Versek

 

 Szauer___goston.JPG

 

Szauer Ágoston

 

Teremtés

 

A dolgok. Fű, fa, lepke, kő…
Néhány anyag, mely mérhető.
Talányos jelképek pedig.
Többek, mint formájuk, nevük,
de önmagukkal elfedik
testetlen, apró lényegük.

 

Kozmológia

 

A világ lényegéhez
mindig kevés a szó,
köréje burkot képez
az el nem mondható.

 

Példázat

 

Tengerszem lesz e vers,
kicsinyke felszíne
nagy messzeségeket   
torzan vetít ide.

Tölcsére mély, sötét.
A lélek ívei.
Vizére ráhajolsz,
és arcod elnyeli.

 

Lencse

 

Az ég egy halszemoptika,
mindent parányinak mutat,
holdat, tűhegynyi csillagot,
rejtvén valódi voltukat.

És túlfelől milyen lehet,
ha titkaink nagyítja ki?
Mint mikroszkópon át bogár
feltáruló kis tagjai.

 

Séta

 

A fűszál is toposz.
Kis vágást ejt a széle.
Ártatlanul gonosz,
hogy emlékezz a rétre.

 

Porcelán

 

Talán egy nimfa
volt e lány,
azóta festék,
porcelán.

Figyeld az arcot,
kebleket:
lehet, hogy holnap
elreped.

 

Megjelent a Bárka 2025/1-es számában. 


Főoldal

2025. február 27.
Kollár Árpád tárcáiSzakács István Péter tárcáiZsille Gábor tárcáiMagyary Ágnes tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Merkószki Csilla: Innen folytatjukHerbert Fruzsina: Főpróba
Fekete Vince: Írta Székej Kocsárd verseiKiss Ottó: Születésnapom utánSzékely Csaba humoros átirataiBíró József versei
Garaczi László: Miért nem írtam meg a szövegemet a Gyulai Humorfesztiválra?Balássy Fanni: NászútNagy Koppány Zsolt: Telefont a gyermeknekHáy János: Táncdalfesztivál
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Bekescsaba.jpgnka-logo_v4.pngmka_logo_mk_logo.pngpk__-logo_hun-01.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg