Versek

 

 Olah_andras_meret_jo.jpg

 

Oláh András

 

éjszaka a pályaudvaron

 

azt az éjszakát a pályaudvaron töltöttük
panaszos nyávogást visszhangzott a váróterem
anyám rám terítette kendőjét
úgy aludtam el az ölében
mint egy doromboló kismacska
arra ébredtem hogy egy testes rendőr
belerúgott anyám lábába
igazolványokat követelt és válaszokat
hová utazunk miért s hol van a jegyünk
anyám könnyekbe mártva a szót
belekezdett egy végtelenített történetbe
szerencsére odébb valami inzultus támadt
s míg a rendőrünk gumibotját emelve odasietett
anyám óvatosan hátrahúzott
egy beszögellés jótékony homályába
s hogy ne sírjak halkan dudorászva ringatott
nem sírtam nem tudom mi tartott vissza
talán anyám félelme
ahogy magához szorított egészen
hogy szinte fuldokoltam az ölelésében
bújtam hozzá szorosan
pedig legszívesebben elcsatangoltam volna
ki a sínekre a mozdonyok közé
ahol hatalmas sóhajjal csapott fel a gőz
és lomha nyekkenéssel épp elindult egy vonat

 

visszanézve

(nagyapámnak odaátra)

 

mióta a van helyét átvette a volt
s minket itt hagytál az út szélére seperve
mióta magadra terítetted a sápadt
homokdombot a kusza szélhalmokat
mert visszavágytál az elkobzott földbe
már a szél sem nyargalászik a tanyakertben
már tanyakert sincs
s az egészből semmi sem igaz
mellettünk könnyeivel küszködik a beteg akácos
a dűlőút a mustos leheletű szőlőtőkék sora
késő elkerülni a dércsípte álmok fanyar
idegenségét – a sűrű évek elégtek –
botodat koppantva jössz felém
míg egyszer bennem is megszületik a nem
s akkor köddé válsz az időtlenségben
mert muszáj annak a másik égnek is ideférni

 

fogat növesztenék

 

azt hittem bármi lehetne még
de csak egy foghíjnyi rés maradt
kozmikus erő fekete lyuk
igent cseréltem nemre érte
beismerést tagadásra
amiért nincs bocsánat
csak a hűtlenség zavar
a tükörből visszaüzenő hiány
ahogy gyáván cserbenhagyott
s ellopta tőlem az éjszakát
az elhasznált álmokat
keskenyre zárt ajkakkal figyelem
tovább az újabb röntgenképeket
de halálhírem végképp elbizonytalanít

 

Megjelent a Bárka 2015/4-es számában.


Főoldal

2015. szeptember 03.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
FISZ-tábor Királyréten - Olvasni szabad! Nagygalambfalván eltemették Kányádi SándortNemzetközi Shakespeare Fesztivál GyulánA Bárka tanulmány- és esszépályázata
Ütőér
Márton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcái
Versek
Somorjai Réka verseiDebreczeny György verseiPéter Erika verseiCsontos Márta: Arcok a múzsák kertjéből
Prózák
Márton László: Vagy inkább miatta...Lehetne rosszabbAbafáy-Deák-Csillag novellái Nagyanyám kalandjai
Kritikák
A mittelszolipszizmus erőtereibenHalmai Tamás négy líraolvasmányaSötét jóslat„Az ember mindig cifrázza magát”
Esszék, tanulmányok
Millenniumi ódák Nagy Gáspár költészetébenEgy vonzó költői alkatArany János emlékkönyvi verseirőlNagy Gáspár autoreflexív beszédmódja
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA