Mészöly Ágnes
A Berger-jelenség
Felesleges szót és karaktert pazarolni arra, mennyire és hogyan változtak meg a gyerekek (és a felnőttek) médiafogyasztási, ismeretszerzési és olvasási szokásai az elmúlt néhány évben. A generációs szakadék, legalább is a tömegkultúra fennsíkjáról nézve, még sosem volt ilyen mély és áthidalhatatlan. Az X generáció egykor forradalmi, mára kissé elnehezült tagjaiként lihegve próbálunk lépést tartani a „kihívásokkal”. Olyan könyvet írunk, ami megragadja és fenntartja a nemlétező átlagolvasó figyelmét, gyerekirodalmi blogot szerkesztünk, konferenciákat szervezünk, próbáljuk megérteni az igényeket (képiség, rövid mondatok, gyors cselekmény, intermediális utalások), és kiszolgálni őket, pedig nem kizárt, hogy a gyermekirodalom papírhajójára a Titanic név van felfestve, és a jeges víz pillanatokon belül elönti a fedélzetet. Az mindenesetre biztos, hogy sokkal jobb eséllyel indulnak az olvasók kegyeiért azok a gyerekkönyvek, amelyek mögött tudatos kiadói koncepció, komplex program áll. Mint például Nyulász Péter új sorozata, a Berger Szimat Szolgálat, melynek eddig két kötete – A fürdők réme és Az ellopott Mikulás-szán – jelent meg.
A Berger-sorozatnak sokkal inkább a tudatos tervezés az erőssége. A szerző valós helyszíneken szerepelteti a híres magyar kutyafajtakarakterekből felállított nyomozócsapatot. Az egyes szereplők jellemében visszaköszön, sőt, meghatározza azt az adott kutya fajtajellege, külső és belső tulajdonságai. Nyulász Péter a sorozat ötletének megszületése óta együtt dolgozott és gondolkodott Ritter Ottóval, aki nemcsak megrajzolta, hanem az egész koncepció felépítésében, a könyvtervezésben és tördelésben is részt vett. Az illusztrációkat könnyen értelmezhetőre és befogadhatóra, sőt, szerethetőre hangolták, a rajzoló pedig remekül eltalálta a kilenc híres magyar eb figuráját. A rajzokban felismerhető a rajzfilmes hatásra, dinamizmusra való törekvés, ugyanakkor a könyvben az alkotók kihasználják a nyomtatott oldalak kínálta lehetőségeket: a szövegben, bár nem olyan mértékben, mint például Lakatos István teszi A majdnem halálos halálsugárban, sokat játszanak a tipográfiával, néhol kifejezetten képregényes hatást keltve, ugyanakkor az ismeretterjesztő magazinokból ismerős buborékokban apró tudásmorzsácskákat is találhat az olvasó. A Berger-sorozat azonban nem elégszik meg ennyivel. A kiadó, melyet kifejezetten e könyvek Összességében remek kezdeményezés a Berger-sorozat: egy olyan próbálkozás, ami az olvasással még csak barátkozó gyerekeket szólítja meg. Egyszerűsége garantálja az olvasó sikerességét, kifejezetten azoknak szól, akiknek nehézséget okoz a bonyolult, összetett szövegek feldolgozása. Ugyanakkor egy ilyen összetett alkotás, mely egyáltalán nem csupán regény, sokkal inkább oktatási program kíván lenni, több kérdést is felvet: vajon milyen hosszú távú hatása van annak, hogy ha az olvasók vélt vagy valós gyengülő képességeihez igazítjuk az általuk feldolgozandó szövegeket? Versenyre kelhet-e felhasználói élmény szempontjából egy könyv nyomán megalkotott-kitalált játék (már amennyiben nem Sapkowsky Witcher-jéről van szó) az igazi számítógépes játékkal? Szükséges-e a könyviparnak, könyvkiadásnak felvenni a digitalizált tartalmakkal a versenyt (amiben, nagyon úgy tűnik, leginkább alulmarad), vagy jobban jár, ha megmarad a hazai pályán, abban bízva, hogy az olvasás varázsa az alfa-generáció tagjait is rabul ejti még?
Jelen sorok írójának fogalma sincs arról, milyen válaszok adhatók a fenti kérdésekre.
