Helyszíni tudósítások

 

 Lakatos Artur

 

Kolozsvári kikötő az irodalmi óceán partján

 

Negyedízben rendezték meg Kolozsvár őszi irodalmi fesztiválját

 

A kolozsvári zimankós őszben idén negyedik alkalommal került sor a Kolozsvári Kikötő elnevezésű irodalmi fesztivál megrendezésére. A főszervező, Karácsonyi Zsolt kérdésünkre elmondta, hogy az elnevezés mind a tervszerűséget – mivel évről évre megrendezik –, mind a találkozást is a különböző régiókból származó magyar és más nemzetiségű szerzők számára szem előtt tartotta.

A fiatalabb generációk megszólítására idén is volt felolvasás kolozsvári középiskolában, ezúttal az Onisifor Ghibu és a Brassai Sámuel Elméleti Líceumokban, valamint az unitárius kollégiumban. Az irodalmi hajózás első esti hajóján Karácsonyi Zsolt hivatalosan is megnyitotta a rendezvényt, röviden ismertette a programot, és üdvözölte a közönséget. Majd átadta a szót Sánta Miriám „fedélzeti tiszt”-nek, aki az alkotási folyamat módjairól, hatásokról, példaképekről faggatta a négy fiatal alkotót: Döme Szabolcsot, Ádám Szilamért, Harag Anitát és Kovács Edwárdot. Döme Szabolcsról megtudtuk, a vajdasági Zentáról érkezett, az első novelláskötete A felhő neve címmel jelent meg egy zentai kiadónál. Harag Anita budapesti novellista elárulta, nála igencsak hosszúra nyúlik az alkotási folyamat, sokat pihenteti a szövegeit, és többek közt ezt tanácsolja a kezdő tollforgatóknak is. Továbbá a visszajelzés, a kritika fontosságára hívta fel a figyelmet. „Azt hiszem, a szakmánkban a kritikát elfogadni az egyik legnehezebb dolog, megérteni, hogy amikor kritizálnak, akkor nem engem, csakis a szövegeimet kritizálják” – mondta el Harag Anita. A székelyudvarhelyi Ádám Szilamér számára viszont a rendszeresség vált be, az, hogy mindennap írni kell, legalább egy keveset. Csakhogy a költők esetében kicsit másképp áll a dolog – fordult aztán az est moderátora az egyetlen költő meghívott, Kovács Edward felé. Kiderült, a Székelyhíd–Debrecen vonaláról érkezett fiatal költő egyetemi tanulmányai folytán a Debrecenhez köthető irodalmi orgánumokhoz kapcsolódik elsősorban, nagy hatással volt rá többek között Borbély Szilárd és Áfra János költészete.

 

DSCN5765.JPG
Az első hajó moderátora, Sánta Miriam
és a négy résztvevő: Kovács Edwárd, Ádám Szilamér,
Harag Anita és Döme Szabolcs.

 

A keddi nap üdítő színfoltja volt a déli órák lengyel hajója, a fedélzetén három, a lengyel irodalom viharaiban megedződött „tengerésszel”, Rafal Gawin, Piotr Lamprecht és David Mateusz költőkkel, akikkel angol nyelven László Noémi beszélgetett. Ez alkalom betekintést engedett egy földrajzilag nem túl távoli, a legtöbb magyar számára szimpatikus, de mégis annyira más nemzeti kultúra meghatározó elemeibe. A beszélgetés során a meghívottak elmondták, hogy szerintük a lengyel kulturális élet távolról sem centralizálódik a fővárosba, és az igazán jó költőiskolák Krakkóban, Gdanskban, Lódzban, Wroclawban, Lublinban vagy Poznanban találhatóak. Persze, a varsói kulturális élet sem elhanyagolandó, ugyanis itt vannak a nagy kiadók, és főleg a prózaíró iskola itt elsőosztályú. Rafal Gawin elmondta, az ő számára Adam Miczkiewiczel kezdődött a költészet, Piotr Lamprechtet egyaránt befolyásolták a francia szimbolikusok és a boroszlói helyi költők. László Noémi javaslatára a magyar és angol fordításban kivetített verseiket a szerzők eredeti nyelven, lengyelül olvasták fel, hogy a hallgatóság ráérezzen a lengyel nyelv zamatára is. Különösen üdítő volt hallgatni a felállva, szavait gesztusokkal kísérő David Mateuszt hallgatni, aki a látottak-halottak alapján előadóművészként is megállja a helyét.

