Képzőművészet

 

 lajos_ferenc_kiallitasa_1.jpg
Lajos Ferenc kiállítása (fotó: Rusznyák Csaba)

 

Szilágyi András

 

A tégla, ami tűzálló

Lajos Ferenc grafikusművésztől elnevezett bemutatóterem megnyitása Gyulán az Erkel Ferenc Kulturális Központban

 

Ünnepélyes keretek között megnyílt a Lajos Ferenc bemutatóterem. A gyulai Erkel Ferenc Kulturális Központban állandó jelleggel megtekinthető anyag mineműségére a legtömörebb jelző a nagyléptékű kifejezés.

Az életútról röviden. Lajos Ferenc grafikusművész 1912-ben született az Arad megyei Opécskán. A trianoni döntést követő impériumváltás után 1920-ban költözött a család Gyulára. Itt végezte alap- és középfokú iskoláit. A művészi pályára való felkészítésben József Dezső pedagógus, festőművész segítette. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Iparművészeti Főiskolán fejezte be. A harmincas években egy szimbolikus történeti értékeket kiemelő neobarokk szemlélet vált hivatalossá. Lajos Ferenc ebben a szellemtörténeti helyzetben a magyar nemzeti stílus kialakítását tartotta fontosnak. A különböző izmusok stílusszemléletét nem kívánta követni, sajátos közösségi utat választott: a magyarság mitológiai képvilágát kívánta megújítani. A reneszánsz mesterek példáját követve bejárta egész Európát. Alkotásai, a néphagyományokon és mitológiai látomásokon keresztül, a magyarság önkifejlődésének útját kutatta.

Az első jelentős, Ázsia címmel jegyzett fekete-fehér rajzciklusába a magyar nép eredetének mítoszát foglalta.

A magyar őstörténet keleti múltjában való képutazás 1938-ban, az ifjú tehetségeket kiemelten támogató Bartha Miklós Társaság gondozásában jelent meg. A labirintust feltáró művet, apokaliptikus látásmód jellemezte. Ady Sírni, sírni, sírni című versére 1941-ben alkotott fekete-fehér grafika sorozatot. Életművében különösen figyelemre méltó Platón Atlantisz töredékeinek hatására készített grafikai ciklus. Lajos Ferenc, Platón filozófiai elméletét követve vallotta: az igaz élet egy olyan világrendhez kapcsolódik, amelyet nem tudunk racionális érvekkel igazolni, csak a mítosz segítségével. Lajos Ferenc rendhagyónak tekinthető apokaliptikus látásmódjában a képszerveződés változása a MÁGIA, a MITOSZ, a MITOLÓGIA alakulásmódjával írható le. Az egymásból kialakult fogalmak tartalma szerint az alkotás a mágiához hasonlatos. A mágia fogalma alatt az emberi lélek rejtett képességét értette, amit a gondolkodás legősibb típusaként jellemzett!

Álláspontját ugyan nem igazolta a tudományos vizsgálat, de ismert, hogy a szakrális, vallási gondolkodás a pogány természetű mitológiából alakult ki. Ugyanakkor a mágiából kialakult mitológiai látásmód a legmagasztosabb, az abszolút és isteni bölcsessége a természeti filozófiának. 

Dante Isteni színjátékához készített illusztrációk már nemzetközi sikert is hoztak számára. A Dante Világév Bizottság tagjainak méltatása szerint a képzőművészeti alkotások közül Salvador Dali és Renato Guttuso mellett Lajos Ferenc rajzciklusa nyert figyelmet. A Purgatórium és Paradicsom történéseihez, mintegy hetven rajzot készített. Ifjabb Hans Holbein (1497–1543) alkotómagatartása, humanizmusa például szolgált számára.

1942-ben a reneszánsz mester Haláltánc címmel megjelent metszeteihez saját költésű verseket is írt. A 14. században kialakult késő középkori allegorikus műfaj a képzőművészet eszközeivel figyelmeztette az élőket a halál közelségére. Érdeklődése is a történelmi korok közötti párhuzamosságok felé fordult. A műcímek is kifejezőek: Valóság és álom határán, Démonisten temploma, Pogány oltár, Kelet kapuja, Tűz a hegyen

 

lajos_ferenc_kiallitas_2.jpg
Lajos Ferenc kiállítása (fotó: Rusznyák Csaba)

 

A Dante illusztrációkat követően stílusa megváltozott. Célja az volt, hogy képi látomást nyújtson az univerzum, az emberiség, a magyarság őstörténetére, lelki, szellemi természetére.

Az újabb eredetvizsgálat korszaka összekapcsolódott a természeti megfigyelés valóságképének korszakával. Vagyis a múltat megálmodó gondolataival elsősorban a magyar őstársadalom vezető csoportjának kultúráját akarta szóra bírni. Stilizált formákkal, kalligrafikus módon ívelt vonalakkal, mintha egy valamikor nomád nép kiválasztottjainak szertartásainak, ünnepeinek állítana emléket. Kiemelten a művészet az, ami a globalizálódó világban segít/segíthet megőrizni a nemzeti kultúrák azonosságát.

A Szépmíves Műhely kiadó tulajdonosaként kiadta a kortársak grafikai műveit. A Magyar Grafikusok Könyvei sorozatban (Molnár C. Pál: Cyrano, Dandé József: Szegénység útja). A nyolcvanas években készült munkáin az ember és természet, valamint a magyar népi motívumkincs komponálási zártság fedezhető fel. Mindenkori célja a költői gondolat tartalmi szolgálata volt.

A nyolcvanas évek végétől már szervezési feladatokat is vállalt: 1990-ben megalapította Gyulán a nemzetközi kitekintésű Dürer Társaságot. Lajos Ferenc 1998-ban Budapesten hunyt el. Az állandó kiállítási hely megszűntetése óta elröppent esztendők is igazolják, hogy Lajos Ferenc rajzművészetét az esztétikai mineműség hitelesítette. Hitvallása szerint: „Nem akartam eget döngetni, csupán tégla szerettem volna lenni. TÉGLA, ami TŰZÁLLÓ!” Nagyléptékű, a nemzeti és egyetemes művészethez való élményszerű kapcsolódása visszavezet bennünket a nemzeti mitológiateremtés lehetséges megjelenítéséhez és a magyar népművészet tiszta forrásához.


Főoldal

2018. január 15.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
A Parancsolatok BékéscsabánÚjabb hat monográfiát jelentetett meg az MMATompa Andrea és Bödőcs Tibor nyerte az idei Libri irodalmi díjakat 1% a Körös Irodalmi Társaságnak
Ütőér
Márton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcái
Versek
Kiss Georgina verseiOravecz Péter verseiNagy Dániel versei Nagy Zsuka versei
Prózák
Haász János: ÜzenetLőrincz György: Bécs fölött a Hargitát…„Legszebb munkámat mérgezik meg”Darvasi László: Akik áttáncolják a háborút
Kritikák
Versküllők és verssávok héthatáránHizlaló pöttyösGrecsó Krisztián: Téli naplóNem lehet megúszni!
Esszék, tanulmányok
Újraragasztott borítékok nyomábanProfán feltámadás, avagy heroikus újrakezdésA kiegyezés megítélése az 1919 és 1945 közötti magyar historiográfiábanGrendel Lajos irodalmi és közéleti szerepvállalásai
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA