Jánosi Zoltán, Doncsev András és Krucsainé Herter Anikó
Szepesi Dóra
A folyóirat az irodalmi élet tartópillére
NKA sajtótájékoztató
A magyar szépirodalmi folyóiratok ellehetetlenülése ügyében hat írószervezet jelentetett meg közleményt.* Egy nappal később, május 4-én a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Kollégiuma sajtótájékoztatót rendezett a lapok jelenét és jövőjét érintő kérdésekről, idei évi döntéseiről.
Az NKA 23 évvel ezelőtt azért jött létre, hogy pótlólagos forrást biztosítson pályázatok révén, olyan nemzeti érdeket képviselő alkotások létrejöttének támogatására, amelyek enélkül nem jöhetnének létre – mondta tájékoztatója elején Doncsev András az NKA alelnöke. Néhány évre visszatekintve számokat vázolt fel: míg például 2008-ben 9506 pályázat érkezett, 2015-ben már 13156, és ezzel korrelál a beérkezett pályázatok támogatási igénye is: ami 2008-ban 21 milliárd forint volt, 2015-ben már 36 milliárd. Az igények növekednek, ezzel szemben az NKA bevételei évről-évre csökkennek. Ezzel arányos a kollégiumok között felosztható keretek csökkenése is. 2013-ban 4,9 milliárdot oszthattak szét a különböző szakterületek között, idén már csak 3,6 milliárdot, miközben 36 milliárd az igény. A folyóiratok támogatására 2014-ben 1,1 milliárd volt az igény, a megítélt támogatás 200 millió forint, a pályázatok kevesebb mint a felét támogatták. 2015-ben 1,3 milliárd volt az igény, a megítélt 197 millió a pályázatok 32 %-a. Ehhez képest az idei évben 1,4 milliárdos igény mellett 508 millió forintot osztottak, a pályázatok majdnem 70%-át támogatták. A kollégiumok nyitó kereteit tekintve az elmúlt években a folyóiratkiadás kollégiumának volt a legmagasabb a nyitókerete, 655 millió forint. A Szépirodalmi Kollégium számára a bizottság 85 millió forintot biztosított a folyóiratok támogatására. Mivel tavaly decemberben a törvénymódosításnak köszönhetően átalakult az egész kollégiumi rendszer, nem lehet megterhelni előre hároméves pályázattal. 62 pályázatból 35-öt támogattak, közel 400 milliós igényből 144 millió Forinttal.
Nyílt levelükben „szakmai kollégiumok által véghezvitt átcsoportosítással kieső források”-at említenek a szépírók. Doncsev András e kijelentést kritizálva magyarázta, mindegy, ki darabolja szét a tortát, attól még sem több, sem kevesebb nem lesz. A szétosztható pénznek a 25 %-a fordítható folyóirat támogatásra. Reflektált a sajtóban megjelent cikkekre, olyan kitételekre, amelyekkel nem ért egyet. A híreszteléssel ellentétben például a Mozgó Világ, a Revizor, a Pannon Tükör, a Színház, a Színház.NET és a Muzsika is kapott támogatást novemberben, 2016-ra – fogalmazott. A folyóiratkiadás kollégiumát azzal a céllal hozták létre 2012-ben, hogy a szakma képes legyen áttekinteni ezt a fenntarthatatlan helyzetet, hogy bármennyi pénz is van, soha nem elegendő. A legkülönbözőbb tematikájú lapok között igazságot tenni nehéz, ezért szakmai szervezetek képviselőire bízták a keret elosztásáról szóló döntést.
