Képzőművészet

 

 03.jpg

 

Cs. Tóth János

 

Bálványok bukása – 500 éves a reformáció

50 rajz – 50 gondolat

 

Ezzel a címmel nyílt meg Sárkány Győző kiállítása Pesterzsébeten, a Gál Imre Galériában, és ezzel a címmel jelent meg kötet a tárlathoz kapcsolódóan. Ha ötszáz éve a Katolikus Egyház nyitottabb lett volna a megújulásra, akkor most nem lenne apropója a megemlékezéseknek, mert az egyházban reformáció nélkül zajlottak volna le a változások. Mondta nemrég megemlékezésében a kaposvári katolikus megyéspüspök. Milyen világos lett volna, ha a nép nyelvén adja közre az egykori vallásos felsőbbség az Igét. Hosszú idő telt el azóta, míg az ökumenikus gondolat a keresztény mindennapokban elfogadottá vált. Míg a világrend megújításában a reformáció fél évezred alatt a maga helyét kiküzdötte, megtalálta. A képzőművészek azonban mindig is nyitottak voltak a biblikus témák feldolgozására, bármilyen valláshoz tartoztak is. A művészettörténet pedig köteteket töltött meg ennek a szakrális tematikának a feldolgozásával.

 

04.jpg

 

Nos, Sárkány Győző nem a vallásos megközelítést választotta, nem is az ateista, taszító attitűdöt, hanem sajátságos nézőpontból: nevezetesen a bukás és újrakezdés szemszögéből ragadott tust. Élet és halál, építés és rombolás, öröm és tragédia, szeretet és gyűlölet, születés és elmúlás, rend és káosz… ez a kiállító koncepciójában mind megidéződik. Az egész emberi történelem bálványai lépnek színpadra lapjain. Az egykori Habsburg Ottó vallotta Haas György interjúkötetében (Tevan Kiadó, Békéscsaba, 1991.): „Ha valakik, akkor a politikusok nem tanultak a történelemből.” Sárkány Győző arra figyelmeztet, az emberiség egésze sem tanult a múltból, minduntalan megismétli hibáit. Ezzel együtt a világnak szüksége van a megújulásra, a folytonos újrakezdésre. Ha megszületik az emberi gyarlóságból egy bálvány, kegyetlen vége lesz: épp azok által vész el, akik magasra emelték.

 

28.jpg

 

A jelenkor szenzibilitása és a múlt iránti áhítat vagy a történtek feletti borzongás keveredik egységes benyomássá a kiállításon. Mindegyik munka az elmúlt években készült. Az alkotó mélyre merült a történelmi korokban. A szépség és a rútság fonódik össze a műveken, ami a tragikus művészet sajátja, de a kiállító nem moralizál, hanem kérdéseket tesz föl. Megbocsátható-e az emberi esendőség? Miért van kiszolgáltatottság? Miért sérülékeny az emberi lélek? Válasz: az örök feszültség sziszifuszi küzdelméből ki kell lépnie az embernek. Az organikus emberi fejlődésben vannak megtorpanások és újrakezdések. Ebben a folyamatban van titokzatosság, időn kívüliség. Ez jellemzi a grafikus munkáit. Hol is vagyunk, melyik évszázadban? A torzókat nem köti össze cselekmény, szürreális és groteszk egymás mellé rendeltség teszi izgalmassá a lapokat. A kontextus talányos, mert a figurák sokszor izoláltak és különböző archaikus időkből lépnek elénk. Kozmikus térben lebegő alakok egymásmellettisége teremt a befogadó számára gondolkodni való témát. Jung írja: „…egy szó vagy egy kép akkor hordoz szimbolikus jelentést, ha kézenfekvő és nyilvánvaló jelentése mellett még valami többletjelentést is magában foglal”. Sárkány Győző grafikái éppen ilyenek: misztikus világba röpítenek bennünket, egyszerre meghökkentőek és titokzatosak, valamint különös jelképeket hordoznak. Érzi a befogadó, hogy a rajzoknak csak elsődleges olvasatát ismerjük, szimbolikus jelentésük az ismeretlenségbe, a bizonytalanságba visz el bennünket. Hol egész közelről mutatja meg a szimbolikus történéseket, hol a messzi távolból szól hozzánk. Térfelfogásában a különböző nézőpontok szimultán keverednek. A fehér lapokon a vízszintes vonalak finom elegyét az égbolt csillagai törik meg. A szétszórt motívumok és figurák is jól megférnek Sárkány ihletett terében.

 

37.jpg

 

Megidéződik a Jelenések könyve az Újszövetségből és Dániel könyve az Ószövetségből, mindezeket a bibliai történéseket átlényegítve érhetjük tetten a lapokon. A csomóra kötött New York-i revolver, szirének, szfinxek, klasszikus görög szobrok, indiai istennő-ábrázolások, mitológiai alakok, mezítelen emberi testek, távol-keleti szeretkező párok vagy Marilyn Monroe Chicagóban felállított szobra mind-mind helyet kap Sárkány álmaiban. Személyes, talányos képvilága lenyűgözi a nézőt, mert minden motívum, figura többet mutat a világból, mint önmaga. Ettől igen szuggesztív és különös a tárlat.

A kiállításhoz kapcsolódó könyvben a legváltozatosabb hivatású szellemi munkások vallanak a reformációról és a kiállító rajzairól. Egy oldalpáron a rövid szöveg, a megadott karakterben, egységesen, mellette, a páratlan felületen a grafika. A képzőművészek és műítészek (mint e sorok írója is) mellett helyet kaptak pszichológusok, építészek, zenetörténészek, természetesen teológusok, fotóművészek, könyvtárosok, jogászok, filmrendezők, műfordító, biztonságpolitikai szakértő…

A reformáció kezdetének évfordulójára számos művészeti alkotás látott napvilágot. Színművet, zeneművet írtak és mutattak be, egykori tárgyi emlékek sorát tárták a látogatók elé a múzeumok és a képzőművészek is megtették a magukét. Ebből is kiemelkedik Sárkány Győző különös és magával ragadó tárlata.

 


Főoldal

2017. november 16.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Új szerelmes regényt mutatott be Temesi Ferenc BudapestenÁtadták az idei Déry Tibor-díjakatÚj kültéri kiállítás nyílt a Magyar Írószövetség székházánálA Szépírók Társasága XIV. Fesztiválja
Ütőér
Márton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcái
Versek
Bertók László versei Csobánka Zsuzsa verseEgressy Zoltán verseiGrecsó Krisztián: Józan ima
Prózák
Sándor Zoltán: Jelenetek egy kivándorló életébőlLackfi János: Beatles ledarálvaRhédey Gábor novelláiMagyariné szeretője
Kritikák
Történetek háború után - Horváth László Imre könyvéről Képzelt futás belső tájbanA pénz hatalma - Száraz Miklós György: OsztozkodókA megőrzés makacs igyekezete
Esszék, tanulmányok
Objektív helytörténet szubjektív szemszögbőlA valamikori szlovák településből többnemzetiségű, multikulturális város?Csabensis - Háromszáz mozaikból összeillesztett nagy történetCsabatörténet dióhéjban
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA