Helyszíni tudósítások

 

 Kiss_Benedek.jpg
Kiss László és Benedek Szabolcs

 

Dávid Péter

 

Benedek Szabolcs hétdallamos

kvarcórája Békéscsabán

 

Éppen ideje volt! Olvashattuk már szövegeit a Bárkában, az online-verzióban is gyakori fellépő, és a gyulai irodalombarátok még a Végrgófot is köszönthették a megjelenés után nem sokkal. De a Jókai Szalonban még sosem lehetett vendégünk Benedek Szabolcs, holott jócskán rászolgált arra – több mint tizenkilenc kötetnyi munkásságával, József Attila-díjjal elismert irodalmi pályafutásával, és persze kedves, humoros személyiségével –, hogy a békéscsabai irodalombarátok is megismerhessék személyesen. A február 15-ei író-olvasó találkozó ennek megfelelően teltházasra sikeredett.

 

erdeklodok.jpg

 

Az est házigazdája, Kiss László, először rövid, ám érzékletes pályaképet adott Benedek Szabolcsról, a teljesség igénye nélkül, de úgy, hogy az embernek azért rögtön kedve támadjon olvasni. Ezután az est fő fogása, A kvarcóra hét dallama című regény következett. Kiss László igyekezett úgy forgatni a beszélgetés kerekét – akár a jó magyartanár a kötelező olvasmányokkal kapcsolatban –, hogy a regény cselekményéből mind kevesebb derüljön ki, mégis olyan jellemzőket vetett fel vele kapcsolatban, amik azért jó reklámot biztosítottak a könyvnek. Így húzták el a mézesmadzagot a leendő olvasók előtt azzal, hogy megpróbálták besorolni a szöveget beavatásregényként, ifjúsági regényként – de a thriller-ötlet is felmerült –, vagy azzal, hogy felvetették: van a könyvben különös, tisztázatlan gyilkosság, sőt a Sátán is megjelenik a szocialista lakótelepen (jelezve a materialista világnézet tarthatatlanságát).

 

Benedek_Szabolcs.jpg
Benedek Szabolcs

 

A beszélgetés mégis leginkább akörül forgott, hogy miért a nyolcvanas évek közepét választotta művészi megformálásra a szerző. Benedek Szabolcs több érvet is felsorakoztatott amellett, hogy meg kellett írnia a Kádár-kor sorsfordító éveinek szövegét. Kifejtette, hogy a regény főszereplője és az író élete között jelentős összefüggések vannak (például mindketten ugyanolyan idősek és ráadásul ugyanabba az iskolába jártak). A kvarcóra hét dallama mégsem egyszerűen vallomásos szöveg – ettől a lehetőségtől Benedek Szabolcs igyekezett eltávolítani az olvasókat –, hiszen például a cselekmények helyszíneként szereplő városban Szolnok jellegzetességeit ismerhetjük fel, még sincs expliciten meghatározva a helyszín, akármelyik magyarországi városban játszódhatna a tizenkét éves Tóth Bence története. Ha a könyv nem is vallomásos, azért a saját élmények feldolgozása mégis meghatározó volt a szöveg megformálásakor. Hasonlóan erős hajtóerő volt a könyv megírásakor, a szerző elmondása szerint, annak a „kétarcú miliőnek” az ábrázolása, amit 1985 jelentett, amikor még nem érezhették a szocializmus látszatvilágában élő emberek, hogy minden eresztékében recseg-ropog a széthullásnak indult rendszer, de már begyűrűzött az országba a Lajtán túli nyugat. Ebben a korszakban szerezhettünk olyan reflexeket, amelyektől azóta sem sikerült megszabadulnunk.

 

dedikal.jpg
Benedek Szabolcs dedikál

 

Kihívást jelentett Benedek Szabolcs számára a szöveg narrációja is. Az elbeszélő ugyanis napjainkban él, innen emlékszik vissza akkori önmagára, a napjainkra is hatással levő 1985-re. Ezzel, a Kiss László által „dupla fedelű” narrációnak nevezett technikával egyrészt eltávolítja korunktól a történetet, másrészt viszont emlékezésre késztet, arra, hogy visszarepüljünk gondolatban a Videoton magnók és hétdallamos kvarcórák világába.

A regény megírásakor egy „önző szempont” is szerepet játszott, történetesen az, hogy Benedek Szabolcs számára „jó érzés volt megírni” ezt a szöveget. Elmondása szerint már foglalkozott ugyanezzel a témával egy korábbi, esszészerű történetben, de most sikerült regényként is „tovább adnia”.

 

Bartus_Gyula.jpg
Bartus Gyula színművész

 

Szerencsére egy jó érzékkel kiválasztott részletet is hallhatott a közönség Bartus Gyula színművész tolmácsolásában, mégpedig Tóth Bence beszervezésének történetét, akit egy százados próbál besúgásra bírni, éppen egy Videoton magnóért cserébe. A dinamikus, magával ragadó és félelmetesen groteszk szövegrészelt szintén remek ajánlás volt a regényhez, azaz ez is mutatta, hogy éppen ideje volt…

A fotókat Rácz Katalin készítette.


 Főoldal

2016. február 17.
Csík Mónika tárcáiKiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Akit nem találszFarkas Arnold Levente: Ywon KerépolMolnár Lajos verseiGéczi János versei
Zsidó Ferenc: Égig érő szénásszekérHaász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalan
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png