Pethő Anita
Ősi mese gyerekeknek,
otthoni olvasgatásra is
Délelőtti, elsősorban gyerekeknek szóló előadás után tartottak könyvbemutató sajtótájékoztatót szerdán a Budapest Bábszínházban. A Szálinger Balázs által írt Fehérlófia című darab szövege mostantól írott változatban is elérhető. A kötet az Orpheus Kiadó gondozásában jelent meg.
Szálinger Balázs 2012-ben kapott felkérését a színház vezetőjétől, Meczner Jánostól egy Fehérlófia-átiratra. Szálinger elmondta, hogy számára az igazi kihívást az jelentette, hogy előtte még soha nem írt gyerekeknek szóló darabot. A rendezőtől, Veres Andrástól és a dramaturgtól, Dobák Líviától kapott alapinstrukciók (jelenetváz, szereplők karaktere, történetív) azonban nagy segítséget nyújtottak neki a munkában. Természetesen a darab Szálinger szövegének első változatához képest sokat formálódott a próbák és az előadás során is. Akadt olyan rész is, aminek a próbafolyamat során nem maradt fenn írásos lenyomata, mert pl. sms-ben küldte el a végleges szövegváltozatot a szerző a szereplőnek, így azt a könyvváltozat készítésekor a színésznek kellett lediktálnia.
Szálinger eredeti elképzeléseihez képest többek között abban változott az előadás, hogy egyes helyeken a versstrófa ritmusa miatt a színpadon egyfajta iskolai szavalóverseny jellege lett volna egy-egy monológnak. Ezeket például meg kellett húzni. Ahogyan az intertextuális utalások terén is jócskán vissza kellett fognia magát a szerzőnek.
Az alkotók tapasztalatai szerint a gyerekek egyébként értik a darabot, érzik és lépést tudnak vele tartani, erről Veres András beszélt. Az elején kicsit meglepődnek, mert a látványvilág szokatlan számukra, de aztán nem maradnak kívül az előadáson. Ez esetben is igaznak tűnik az az általános tapasztalat, hogy a gyerekek sokkal befogadóbbak a furcsaságok iránt, mint a felnőttek. Időnként szerveznek beszélgetéseket is az előadás után, ezeken az alkalmakon is úgy tapasztalják, hogy a gyerekek számára egy befogadható, fogyasztható jelképrendszerrel szolgál a darab.
A probléma inkább az, hogy felnőtt kísérőik nem ismerik az alaptörténetet. Ez egyrészt akadályozhatja a látottak közös feldolgozását, másrészt pedig, ahogyan Meczner János is említette, gyerekeknek szóló előadásról beszélünk ugyan, de a jegyet mégiscsak a felnőtt veszi rá meg. A tervek szerint a színház a Magyartanárok Országos Szövetségével közösen egy kis segédanyagot ad majd ki a darabról. Az igazgató hangsúlyozta, színházuk egyik fontos feladatának tekintik, hogy a magyar irodalom klasszikusait minél hamarabb megismertethessék a gyerekkel egy számukra befogadható formában, s hogy megszerettessék velük a színházat.
A könyv formátum elsősorban Erős Kingának, az Orpheus Kiadó vezetőjének köszönhető, aki úgy gondolta, hogy a gyerekek szívesen lapozgatják majd, felidézve magukban az előadás élményeit, akár a szöveget olvasgatva, akár a könyvben található előadásfotókat (Éder Vera képeit) nézegetve. A szöveg nagyjából kilencven százalékban az előadást követi, de Szálinger egy-egy olyan ötlete, ami a színpadon ugyan nem működött, olvasva azonban igen, bekerült a kötetbe. A kötet szerkesztője Nagy Koppány Zsolt volt.
