Olvasónapló

11210647.jpg

Vörös Viktória

„Rettegned csak magadtól kell”1

 

A Hajnóczy Hagyatékgondozó Műhely tanulmánykötetéről

 

Cserjés Katalin kiadásában Hajnóczy Péter hagyatékából egy négyszáz oldalas kötet jelent meg, amely közel harminc (többnyire folyóiratban publikált) szépirodalmi szöveget, töredéket, valamint hozzájuk fűzött kommentárokat, tanulmányokat, kéz- és gépiratfotókat tartalmaz. A ’Bajnok címből a névelő elhagyása utal az értelmezés folyamatosságára – erre pedig méltó példa a jelen vállalkozás –, egyben a szerző-szöveg-értelmező lehetséges (ön)meghatározására. (Cserjés Katalin „kérdezés- és rejtvényfejtés alapú műmegközelítési gyakorlatátˮ mutatja be Hajnóczy Péter szövegein. Ennek kiindulópontja Földényi F. László A testet öltött festmény című művéből a következő részlet: „…egy alkotásról alighanem az alkotói folyamatba való kapcsolódás révén lehet autentikusan beszélni. […] ahhoz, hogy egy művet értelmezni tudjunk, azt mindenekelőtt saját magunkra kell vonatkoztatni – vagyis végletesen elfogultnak, személyesnek kell lenni.ˮ)

A hagyatéki munka 2010 nyarán kezdődött a szegedi egyetemen Cserjés Katalin vezetésével, miután az előző évben Reményi József Tamás a hátrahagyott Hajnóczy-életmű kilenc „nagydobozátˮ átadta a professzor asszonynak. „Alapvető célom az volt, hogy a 10 esztendő alatt elvégzett hagyatéki munka szövegfeltáró-, publikáló részét együtt, egy kötetben, ahol csak lehet, a magam (néhol a műhelytagjaink) kísérő tanulmányaival együtt közöljem.” (Cs.K.) A Hajnóczy-műhely 2019-ben a hódmezővásárhelyi Németh László Könyvtárba költözött, s itt folytatja napjainkban is egy másik, tanárokból és középiskolás diákokból álló munkacsoporttal „interaktív szövegelemző szemináriumaitˮ.

A bevallottan mozaik-szerkezetű kötet sokszor ismétli vagy inkább újra körbejárja egy-egy mű szövegét, aztán összekapcsolja motívumait, feltárja „másodlagos, titkos morajlását”, hogy így a szöveg behatárolta „jelentésképzésˮ révén akár több interpretáció is szülessen belőle.

A szüntelen kísérletezőnek nevezett szerző művei a prózaírás teljesen új, a reálistól, szociografikustól a szürreálisig terjedő spektrumán behatárolhatatlanok. Ugyanakkor az írói könyvtár jegyzéke egy fanatikus olvasót és újraolvasót idéz elénk, akinek hipertextuális irodalmi kapcsolódásai Cholnoky Lászlótól Diderot-n, Szadek Hedajáton, Malcolm Lowryn, Dylan Thomason át Kiplingig és Orwellig terjednek. Ez az impozáns (és Dobai Péter visszaemlékezése alapján kiegészített) felsorolás az életmű értelmezőjétől hasonlóan radikális gondolkodást kíván: a belső, „kötetet behálózó interakcióˮ azzal az ígérettel kecsegtet, hogy a töredékek, a hátrahagyott dobozokból előkerült fragmentumok is a nagy egész kiegészítői, nem csupán adalékok a kisprózai œuvre fő darabjaihoz.

„Legalább négyféle, merőben eltérő írásképpel találkoztunk; megismerve e duktusokat, lassan a kedélyváltozások, koncentrációs állapotok is leszűrhetők lettek: megrendítő közelség egy rég halott emberhez; azt látom, tapintom, amit ő, hajdan...ˮ – írja a szövegelemző iskolák megközelítését az olvasónapló személyességével váltogató szerkesztő-szerző.

A tanulmánykötet ugyanakkor bevezet Hajnóczy alkotás-módszertanába („Hajnóczy NEM törődik olvasójával, monomániásan dolgozik valamely szöveg elérésénˮ – Cs.K.) a szövegvariánsok és forrásművek révén („az írásbeliség rácsait feszegetveˮ– Cs.K.), illetve akár a novellacsonknak nevezett szöveg megsemmisítéséből eredő érvényes értelmezéssel, hiszen „az eretnekgyanús tagadás [...] szenvedélyesen élet- és művészetpártiˮ (Földényi F. László).

Cserjés Katalin a műhelybeli elődökkel, társakkal, Hajnóczy-monográfusokkal „párbeszédet folytatvaˮ beilleszti az irodalomkutatás folyamatába Hajnóczyt, biztosítva ezzel, hogy ne szoruljon klisék közé a Perzsia és a Jézus menyasszonya alkotójának életműve, egyúttal megerősítve tanítványai nemzedékében és az olvasóban a magyar kispróza megújítójának kanonizált helyét a 70-80-as évek prózaíró írói, a „Péterek” nemzedékében.

 

’Bajnok – Szövegek a Hajnóczy Péter-hagyatékból, kommentárokkal. Szerkesztette Cserjés Katalin és Kancsó János. A könyv Cserjés Katalin magánkiadása, Yes-Press 2001 Bt., Tótkomlós, 2021.

____

Kipling: Kabul folyó, Hajnóczy Péter fordítása, részlet


 Főoldal

2022. március 08.
Kopriva Nikolett tárcáiKontra Ferenc tárcáiHáy János tárcáiElek Tibor tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Csabay-Tóth Bálint: A sarjSzarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy verset
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Ajlik Csenge verseiLövétei Lázár László: SzervraktárMarkó Béla verseiFinta Éva versei
Kontra Ferenc: A dalmaták fehéren születnekEcsédi Orsolya novelláiTóth László: BúcsúzóZsidó Ferenc: Égig érő szénásszekér
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png