 

 20181127_140825.jpg
Karácsonyi Zsolt, László Noémi, Piotr Lamprecht,
Rafal Gawin, David Mateusz

 

A második este hajója fedélzetén Csutak Gabi, Láng Orsolya, Ozsváth Zsuzsa és Sebők György kaptak helyet, Vincze Ferenc személyzeti tiszt moderálása mellett, aki megjegyezte: a hajó legénysége minden tagjánál jelen van az irodalom mellett valami más művészet is, így például a debreceni Sebők György egyúttal okleveles zenetanár is, Csutak Gabit pedig filozófiai tanulmányai is segítik, ugyanis a filozófián belül esztétikával, majd ennek keretében kritikával foglalkozott. A felolvasásokat övező beszélgetés jól kidomborította a különböző alkotói egyéniségeket is. Így, Csutak Gabi például mikor prózát ír, sokkal lazábban áll hozzá, mint amikor verset, teret engedve a tudatalattinak is, Ozsváth Zsuzsa igyekszik teljesen másképpen, más rendszerben gondolkozni vers- és prózaírás közben. Ő azt is elmondta, hogy hosszú ideig nem érdekelte különösebben, milyen témákban alkosson, göttingeni útja során jött rá, hogy az emberek közti kapcsolatok, és a dialogikus monológok foglalkoztatják. Kiemelendő még Ozsváth Zsuzsa szómágiája, a felolvasott verseiben elrejtett szójátékok.

Az utolsó nap került sor a nemcsak irodalmi, de menedzseri szempontból is érdekes beszélgetésre, mely során folyóiratok szerkesztői szólaltak meg, Balázs Imre József moderálásában.

 

 BIJ_Kara.jpg
Balázs Imre József és Karácsonyi Zsolt

 

A multikulturális dialógus magyarul, majd a szlovén meghívott, Tibor Pandur csatlakozását követően angolul zajlott, és részt vett benne Demus Zsófia, a budapesti Szépirodalmi Figyelő munkatársa, Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője és Mellár Dávid, a Dunaszerdahelyen szerkesztett Dunszt című internetes folyóirat munkatársa. Mellár a kérdésekre válaszolva elmondta, hogy Szlovákiában két jelentősebb magyar irodalmi folyóirat létezik, nyomtatott formában, a Kalligram és az Irodalmi Szemle, a Dunszt elsősorban az internetes „űrt” tölti ki, valamint megválaszolta azt a kérdést is, miért pont Dunszt a folyóirat neve: a dunsztos üvegből származik, amibe sok mindent be lehet tenni. Hasonlóan érdekes a szlovéniai Idiot folyóirat nevének eredete: Tibor Pandur elmondta, hogy a folyóirat első látásra meghökkentő neve egyrészt tisztelgés Dosztojevszkij regénye előtt, másodsorban pedig a szó görög gyökerére tesz utalást, mivel az ókori Görögországban az számított „idiótának”, aki egyáltalán nem foglalkozott politikai ügyekkel.

A rendezvény utolsó hajójának fedélzetén, Fischer Botond moderálása mellett, Mellár Dávid, Mărcuţiu-Rácz Dóra, Hegedüs Benjámin Jutas, Mészáros Anikó és Gothár Tamás foglaltak helyet.

 

DSCN5790.JPGMészáros Anikó, Mellár Dávid és Gothár Tamás

Az utolsó eseményre rányomta jellegét az oldott hangulat, aminek érdekében Fischer Botond is megtette a magáét, játékra provokálva a meghívottakat. Ezúttal sem maradt el a felolvasás, amit Gothár Tamás, a többiektől eltérően, telefonja képernyőjét nézve tett meg, Mészáros Anikó pedig készülő meseregényéből olvasott fel részleteket. A beszélgetés során máskülönben róla kiderült, hogy nem csak írni szereti a mesét, hanem kutatni is, többek között cigány meséket is gyűjtött és kutatott.

Az idei Kikötőn külön érdemes kiemelni a fegyelmezettséget. Azzal együtt, hogy a hangulat mindvégig oldott, közvetlen, barátias volt minden helyszínen, az idő menedzsmentje terén üresjáratok nem voltak, a beszélgetések nem voltak hosszú lére eresztve, hanem mindvégig tartalmasok maradtak, és időben értek véget. A legutolsó hajó elmentével Karácsonyi Zsolt „admirális” mondott néhány szót búcsúzásul.

A tél itt van, a kikötő Kolozsváron bezárt. Jövőre várjuk az új hajókat. 

 


Főoldal

2018. november 30.
Csík Mónika tárcáiKiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Akit nem találszFarkas Arnold Levente: Ywon KerépolMolnár Lajos verseiGéczi János versei
Zsidó Ferenc: Égig érő szénásszekérHaász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalan
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png