Jánosi Zoltán beszámolója
Dr. Jánosi Zoltán irodalomtörténész, a Szépirodalmi Kollégium vezetője a szépirodalmi folyóiratok támogatását rendkívül fontos dolognak tartja, hiszen a magyar irodalmi élet, a publikációk nyugszanak ezen. A kollégium tagjai februárban vették át megbízólevelüket. Három személyt delegált a Magyar Művészeti Akadémia, hármat Balog Zoltán miniszter, hármat a szakmai szervezetek. A kollégium vezetőjének a jogszabály előírja, hogy ha úgy ítéli meg, hogy nagyon fontos pályázati döntésről van szó, sajtótájékoztatót hív össze, így került sor erre az eseményre. Jánosi Zoltán ismertette a Szépirodalmi Kollégium egységes álláspontját tükröző állásfoglalást. Az NKA bizottságától a nem folyóiratokat érintő, azaz alkotói, rendezvényekre fordítandó és egyéb támogatásra összesen 205 millió forintot kapott, amelyre vonatkozóan a pályázati kiírását elkészítette és ez rövidesen megjelenik. Ez eredetileg 150 millió Ft felosztását tartalmazta. A folyóiratokra történt átcsoportosítás miatt a 2016. évi első félévi nyílt pályázat 135 millió 500 ezer Ft keretösszeget fog tartalmazni. Szépirodalmi lapok támogatására az NKA bizottsága az egyes típusoknak a megfelelő szakmai kollégiumokhoz rendelése után a Szépirodalmi Kollégiumnak összesen 85 millió 50 ezer forintot biztosított. A beérkezett igények csaknem 400 millió forintot tettek ki, ebből 294 millió fölött van a nyomtatott sajtó iránti kérelem, és csaknem 104 millió forint az online folyóiratok igényeként jelentkezett. Mivel azzal szembesültek, hogy a reális igényekhez képest a szépirodalmi folyóiratoknál kritikus és sokkszerű helyzet alakult ki, írásban jelezte megbízójának, az NKA elnökének, az MMA elnökének is a teljes problémakört és további források bevonását javasolta. Ezen kívül saját hatáskörben az egyéb, a nem folyóirat támogatásra szánt összegekből az NKA vezetője hozzájárulásával 59 millió 150 ezer forintot átcsoportosított a folyóiratok támogatására. Ezzel viszont egyéb támogatásra szánt összegeit ugyanilyen mértékben csökkentette. A kollégium tehát az eredetileg 85 millió 50 ezer forintos alapot csaknem ennek a még hozzáadott 70%-kal emelte fel, így 144 millió 200 ezer forintot osztott ki a pályázók között. A nyomtatott folyóiratokra az összeg több mint 85 %-át, az online folyóiratokra nem egészen a 15%-át fordította. Ezzel a nyomtatott lapokra benyújtott pályázatok kétharmadát, 39-ből 26-ot, az online lapoknak csaknem a felét, 20 érvényes pályázatból kilencet támogatott. A nyomtatott lapra pályázók között a 17 budapesti pályázatból 10, a 16 vidéki pályázatból 10, a 6 határon túli pályázóból valamennyit támogatta. A nem támogatott pályázatok között 7 budapesti és 6 vidéki volt. A magas támogatási arányú nyomtatott folyóiratok közül 4 a vidéki: az Alföld, a Jelenkor, a Forrás és a Tiszatáj. Három budapesti: a Magyar Napló, a Hitel és a Kortárs. A kollégium vezetője összegzésként elmondta, az anyagi lehetőségein belül az elosztás során figyeltek a területi arányosságra a fővárosi, a vidéki, illetve a határon kívüli lapok között. Mivel azonban a felemelt összeggel is a kért éves támogatások egy részét tudta a támogatott lapoknál is biztosítani, a támogatás arányában csökkentette az elvárt lapszám mennyiséget is. Így a kollégium funkciója szerint több hónapra biztosította az NKA támogatást kiegészítő forrással a folyóiratok e részének további működését. Kiemelte, hogy sajnos nem tudták valamennyi arra érdemeset támogatni, de mind a vidéki, mind a fővárosi, mind pedig a határon túli magyar szépirodalmi folyóiratokat tekintve, amennyire a felemelt kerete engedte, a működőképesség legalább viszonylagos fenntartása elvén döntött a kollégium. A forrásoldalak további lehetőségeiről a szépirodalmi folyóiratok jövőbeli támogatásának pénzügyi terveiről, koncepciójáról a Szépirodalmi Kollégiumnak nincsenek ismeretei, feladatát azzal töltötte be, hogy a támogatási forrás belső hatásköre szerinti nagyarányú felemelésével egy kritikus állapotot, ha csak átmenetileg is, megkísérelt kezelni.