Nyulász Péter: Berger Szimat Szolgálat. A fürdők réme, ill. Ritter Ottó, BerGer Kiadó, 2016, 128. oldal, 1699 Ft; Nyulász Péter: Berger Szimat Szolgálat. Az ellopott Mikulás-szán, ill. Ritter Ottó, BerGer Kiadó, 2016, 128. oldal, 1799 Ft.
2017. március 03. |
Papírhajó - Füttyögés és nahátozás Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet! A regisztrációhoz kattintson ide! A bejelentkezéshez kattintson ide! Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan. |
Hírek
Könyvfesztivál, 2018 Könyvet a szórványba! Sayfo Omar és sikerregénye Békéscsabán Így gondozd a kultúrádat! 1% a Körös Irodalmi TársaságnakCsoda a cirkuszban irodalmi pályázat25. Budapesti Nemzetközi KönyvfesztiválÚj Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjasokEredményes drámapályázat a rendszerváltoztatásrólNádas Péter kapja az idei Aegon Művészeti DíjatA 2018-as POSZT versenyelőadásaiÚj pályázatok fiatal íróknak és színházi szakembereknekIrodalmi díjak a nemzeti ünnepen - 2018 Krasznahorkai László ismét esélyes a Nemzetközi Man Booker-díjraÖsszes
Versek
Prózák
Darvasi László: Akik áttáncolják a háborútHartay Csaba novelláiPataki Tamás: HungarooptimizmusHálára kötelezett emberek Béres Tamás: AmnéziaJuhász Tibor novellái Tamás Dénes: A gyilkos fényKiss László: Tisztelt Miniszterelnök Úr!Kiss Judit Ágnes: A női princípiumFekete Vince humoros prózái Hagymavágás gyorsan, egyszerűenArról, hogy mi a groteszkOnyanyi munyu, avagy bevezetés a kútológia elméletébeAutóink egészsége mindannyiunk érdekeÖsszes
Kritikák
Világunk takargatnivaló darabjaMándy-portré és korrajz egyszerrePusztulás gyerekszemmelCélia, avagy a nem létező főhős Magánszemmel látni és láttatni - Tarján Tamás könyvérőlStand up-Hrabal - Bödőcs Tibor könyvéről Annus aureus, avagy nem mind Arany… Háború vanSzó, kép, írás Válságmonológok - a Júlialepkéről Nyilvánvaló - Szakács István Péter novelláiról „Szemétdomb az egész világ”Minimalista körkép - Fekete Vince válogatott kötetérőlÁll a bálÖsszes
Esszék, tanulmányok
A kiegyezés megítélése az 1919 és 1945 közötti magyar historiográfiábanGrendel Lajos irodalmi és közéleti szerepvállalásaiAz örök ritornellA Bárka-díjasok (és antológiájuk) Harminc év után: 1988. januárTörténetek a vidéki rendszerváltozás kezdeteirőlAz érzelmek viharában – Az 1867-es kiegyezés rendhagyó megvilágításbanRossz időkben bukott angyalokElek Tibor: 25 évesek vagyunkA fellázadt Bethlen MiklósTengerre, magyar? II.Egymás hiányai - Szabó Magda Für Elise című regényérőlAdvent, négy óraA dilemmás költő - Közelítések Csoóri Sándor kései verseihez Összes
Drámák
A jó tanuló felel
Falvai Mátyás Karinthy Frigyesről Miklya Anna Mikszáth KálmánrólBene Zoltán Tömörkény IstvánrólSopotnik Zoltán Nagy LajosrólPotozky László Franz KafkárólCsepregi János Csáth GézárólDemény Péter Mikszáth KálmánrólKrusovszky Dénes NovalisrólBabiczky Tibor Krúdy GyulárólMaros András Gelléri Andor EndrérőlÖsszes
Tündérkert
Kiss Tibor Noé: Tovább és továbbSopotnik Zoltán: Megismerni a metafizikátHorváth László Imre: Kedvenc olvasmányaimMaros András: Pisti és VerneTallér Edina: BowieÁfra János: Nem érteni és megszeretniTóth Kinga: TülkölniFerdinandy György: A művészet a sérültekéSzilasi László: Nem tudom...Csabai László: Hitetlenül hinniÖsszes
Bejelentkezés
|