Képzőművészet

 

Balr__l_jobbra_Kov__sznai_Kl__t__sai.JPG
Balról jobbra: Kovásznai Klára, Kolozsvári Vica,
Nagy Zopán alkotásai 

 

Ványai Fehér József

 

Távol-közeli távlatok

 

Tizenkét gyomaendrődi képzőművész kiállítása

 

Távol-közeli távlatok címmel helyi kötődésű képzőművészek kiállítása nyílt a gyomaendrődi Kállai Ferenc Kulturális Központban, amely június 4-ig tekinthető meg. Üzenete: hagyomány és modernitás.

 

Enteri__r_Cs_Nagy_Lajos_szobra_n__2_.JPG
Enteriőr

 

Hát igen, ezt is megértük, hogy a gyomai születésű, legendás színészről művelődési központot neveztek el a Hármas-Körös partján. A Tanú című film főszereplője mellett ide kívánkozik még Határ Győző és Gergely Ágnes neve is, mint neves gyomai és endrődi művészeké, a könyvművész Kner-család tagjai szintén kihagyhatatlanok, s akkor a felsorolás még messze nem teljes. Mindezt csak azért említem, mert a kiállítás kapcsán érzékeltetni szeretném, hogy a kultúrának mindig is becsülete volt itt, van honnan meríteni, hová visszanyúlni, lehetséges újjászületni a hagyományok újraértelmezésében, avagy gyökeresen újjal előállni. Kevés magyar kisváros képes felállni ilyen erős aranycsapattal, a minta Nagyszalonta nagy triásza (Arany János, Sinka István, Zilahy Lajos) lehetett. És a mostani kiállítók nem hoznak szégyent a neves elődökre, mert kimondatlan jelszavuk: hagyomány és modernitás, e kettő egyszerre, egymást feltételezve és megengedve. Ezek az alkotók tudják, mi az, „csapatban szállni”, nyilván ezért is vállalkoztak együttes megmutatkozásra. Közösen repülni, mint szabad madárnak az égen, nem egyszerű, fegyelmezettség és kitartás szükségeltetik hozzá, ugyanakkor légies könnyedség, bár a földvonzás erős.

 

Ki__ll__t__s_r__szlet_Hevesi-Nsaival.JPG
Kiállítás-részlet Hevesi Nagy Anikó, Kovásznai Klára,
Kolozsvári Vica, Nagy Zopán alkotásaival

 

A kiállított anyagot szemlélve az a benyomásom alakult ki, hogy a gyomaendrődi képzőművészeknek sikerült a nehéz mutatvány. A megnyitót tartó Cs. Nagy Lajostól megtudtuk, hogy a társaság a „Kert” névre hallgató alkotóborból nőtt ki és szervezte meg önmagát, amely helyszín alatt szó szerint egy magánház kertje értendő. Hamvas Béla óta tisztában vagyunk vele, hogy a kert mögöttes jelentése igen gazdag, ahonnan szellemiekben bőven töltekezhet a világot értelmezni akaró ember. A kertben az alkotó munkán túl felolvasnak, vetítenek, vendégeket hívnak oda (legutóbb filozófust és református lelkészt) a gyomaendrődi tizenkettek, így ápolják és csinosítják a lelket, próbálják meg értelmezni a világ történéseit, ami mostanság nem egyszerű feladat.

 

Nagy_Zop__n_fotogr__fi__i.JPG
Nagy Zopán fotográfiái

 

A kiállítást Hevesi-Nagy Anikó rendezte, a szervezést Nagy Zopán végezte. A rendezést dicséri, hogy az alkotások nem egymástól elkülönülten, csak a saját kijelölt területükön próbálnak hatni, hanem egymással „ölelkeznek”, egymásba kapaszkodnak, beszélgetnek, kérdeznek és felelnek, már ha van válasz egyáltalán a felvetett nagy kérdésekre. Külön tematikát ezúttal nem találtak ki a kollektív megmutatkozáshoz, mindenki a neki legfontosabb munkáit hozhatta el. A termés közel évtizednyi időt ölel fel, tehát az elkapkodott válogatás gyanúja fel sem merül. A megnyitó valódi vernisszázs-hangulatot hozott, amelyet csak fokozott Gyányi Réka varázslatos énekhangja, Vozár M. Krisztián ihletett zongorajátéka, Kovács Sándor (Söndör) érzékletes szaxofonszólója.

Az egyik sarokban félig nyers, félig megmunkált, méretes fahasábra írva vagyon: „Adj tüzedből lángot annak, aki kér”.

A gyomandrődi tizenkettek megpróbálták, és sikerült.

S akkor – elemzés vagy kritika helyett, ezúttal eseménytudósításra és recenzióra szorítkozva – álljon itt a kiállítók névsora, munkáik címeivel együtt.

 

B. Molnár Zsuzsa: Alkonyi fény – A város a parkból
Cs. Nagy Lajos: Kakas – Csaba királyfi – Mellkasi fájdalom
Hevesi-Nagy Anikó: Balázs – Szilánkok – Álom-őr
Kolmont Enikő Shika: Székely átjáró – Csángó átjáró
Kolozsvári Vica: Cím nélkül – Kertemben – Védőszent
Kovásznai Klára: Odaát – Kihűlt otthon – Garzon
Kovásznai Nóra: Velence – Szegények sütödéje – Ablak Fontainebleau-ból
Molnár Anna Lívia: Júniusi fény –Mártélyi árnyas utca
Nagy Zopán: Önportré torzóval – Maszk-duplex – Átjárás
Novák Hanga: Kurtág György: Játékok – Krokik – Tref álma – Hárpia – Aktvázlat
Szakáll Sándor: Gyomai katolikus templom – Téli táj – Keresztúri tanya
Varju Krisztián: Sol


Főoldal

2017. május 22.
Csík Mónika tárcáiKiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Akit nem találszFarkas Arnold Levente: Ywon KerépolMolnár Lajos verseiGéczi János versei
Zsidó Ferenc: Égig érő szénásszekérHaász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalan
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png