Lakatos-Fleisz Katalin
Irodalmi hajózás Kolozsváron
Vajon ki ne szeretne egy jó kávéval, esetleg sörrel a kezében, minőségi szövegeket hallgatva, egyúttal a szomszédos kultúrák életébe is bepillantani? Kötetlenül, jó hangulatban? Nos, a kolozsváriaknak december 4. és 6. között minderre lehetőségük nyílt a Kolozsvári Kikötő rendezvényein. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája idén immár harmadik alkalommal szervezte meg ezt a nagyszabású irodalmi találkozót a kincses városban. Igazi kultúraközi találkozóvá nőtte ki magát ez az esemény, hiszen idén is hét ország mintegy húsz fiatal írója, költője mutatkozott be, olvasott fel alkotásaikból. Egy konferencia, könyvbemutató, és természetesen több iskolai felolvasás, valamint felolvasóest váltotta egymást, üdítően változatos programsorozatot kínálva.
A szervezők idén is igyekeztek a találkozó fiatalos, kötetlen hangulatú arculatát megőrizni. Az esti felolvasásoknak a kolozsváriak körében már-már kultikus helyeknek számító Bulgakov kávéház és kultúrbisztró, no meg az Insomnia kávéház adtak otthont. (Természetesen az olyan „komolyabb irodalmi szentélyek” mellett, mint az Erdélyi Múzeum Egyesület székháza, a Babeş–Bolyai Egyetem bölcsészkara, és a Sapientia EMTE Tordai úti épülete.) A rendezvénysorozat első napja a fajsúlyosabb, tudományos kérdések jegyében telt. Tegyük hozzá, fölöttébb hasznos és kellő módon. Hiszen az Irányok tükrei nevet viselő műfordítói műhelykonferencia a nyelvek és kultúrák közti közvetítés kérdésének adta meg elméleti keretét. Lehetséges-e és ha igen, hogyan lehetséges a fordítás – ez volt az előadások fő kérdésköre. Benő Attila, Balázs Imre József, Egyed Emese, Vallasek Júlia, Molnár Bodrogi Enikő, Németh Zoltán, Orcsik Roland, Vörös István, Zsille Gábor, Karácsonyi Zsolt és Vincze Ferenc próbáltak a kérdésre válaszolni a saját műfordítói gyakorlatuk és kutatási területük alapján.
Messziről érkezett hajók is befutottak Kolozsvárra, méghozzá a Duna vonalán Ausztriából és Szlovákiából, valamint a Dnyeszter folyásán, amely utóbbi moldáv írókat és költőket hozott. A Bécsben élő Johanna Wieser, valamint a szlovákiai Michal Tallo többek között költészetükről, kulturális környezetükről, irodalmi-kulturális trendekről mesélt. A Moldova Köztársaságból Emanuela Iurkin, Victor Ţvetov, Alexandru Cosmescu, valamint Moni Stănilă és Alexandru Vakulovski felolvasásában műveik sokszínűségébe is bepillantást nyerhettünk.
Karácsonyi Zsolt, a Helikon folyóirat főszerkesztője szavaival élve, ők is a mieink, érdemes tehát alkotásaikat közelebbről is megismernünk, alkotói – és nem csak – barátságokat építenünk. Mondanunk sem kell, a Tiszatáj folyóirat és kiadó könyvbemutatója szintén a nyelv- és kultúraköziséget erősítette. Orcsik Roland, a Tiszatáj egyik szerkesztője és Németh Zoltán irodalomtörténész, kritikus, költő arról beszélt, mennyire fontosak az antológiák a szomszédos irodalmak bemutatása érdekében.
A jövőbeli terveik között szerepel hat antológia kiadása, amelyből a szlovák, horvát és az osztrák antológia már megjelent, hátra van még a szerb, román és a szlovén irodalmi antológia szerkesztése és kiadása. Az antológiák célja, hogy figyeljünk közvetlen közelben élő szomszédaink irodalmára, ne csak a nagy nemzeti irodalmakat kövessük – nyilatkozták a szerkesztők.
Minden este egy-egy külön hajó futott be a Bulgakovba, más-más házigazdával és természetesen meghívottakkal. Első este André Ferenc érdeklődési területükről, az alkotáshoz való viszonyukról, valamint az irodalom felelősségéről faggatta a meghívott fiatal alkotókat: Barcsai Lászlót, Borcsa Imolát, Csornyij Dávidot és Sánta Miriámot.
A kedd esti hajón Terék Anna, Kertész Dávid, Hajós Eszter, Szabó R. Ádám és Horváth Veronika többek között humorhoz való viszonyukról, regionalitásról, provincionalitásról, etikáról, traumákról vallottak, Fischer Botond moderálásával.
