A Kazán-szoros bejárata, Galambóc várával
Vendégségben az Angyaloknál
Elhagytuk Galambóc várát, a Kazán-szorost, a természet egyik csodáját, a Vaskaput, de Orsova, a régi magyar határ után még két zsilipezés várt ránk. Besoroltunk hát egy-egy uszályokat toló hajó mögé és ereszkedés után harminc méterrel lejjebb folytattuk utunkat a Dunán. A békési hajós-csapat tagjai be igen, de el nem telve a lenyűgöző látványtól olykor még fényképezni is elfelejtett. Kivéve talán Major Gyuszit, aki dokumentumfilmet készít a Körös-Tisza-Duna-Delta expedíció idén nyári útjáról, kalandjairól.
Szörényvár (Turnu Severin) határrendészeti stégjénél kötöttünk ki, itt jelentkeztünk be Romániába, a román vizekre. Errefelé már egyre kezd szélesedni a folyómeder, a szél is nagyobb hullámokat ver, ám hajóm jól bírja, „Szalonta” a tengerre készült. Így aztán Gyurkó Dani „Pupuló”-ját és Knyihár Misi motorcsónakját akaratlanul is megelőzve kissé, aznapi célunk, a Port Cultural Cetate kikötőjéhez elsőként érkezett. A Duna jobb partján Bulgária, néhány folyamkilométerrel feljebb pedig Szerbia. E hármas határnál található Cetate (Fellegvár) település, melynek Duna-parti részén, a 19. században forgalmas gabonakikötő helyén húzódik egy különös létesítmény. Már a stég külcsínén látszik, hogy nem egy átlagos román helyen jár az ember. A „Cetate Kulturális Kikötő” nevű objektumot a Román Írószövetség volt elnöke, az 1989-es román forradalom ikonikus alakja, Mircea Dinescu hozta létre, s ő vezeti.
Cetate kulturális kikötő
Itt működik az általa alapított Költészet Alapítvány is. Igen rendezett főépület, amelyet minden egyes apró kis részletével együtt olasz tervezők és nagyrészt kivitelezők alkottak, valamint az úgynevezett Angyal Park fogadja az idelátogatókat.
Az Angyal Park főépülete
A hely művésztelep, alkotóház, rendezvény-központ, ahol román és külföldi költők, színészek, írók, képzőművészek, zenészek, filmesek, színházi szakemberek, fotósok is szívesen mulatják az időt, vesznek részt műhelyeken, alkotótáborokban. Mindenkit szívesen látnak. Bennünket is, békési hajósokat, akik között akad ugyan „civilben” fotós, író, madarász, rádiós, filmes, de most vendégek vagyunk mindannyian. Vendégségben az Angyaloknál.
És mit csinál itt a neves költő, Mircea Dinescu? Hát, kérem, a forradalom hőse csorbát főz, kenyeret süt (na, ez utóbbit sütteti, helyi, jó minőségű búzából). Ízletest, finomat.
Mircea Dinescu költő, a romániai forradalom hőse
a konyhában érzi magát a legjobban
Alkalmi tolmácsunk Balog János fiatalember szerint, aki a Székelyföldről szegődött dolgozni az Angyal Parkba, az elnök úr (Dinescu) a konyhában érzi magát a legjobban. Igen szeret főzni. Mindent megkóstol, ő fűszerez.
Mircea Dinescu: A művész villája
Ügycsomóm dagad akár a jó kenyér
fúvódik, szusszan, szelíden megkél,
kedvesem, mi majd együtt mulatunk,
vinilin szárnyai alatt nem lesz semmi bajunk
hozd el szüleid is hogy ne maradjunk árván
esernyőd is legyen csalóka a szivárvány
a szavak őszt mutatnak s az égből kanál potyog
fákról nyakunkba hullnak kíváncsi fiskusok
Ma közönyösen járkálok az utcán le-fel
nem szimatolok és nem civódom senkivel:
méhecskeháj az ágyútöltelékben
és egy vodkázó angyal száll az égen...
(Cseke Gábor fordítása)
A költő finom csorbája
A költő vodkát ugyan nem készít, borokat azonban igen. Méghozzá minőségieket. A mintegy 50 hektáros szőlőültetvényén lévő Vinul Moșierului nevű pincészetéből 2013-as Fetească albă-t kaptunk a csorbaleves mellé. Karakteres, száraz fehér nedűt. Kár lett volna belé a szikvíz. Az étek után Dinescu bemutatta „birodalmát”, körbevezetett bennünket az ízléses szálláshelyeken, természetesen a konyhán, és bemutatta az Angyal Park szobrait, a kültéri alkotásokat.
Az Angyalok vigyáztak ránk
Mi pedig mivel mással is, csabai kolbásszal és palack békési szilvapálinkával köszöntük meg a szíves fogadtatást.
Köszönjük, Mircea! Az Angyalok legyenek Veled is!
Józsa Péter,
a „Szalonta” kapitánya
