Színház

 

Rosencrantz_1.jpg
Guildenstern és Rosencrantz szerepeiben
Gulyás Attila és Tege Antal

 

Fazekas Sándor

 

Hamlet – újratöltve

 

A Rosencrantz és Guildenstern halott bemutatóján egy érdekes előadást láthatott a Gyulai Várszínház közönsége. A Gyulai Várszínház, az Aradi Kamaraszínház és az Aradi Ioan Slavici Klasszikus Színház közös bemutatója a The Tiger Lillies zenekar vendégszereplésével zajlott. Fazekas Sándor beszámolója.

 

Tom Stoppard a Hamlet két mellékszereplőjére építi fel a drámát: bár a király és a királyné a királyfi szívbéli jóbarátaiként jellemzik a címszereplőket, a Hamlet és Claudius közötti harc áldozatává válnak. Szándékukon kívül Claudius eszközei lesznek, így Hamlet végez velük, akárcsak Poloniusszal, majd Laertesszel is; közvetve Ophelia és Gertrud is e küzdelem áldozata lesz. Stoppardnál ez az abszurd szituáció a posztmodern létállapot metaforája: a két címszereplő üres énje, céltalan élete éles ellentétben áll Hamlet karakterével. A gyulai előadás alkotói a Hamlet szövegével dúsították fel a modern drámaíró szövegét; ezzel a darab intellektuális jellegét ellensúlyozzák a Hamlet látványosságával, akciódússágával. Az a rejtett erotikus feszültség pedig, amely a darab felszíne alatt munkál, meglehetősen nyersen kerül kifejezésre. Ahogyan ezt a plakát is mutatja, a tizenhat éves korhatár nem véletlen.

 

Rosencrantz_plakat.jpgA plakát

 

A darab próbál különböző területek között egyensúlyozni, ám ezek tompítják egymás hatását. A sok ötlet nem állt össze egyetlen kompozícióvá, pedig a darabnak jó néhány pozitív vonása is van.

Az egyik üde színfolt Alexandra Gîtlan ihletett Opheliája. A bájos magyar akcentus mellett, amely illett a szerephez, különösen imponáló volt a záró rész gyönyörű angol kiejtéssel előadott, mélyen átélt virág-jelenete. A darab teljes játékidejében a színpadon kellett lennie, de a darab egyik biztos pontja volt. Karakterét jól formálták meg a dramaturgok és Tapasztó Ernő rendező: a fent felsorolt áldozat jellegű szereplőkkel ellentétben Ophelia mintegy részt vesz Hamlet bosszújában, így aktív, eseményformáló erővé válik.

 

Rosencrantz_Tiger.jpg
Ophelia, háttérben a Tiger Lillies

 

Gertrud rideg, hatalom- és kéjvágyó olvasatot kap, és csak a mérgezéses jelenet során vált át abba az érzékeny, bűntudattól sújtott nőbe, aki végre – természetesen későn – őszintén tud és mer beszélni, ráadásul minden szereplő előtt. A két női szereplőnél sikerült ötlet volt a jelenetek sorrendjének megváltoztatása. Éder Enikő is szuggesztív alakítást nyújt, amelyből nem hiányzott egy-egy pillanatnyi humor sem, remek kontrasztot alkotva a rideg karakterrel.

 

Rosencrantz_claudius_kiralyne.jpgKirály és királyné

 

Mégis, túl sok a Hamletből, és túl kevés Stoppardból: a címszereplőknek, Tege Antalnak és Gulyás Attilának így kevés tér jutott, pedig többet érdemeltek volna. A modern darab intellektuális humorát, pengés párbeszédeit meghúzták, s így az abszurdot valósággal eltakarta a Hamlet, illetve a belőle előállított groteszk, burleszkszerű karikatúra. A Stoppard által írt fimadaptációban szinte megmarad az eredeti darab légköre, és arra építik rá, mint újabb metaszintet a cselekmény abszurd „körbeírását”. A két főhős tragikusan hal meg, még akkor is, ha abszurd körülmények között, és maga az eredeti darab is végig mintha Beckett és Shakespeare találkozása lenne a színpadon, szándékoltan felemás érzéseket keltve. A mostani változat azonban így adós marad mind Stoppard filozofikusságával, mind a Hamlet tragikumával. Ez sem lenne baj, ha ezek helyett valami groteszk, szatirikus, parodisztikus ábrázolásmódot kapnánk, és vannak is erre utaló vonások. A Köleséri Sándor alakította törpe-Claudius ananászevése például nagyon jól megalapozza a karaktert, és maga az ezt keretező jelenet is remekül megkonstruált, ám a király a darab során túl hosszan pufogtatja üres, hatalomféltést palástoló sablonjait, és nem tesz kellően veszedelmes benyomást, ráadásul hiányzik belőle a kételyt hordozó mélység, ami Claudiust igazán súlyos figurává teszi. A királyfi nem idealizált alak (az eredeti Hamletben is utalnak arra, hogy nem sovány, sőt), de ha ez motyogással, zavarossággal párosul, akkor nem tudjuk meggyőzni magunkat az egész konfliktus fontosságáról.

 

 Rosencrantz_szkander.jpg
Királyi szkander

 

A The Tiger Lillies zenekar esete szimptomatikus: előző este még egy önálló, fergeteges Hamlet-dalfeldolgozást adtak elő (ők maguk egy híres Hamlet-előadás részesei is voltak korábban), ezen az estén azonban puszta betétszámokat adtak elő; jobban kellett volna integrálni őket a darabba.

A közönségnek tett engedmények és a sokféle közreműködő mintha megbéklyózta volna az eredeti darabok erejét és mélységét. Megyeri Zoltán Színésze, aki Opheliához hasonlóan lubickolt a szerepében, nagyon helyénvalóan teszi szóvá a nézők meghódítását; még ha ezúttal ezt nem is sikerült maradéktalanul véghezvinni, mindenképpen érdekes és provokatív előadást láttunk.

 

Fotók: Kiss Zoltán


Főoldal

2018. július 20.
Kontra Ferenc tárcáiHáy János tárcáiElek Tibor tárcáiKopriva Nikolett tárcái
Történetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárjaLázadó keresztesek eltérő fénytörésben
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Debreczeny György verseiBorsodi L. László verseiOláh András verseiVörös István versei
Kiss László: A Fried-szobaBerka Attila: GyereksírásNagy Koppány Zsolt: PlázakandúrFarkas Arnold Levente: A bölcsőringató
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.png