Az utolsó estén Horváth Benjié lett a kormányrúd, olyan fiatal alkotókkal a fedélzeten, mint Hyross Ferenc, Csuszner Ferenc, Sárkány Tímea, Plonicky Tamás.
Megtudtuk tőlük, hogy igenis meg lehet állítani az időt egy szöveggel, hogy a műfaj valójában csak eszköz a mondanivaló kifejezésére és hogy az őszinteség, a hitelesség nincs ellentétben egy másik, idegen bőrébe való bebújással. Az est és egyben a rendezvénysorozat hivatalosan vitorlabontással zárult, amikor is Karácsonyi Zsolt ez alkalomra írt versét olvasta fel. De hát, ha már a Bulgakovban vagyunk, és szép számmal összegyűltünk, nem lehet csak úgy, egy-kettő levonni a vitorlát. Tovább lehet hajózni az irodalom – és nem csak – vizein, jó hangulatban beszélgetni, vitatkozni. És akkor ki tudja, hova visz az a hajó… 2017. december 07. |
Helyszíni tudósítások Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet! A regisztrációhoz kattintson ide! A bejelentkezéshez kattintson ide! Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan. |
Hírek
Könyvfesztivál, 2018 Könyvet a szórványba! Sayfo Omar és sikerregénye Békéscsabán Így gondozd a kultúrádat! 1% a Körös Irodalmi TársaságnakCsoda a cirkuszban irodalmi pályázat25. Budapesti Nemzetközi KönyvfesztiválÚj Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjasokEredményes drámapályázat a rendszerváltoztatásrólNádas Péter kapja az idei Aegon Művészeti DíjatA 2018-as POSZT versenyelőadásaiÚj pályázatok fiatal íróknak és színházi szakembereknekIrodalmi díjak a nemzeti ünnepen - 2018 Krasznahorkai László ismét esélyes a Nemzetközi Man Booker-díjraÖsszes
Versek
Prózák
Darvasi László: Akik áttáncolják a háborútHartay Csaba novelláiPataki Tamás: HungarooptimizmusHálára kötelezett emberek Béres Tamás: AmnéziaJuhász Tibor novellái Tamás Dénes: A gyilkos fényKiss László: Tisztelt Miniszterelnök Úr!Kiss Judit Ágnes: A női princípiumFekete Vince humoros prózái Hagymavágás gyorsan, egyszerűenArról, hogy mi a groteszkOnyanyi munyu, avagy bevezetés a kútológia elméletébeAutóink egészsége mindannyiunk érdekeÖsszes
Kritikák
Világunk takargatnivaló darabjaMándy-portré és korrajz egyszerrePusztulás gyerekszemmelCélia, avagy a nem létező főhős Magánszemmel látni és láttatni - Tarján Tamás könyvérőlStand up-Hrabal - Bödőcs Tibor könyvéről Annus aureus, avagy nem mind Arany… Háború vanSzó, kép, írás Válságmonológok - a Júlialepkéről Nyilvánvaló - Szakács István Péter novelláiról „Szemétdomb az egész világ”Minimalista körkép - Fekete Vince válogatott kötetérőlÁll a bálÖsszes
Esszék, tanulmányok
A kiegyezés megítélése az 1919 és 1945 közötti magyar historiográfiábanGrendel Lajos irodalmi és közéleti szerepvállalásaiAz örök ritornellA Bárka-díjasok (és antológiájuk) Harminc év után: 1988. januárTörténetek a vidéki rendszerváltozás kezdeteirőlAz érzelmek viharában – Az 1867-es kiegyezés rendhagyó megvilágításbanRossz időkben bukott angyalokElek Tibor: 25 évesek vagyunkA fellázadt Bethlen MiklósTengerre, magyar? II.Egymás hiányai - Szabó Magda Für Elise című regényérőlAdvent, négy óraA dilemmás költő - Közelítések Csoóri Sándor kései verseihez Összes
Drámák
A jó tanuló felel
Falvai Mátyás Karinthy Frigyesről Miklya Anna Mikszáth KálmánrólBene Zoltán Tömörkény IstvánrólSopotnik Zoltán Nagy LajosrólPotozky László Franz KafkárólCsepregi János Csáth GézárólDemény Péter Mikszáth KálmánrólKrusovszky Dénes NovalisrólBabiczky Tibor Krúdy GyulárólMaros András Gelléri Andor EndrérőlÖsszes
Tündérkert
Kiss Tibor Noé: Tovább és továbbSopotnik Zoltán: Megismerni a metafizikátHorváth László Imre: Kedvenc olvasmányaimMaros András: Pisti és VerneTallér Edina: BowieÁfra János: Nem érteni és megszeretniTóth Kinga: TülkölniFerdinandy György: A művészet a sérültekéSzilasi László: Nem tudom...Csabai László: Hitetlenül hinniÖsszes
Bejelentkezés
|