Erős Kinga kollégiumi tag, aki a Magyar Írószövetség elnökségi tagjaként aláírta az írószervezetek nyílt levelét, elmondta, milyen keretekből sikerült az 59 millió 150 ezer forint kiegészítő forrást előteremteni. Minden kollégiumnak vannak tartalék keretei, ők 20,5 millió forintból 10,5 milliót vettek el erre a célra, ezenkívül az alkotói ösztöndíjakat érintő kerethez is hozzányúltak. A könyvkiadók részvételét is szokták támogatni az ünnepi könyvhéten, idén ezt a pályázatot nem fogják kiírni, mert ebből a pénzből is pótolták a folyóirat támogatást. Kifejtette azt is, hogy az irodalom az egyetlen olyan művészi terület, aminek a primér megjelenési formája a folyóirat. Nincsenek intézmények mögötte, folyóiratműhelyek vannak, ezek körül a szellemi műhelyek körül folyik a tehetséggondozás, ez az irodalmi élet színtere. Magyarországon ennek 200 éves a hagyománya. Amikor több pénzt kérnek, annak tudatában teszik, hogy nincsenek egyéb intézményrendszerek és a folyóirat a egész irodalmi élet tartópillére, alapja. Feladatuk fölhívni azoknak a döntéshozóknak a figyelmét, akik stratégiai kérdésekben dönthetnek, hogy valamilyen módon próbáljanak forrást biztosítani. Vegyék figyelembe, hogy a folyóiratok léte valóban nemzeti identitást erősít, határon túl anyanyelv megőrzési szereppel bír, az anyaországon belül is a nemzeti kultúránkat színesíti. Folyóirat kultúránk a nemzetstratégiánknak nagyon fontos eleme. Doncsev András hozzátette, hogy főigazgató asszonnyal (Krucsainé Herter Anikó, az NKA főigazgatója) folyamatosan pótlólagos forrásért próbálnak kilincselni, ezekből hamarosan például ösztöndíjakra is lehet fordítani. A Szépirodalmi Kollégium tagjai közül Csontos János elmondta, úgy tudja, hogy Balog miniszter úrnál további forrásbevonás a mérlegelés szakaszába jutott. A szakmai kollégium szakmai alapon azt tudja elosztani, ami a rendelkezésére áll. Saját hatáskörében az átcsoportosítás ezeket a lehetőségeket tágította ugyan, de nem oldotta meg. A folyóiratok túlélése például akár csökkentett lapszámmal, egyfajta biztosítéka annak, hogy a folyóirat kultúra fennmaradjon Magyarországon. Egyetértett azzal, hogy túl sok a folyóirat és nem futamodtak meg a szelektálás feladata elől. A folyóiratok harmadára, felére csökkentése kultúrpolitikai döntés, és szerinte azt politikusoknak kell vállalni.
A sajtótájékoztató végén a sajtó képviselői kérdeztek: a Népszabadság újságírója, Kácsor Zsolt azt tudakolta, mi volt a probléma a 2000, a Mozgó Világ és a Literatura pályázatával, hogy egy fillért sem érdemeltek? Jánosi Zoltán megismételte, hogy sajnos arra érdemesek sem tudtak kapni. Két irányelv játszott szerepet a döntésben, hogy a magyar nyelvterület egészében gondolkodjanak, és figyeljenek arra, mindenféle irodalmi ízlésirány, közelítési módszer megjelenjen a döntésükben. Csontos kifejttette 2000 esetében fő indok volt az elenyésző a példányszám. A Mozgó Világ pedig részesült támogatásban a decemberi osztásnál, de további támogatását ő sem javasolta, nem csak a „bűnben fogant” volta miatt, hanem mert a pénzügyi kimutatásából az derült ki, huszonvalahány millió forintból gazdálkodik évente. Hozzátette, amíg ő kurátor, 0 forintot fog javasolni a Mozgó Világnak, azért, mert Gyurcsány Ferenc politikai felépítésében háttérintézménynek tartja. Doncsev András az NKA nevében visszautasította ezt a kijelentést, és leszögezte, hogy ez Csontos úr magánvéleménye, ezt ő maga is megerősítette. Az elnök elmondta továbbá, hogy az NKA szakmai kollégiumai szakmai alapon szerveződnek, és kizárólag a pályázatok minősége alapján hivatottak döntést hozni, ezt a delegált kurátorok vállalják. A döntések során senkinek nem tartják nyilván a politikai hovatartozását. Kollár Árpád a tájékoztató végén kiegészítésképpen elmondta, hogy a korábbi folyóirat-kollégium két stratégiai terve a következő volt: az egyik, sürgetni kell az online áttérést, ebben voltak viták, illetve a másik, hogy 3 éves pályázatokat kell megalkotni és kiírni. Szakmai szempontból ez utóbbi működőképesnek bizonyult. A hároméves pályázatok kiírásánál szempont volt a bevételek arányosítása, a példányszám, a remittenda – ezek a kérdések eleve benne voltak a 2012-ben megfogalmazott rendszerben. Megtudtuk azt is, ha lesz rá forrás, az NKA részéről nincs akadálya a hároméves pályázat kiírásának.
