor hiányzik valami,
a vörösbegy melle, a karok közül az, akit ölelnek. A háta
megmaradt bükknek s ez biztonsággal töltötte el, mindvégig vonzotta
az elmúlt időt, akkor, amikor leülepedik és pasztellesre öregedik.
Meggyőződése, a múltból kihullani nem lehet. A csigolyacsontok,
a halkövület-szerű levelek, az érzetek és a képzetek keveréke,
s éppen azon hangulatban, amely az erdőszélen érte! Eldúdolta
a pánikrohamot, hol nyomot hagyott, hol meg nem, miként tintából
kifogyó írótoll a csöndes papiroson. A csöndes szótól föllobbant
körülötte a levegő. Eldúdolta a pánikrohamot, hol nyomot hagyott,
hol meg nem, miként tintából kifogyó toll a csöndes papiroson.
A csöndes szótól föllobbant körülötte a levegő. Eldúdolta a pánikrohamot,
hol nyomot hagyott, hol meg nem, miként tintából kifogyó toll
a csöndes papiroson. A csöndes szótól föllobbant körülötte a levegő.
Megjelent a Bárka 2018/1-es számában.
